Műemlékvédelem, 2014 (58. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 4. szám - Levárdy László: Budapest Déli pályaudvar - Déli Vasút "Buda" indóháza
Kubinszky Mihály: Vasutak építészete Európában. Budapest, 1965. Kubinszky Mihály: Volt egyszer egy Déli vasút. Magyar Szemle, 10,2001,7/8. 185-190. Kubinszky Mihály - Gombár György: Vasútállomások Magyarországon 1848-1988. Budapest, 1989. Magyar vasúttörténet. Főszerk. Kovács László. I—VII. Budapest, 1995-1999 Vasúthistória Évkönyv. Szerk. Mezei István, 1988— JEGYZETEK 1. A k. k. priv. Kaiser Franz Joseph-Orientbahn (KFJOB). 2. A KFJOB-nak az alábbi vonalakból kellett állni: Bécs - Sopron - Nagykanizsa - Eszék, Újszőny (ma Komárom része) - Székesfehérvár - Eszék, egy lehetséges szárnyvonallal Pécs felé; Buda - Nagykanizsa - Poljcane(csatlakozás a Déli Vasúthoz); Eszék - Zimony A társaság igazgatójának Carl Etzelt nevezték ki. 3. 1857 novemberében Potonyban (Ptuj) kezdték meg az építkezést. 4. A Déli Vasút, teljes - kétnyelvű - nevén: k. k. priv. Südbahn-Gesellschaft / cs. kir. szab. Déli Vaspályatársaság, (SB/DV). 5. A társaság vonalai hat korábbi vasúttársaság vonalaiból tevődtek össze: - k. k. südliche Staatsbahn - Wien-Gloggnitz- Graz-Pragerhof-Steinabrück-Trieszt - Croatishe Bahn - Steinabrück-Agram-Sissek/ Carlstadt - k. k. Tiroler Staatsbahn - Innsbrock-Kufstein -Lombardische-Ventianische & centralitalienische Eisenbahn - k. k. priv. Kaiser Franz-Joseph Orientbahn - Pragerhof-Nagykanizsa-Odenburg/Stuhlweisenburg-Újszőny/Ofen - Kärtner Bahn - Marburg-Klagenfurt-Franzensfeste-Innsbruck/Bozen 6. Karl Etzel (1812-1865), Gottlieb Christian Eberhard von Etzel stuttgarti építész, várostervező fia. Etzel 1831-1835 között Nikolaus Friedrich von Thouret mellett tanult építészetet. 1835-től vasútépítéseknél dolgozott Franciaországban, így a Párizs—Saint-Germain vasútvonal, valamint az asnières-i Szajna-híd építésében vett részt. 1837- ben a versailles-i vasút főmérnöke lett. 1840-ben Bécsbe települt át, ahol több épületet tervezett és épített. 1843-ban Württemberg főépítészévé nevezték ki, majd az első európai hegyvidéki vasútvonal, az 1846. szeptember 26-án megnyitott württembergi vasút tervezésével bízták meg; az ő tervei alapján készült el a stuttgarti főpályaudvar első felvételi épülete is. 1853-tól a Schweizerische Centralbahn Gesellschaft (Svájci Központi Vasúttársaság) építésvezetője lett, ahol többek között a Bázel-Olten vasútvonal alagútjainak építésében vett részt, a nevéhez fűződik a világ első félköríves alagútjának építése is. 1857-ben újra Bécsbe költözött, a főváros főépítészeként tervezte meg a Déli Vasúttársaság budai állomásépületét (a mai Budapest, Déli pályaudvar első felvételi épületét), valamint a Bécs-Trieszt vasútvonal legtöbb hídját. Leghíresebb munkája, az ausztriai Innsbruckot az olaszországi Veronával összekötő Brenner-vasútvonal legnehezebb, hegyvidéki vonalszakaszának építése. A munkát 1864-ben kezdte el, ám az év november 13-án történt szélütése után rövidesen felmentését kérte. A vasútvonal 1867-es megnyitását már nem élte meg. 7. Minden műtárgyat kétvágányos forgalom kívánalmai szerint kellett megépíteni, az épületeket és építményeket is ennek megfelelően ellett elhelyezni a vágányok mellett 8. Azért, hogy az új szakaszokat összekapcsolva a már üzemelőkkel azonnali bevételhez juttassák a társaságot. 9. Kivitelezője Gregersen Guilbrand norvég származású hídépítő volt, aki a szegedi árvíz helyreállítási és a millenniumi kiállítás építési munkáiért császári kitüntetésben és nemesi rangban részesült. 10. Wilhelm Gustav Henrik Flattich (1826-1900). 1843-1847 között a stuttgarti Polytechnikum hallgatója volt, majd gyakornoki munkát végzett Christian Levisnél Stuttgartban. 1848-tól 1853-ig a württembergi vasút alkalmazásában állt. 1854 és 1855 között Charls Rohault párizsi építész irodájában dolgozott, akinek ajánlásával csatlakozott Carl Etzelhez mint főmérnök a svájci Baseli Központi Vasút (Schweizerische Centralbahn in Basel) építési munkáinál. Ezzel javaslatára 1855-től III. osztályú mérnöki besorolással a csász. kir. Osztrák-Magyar Államvasutak (k. u. k. Österreichisch- Ungarischen Staatseisenbahngesellschaft Ostbahn in Wien) alkalmazottja lett. 1857-ben főmérnökké nevezték ki. 1858-tól a Csász. kir. Ferenc József Keleti Vasút (k. k. Kaiser Franz Josef Orientbahn) magasépítményi vezetője lett, egyben a még ugyanezen évben a társasághoz csatolt a csász. és kir. Állami déli Lombard és Velencei Központi Vasúté (k. u. k. priv. südl. Staats-, Lombardisch-, Venetisch und Zentralitalienische Eisenbahngesellschaft). 1871-től 1880-ig a Déli Vasút Társaság Magasépítményi Igazgatója. 1880- ban, 54 éves korában nyugdíjba vonult, de tanácsadóként továbbra is dolgozott a vasúttársaságnál. Élete vége felé elfordult a vasúttól és egyre inkább magánépítési feladatokkal, valamint városrendezéssel foglalkozott. 1891-ben Budapesten is járt. 11. Mindkét oldal városi oldali tengelyelrendezése 32+12+1 + 12+32. A középső traktus egy bejáratos tömbjének szélessége megegyezik a sarokrizalitok háromtengelyes szélességével. 12. Ezt a kissé amatőr rajzot nem valószínű, hogy az építészmérnöki diplomával rendelkező, kiemelkedő tervező, Ney Ákos készítette, inkább egyéb vázlatai, elmondásai alapján valaki csak leskiccelhette. Ennek ellenére a rajz pontosnak tekinthető, 280