Műemlékvédelem, 2010 (54. évfolyam, 1-6. szám)
2010 / 2. szám
tőre helyezése. Többek között ezt fogalmazta meg Le Corbusier közismert 5 pontjában, miszerint az épület lábakra állítandó, és emellett alapkövetelményként határozta meg a lapos tető építését is, ami lehetőséget nyújtott kert kialakítására. Ezzel a két alapelvvel adott irányt a zöldfelület növelésére. Ésszerű és kifizetődő megoldásnak tűnt sok építész és beruházó számára az az elképzelés, hogy lapos tetőt alkalmazva az építési telekből visszatérül a ház által elfoglalt terület. Walter Gropius, a Bauhaus egykori vezetője a tetőkertet olyan hatásos alkotórésznek tartotta, amely képes a nagyvárosokba bekapcsolni a természetet. Az építész olyan jövőbeni városképet vázolt fel, amely az ilyenformán létrejött, összefüggő zöldfelületek által föntről egy nagyméretű kert látványát fogja mutatni. Effajta eszméknek a szellemében nevelkedtek a magyar modernizmus úttörői, mint Molnár Farkas, Breuer Marcell, Moholy-Nagy László. Magyarországi elterjedését nézve e kertek megjelenése nem köthető egyféle épülettípushoz, villákon, családi házakon éppúgy felbukkant, mint bérházakon. Molnár Farkas a munkásosztály felé is közvetítette volna a modern kislakás nyújtotta kényelmet, mégis az elmaradhatatlannak titulált tetőkert többnyire a jómódúbb rétegeknek adatott meg. Tetőkertek építését a zöldfelület növelésének szükségességén túl egészségügyi okokból is javasolták, amit tudományos magyarázatokkal támasztottak alá. Létrejöttük egyfajta higiénikus környezetet teremtett, ahol kedvező hatású napfényhez és tisztább levegőhöz juthatott az ember, ellentétben a többemeletes bérházak közé zsúfolt közparkokkal. Mindezek mellett az egészséges életmódba tartozó testmozgáshoz biztosítottak helyet, így kerültek fel a magasba a különféle tornaszerek és az ezekhez szükséges kiegészítő eszközök, mint például a félrehúzható függönyök vasállvánnyal, illetve a tusolok. Ezeknek az újításoknak a hatására szabadultak fel odafönt a napozásra alkalmas területek is. Egy kert megvalósítását a magasban az a törekvés is indokolttá tette, hogy semmit nem akartak funkció nélkül hagyni. A lapos tető kihasználásának érdekében jóformán kivétel nélkül minden épület tetejét növényzettel vagy előnyökkel igyekeztek ellátni. Ennek a funkciókeresésnek a folyamán született meg az a gondolat, miszerint a magasba játszótér, napozó vagy akár sporttér is helyezhető. A szállodákat kávéházzal vagy étteremmel, az üzleteket, irodaházakat és gyárépületeket munkahelyi kikapcsolódásra alkalmas terekkel a tetejükön képzelték el. Annak a lehetősége is felvetődött, hogy az iskolák tetején szabadtéri tanulóhelyeket lehetne kialakítani. A számos előny ellenére növényeket telepíteni a magasba költséges beruházásnak bizonyult. A kis lejtésű szerkezethez szükséges vasgerenda nem járható tető esetében 421 pengő 53 fillérbe, járhatónál 494 pengő 80 fillérbe, egyszerűbb kert építésénél pedig 591 pengő 80 fillérbe került. Fővárosi viszonylatban a pesti és a budai oldalon egyaránt létesült tetőkert a modern épületeken. A kertet épülettípustól függetlenül hozták létre, villaépületek és bérházak tetején is megtalálható volt. Modern szemléletben született a Harangvirág utcában álló Tyroler-villa egykori tetőkertje. Al1. szám alatt lévő épületet 1934— 35-ben Molnár Farkas tervezte, megrendelője és egyúttal kivitelezője Tyroler József volt. A Le Corbusier-i ideáknak valódi képviselője e lakóház: alul lábakon áll, teteje lapos tetővel fedett, azon kert húzódik, a természetet pedig szalagablakokkal vonják be a belső terekbe. A modern építészet elgondolásainak megfelelően a tetőkertet itt is letisztult kép és a funkcionalizmus jellemezte. Berendezési tárgyai között zuhanyzó szerepelt, amely a napozáshoz és a tornához kapcsolódóan került a szabadba. E tevékenységekhez összefüggő burkolat illett, amelyen zavartalanul lehetett élvezni a jó időt. Mindezek mellett persze a kert elmaradhatatlan komponenseként volt jelen a növényzet, amely babérsomból és muskátliból állt. A kikapcsolódást vízmedence segítette elő, és megtalálható volt a tornaszer is, egy bordásfal, amely testmozgásra ösztönözte a lakókat. A tetőkertek velejárója a szép kilátás, amit jelen esetben a János-hegy panorámája adott. Hasonló kialakítású, kisebb kert létezett egykor a Sasfiók utca 8. szám alatti épület tetején. A családi ház Major Máté tervei alapján készült 1935-36-ban. A lapos tetőn álló, előtetős felépítményhez zuhany kapcsolódott, a terület napozóteraszként is funkci 104