Műemlékvédelem, 2010 (54. évfolyam, 1-6. szám)
2010 / 2. szám
megoldást. Az elgondolás szerint az épület biztonságba helyezhető a tető kertjében lévő pergola fölé feszített gránátrobbantó háló és páncéllemez segítségével. Másrészt ökonomikus megfontolásból indítványozták a sík fedelek építését. A nemzeti vagyon megóvását, illetve növekedését a kis lejtésű tetőkben látták, mivel a hagyományos fedélszerkezet kiszorulása az építkezésből 5-6 millió pengő megtakarítást jelentett. Könnyebb kivitelezhetősége és az olcsóbb konstrukció miatt ésszerűbbnek találták a lapos tető tervezését, ami lehetővé tette a kertek széles körű elterjedését a magasban. Az 1930-as években 100 m 2-es családi házra számítva, minden mellékszerkezettel ellátott magas tető költsége 5127 pengő 80 fillér volt, míg a lapos tető kivitelezése 4603 pengő 64 fillér ráfordítással járt. A sík fedéltípus a természetnek helyet adó szerkezetként az új építészet térhódításával terjedt el szélesebb körben. Tetőkertek építése azonban nem a modern mozgalom eredményeként indult hazánkban, nem csak a lapos tetők megjelenéséhez köthető. Korábban is léteztek már kertek a magasban, aminek nagyszerű példája az Attila úton egykor megtalálható bérház két oázisa. Az épület valószínűleg még az első világháború előtt, Vágó László tervei alapján született a szecesszió jegyében. A bérházat részben kontyolt nyeregtető fedte, legfelső emeletén maga az építész rendezte be irodáját és lakását, amihez két tetőkert tartozott. A hagyományokra épülő kert stílusát tekintve összetett volt. A múltból idézett formák, anyagok és díszítőelemek sora fedezhető fel itt: antik szobrok másai, dézsás délszaki növények, szórt burkolat. Illuzionista táblák növelték tovább a teret, hatalmas kővázákkal, díszkutakkal rendezték be a kertet. Némelyik alkotóelem viszont a modern elképzelésekben is helyet kapott, vagy talán már annak kezdeti hatásaként volt itt jelen. Ilyen a gyönyörű panoráma, a geometrikus virágvályúk, a pergola és a vízmedence. Ez arra enged következtetni, hogy az adott lakóházra jellemző építészeti formanyelv nem minden esetben befolyásolta a tetőkertek stílusbeli kialakítását. A tetőkön alakult egzotikus, mediterrán hangulatnak a modern szemlélet idővel teljesen véget vetett. Eltűnt a díszítettség, észlelhetővé vált a múltbeli formák elvetése. Előtérbe került az egyszerűség, a letisztult alakzatok és nem utolsósorban a funkcionalitás, amelynek következtében öltöző, zuhany, tornaszer jelent meg a tetőn. Jellemzővé vált többek között, hogy a járólapok fugáit gyepesítették, és megjelent a növényrács, amire különféle fajokat kúsztattak fel. Létrejöttük elsősorban abból a meglévő helyzetből eredt, amely az ókortól kezdve napjainkig fenn áll: kevés volt a városi zöldfelület. A modernista szemlélet törekedett arra, hogy elfogadható megoldást találjon a pótlásra. Mivel utólag nem lehetett odalent létrehozni zöldfelületet, ennek a hiánynak kiküszöbölésére indult meg a növényzet te- Vágó László Attila úti bérháza (Magyar Iparművészet, 1926. 185.) 103