Műhely, 2003 (26. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 4. szám - RÉGI–ÚJ VERSEK 4. - Chartier, Roger: Ahol a part szakad : Történelem, nyelv, gyakorlat : Négy kérdés Hayden White-hoz

tósága, hogy mellőzhető legyen a szöveg .tisztessé­gének’, objektivitásának a kérdése” (The Content of the Form [A forma tartalma], 192)? Valójában nem az-e a történelem történelmének a tárgya, hogy meg­értse: az egyes kitüntetett történelmi konfigurációk esetében a történészek hogyan hozzák működésbe kutatási módszereiket és kritikai eljárásaikat, ame­lyek diskurzusaiknak (nem egyenlő mértékben) ép­pen ilyen „tisztességet” és „objektivitást” adnak? Tóta Péter Benedek fordítása JEGYZETEK 1 Kérdéseimre Hayden White a „Válasz Professzor Chartier négy kérdésére" című írásában felelt, amely spanyolul jelent meg („Respuesta a las cuatro preguntas del profesor Chartier”, Historia y Grafia 4 [1995]: 317-29.). Az eredeti angol szöveg („A Response to Professor Chartier's Four Questions”) megje­lenési helye a Storia della Storiografia. Hayden White itt idé­zett munkái a következők: Metahistory. The Historical Imagi­nation in Nineteenth-Century Europe (Metatörténelem. A tör­ténelmi képzelőerő a tizenkilencedik századi Európában, Balti­more: Johns Hopkins University Press, 1973); Tropics of Dis­course. Essays in Cultural Criticism (A diskurzus trópusai. Ta­nulmányok a kultúrakritika köréből, Baltimore: Johns Hopkins University Press, 1978); és The Content of the Form. Narrative Discourse and Historical Representation (A forma tartalma. A narratív diskurzus és a történelmi reprezentáció, Baltimore: Johns Hopkins University Press, 1987). 2 Paul Veyne, Comment on écrit Thistoire. Essai d'épistémologie (A történelemírásról. Ismeretelméleti tanulmány, Paris: Edi­tions du Seuil, 1971, 1978), angol változata: Writing History. Essay on Epistemology, trans. Mina Moore-Rinvolucri (Middle­­town, Conn.: Wesleyan University Press, 1984); Michel de Certeau, „L’opération historique," in Faire de Thistoire, vol. 1, Nouveaux problemes, éd. Jacques Le Goff et Pierre Nora (Paris: Gallimard, 1974), 3—41. 3 Franqois Furet, „Chistoire quantitative et la construction du fait historique”, (A kvantitatív történelemtudomány és a tör­téneti tény konstrukciója, Annales ESC 26 [1971]: 63-75, reprintje in Le Goff and Nora, Faire de Thistoire, 1:42-61, angol változata: „Quantitative Methods in History”, in Constructing the Past. Essays in Historical Methodology, ed. Jacques Le Goff and Pierre Nora, intro. By Colin Lucas (Kvantitatív történe­lemtudományi módszerek, A múlt megkonstruálása. Tanulmá­nyok a törteneiemtudományi módszertan köréből, Paris: Edi­tions de la Maison des Sciences de l’Homme; Cambridge Uni­versity Press, 1985), 12-27. 4 Veyne, Comment on écrit Thistoire, 111; Writing History, 87. 5 Michel de Certeau, „Une épistémologie de transition: Paul Veyne”, Annales ESC (Az átmenet ismeretelmélete) 27 (1972): 1317-27; Michel de Certeau, „Lopération historiographique”, in de Certeau, Lécriture de. Thistoire (1975), harmadik kiadás (A történetírói működés, Történetírás, Paris: Gallimard, 1984), 63-120, angol változata: „The Historiographical Operation”, in de Certeau, The Writing of History, trans. Tom Conley (New York: Columbia University Press, 1988), 56-113. •’Gabrielle M. Spiegel, „History, Historicism, and the Social Logic of the Text in the Middle Ages”, Speculum: A Journal of Medieval Studies (Történelem, historizmus és a középkori szö­veg társadalmi logikája, Speculum: Középkori tanulmányok fo­lyóirata) 65 (1990): 59-86, az idézet a 64. oldalról származik. David Harlan, „Intellectual History and the Return of Litera­ture”, American Historical Review (A szellemtörténet és az iro­dalom visszatérése, Amerikai történelmi szemle) 94 (1989): 581-609, az idézet az 593. oldalon található 48. jegyzetből szár­mazik. Humanism”, suppl. 19. ,Metahistory: Six Criti­ques”, History and Theory („A rend alapkérdése: Hayden White nyelvi humanizmusa,” 19. mellék­let, Metahistory: hat kritika”, Történelem és el­mélet) (1980): 1-29, az idézet a 23. oldalról szár­mazik. “Harlan, „Intellectual History and the Return of Literature”, 593. 9 Hayden White, „Figuring the Nature of the Times Deceased: Literary Theory and Historical Writing”, (Elhalt korok termé­szetének idézése: irodalomelmélet és történetírás) in The Fu­ture of Literary Theory (Az irodalomelmélet jövője), ed. Ralph Cohen (New York: Routledge, 1990), az idézet a 28. oldalról származik. 10 Arnoldo Momignano, „The Rhetoric of History and the Histo­ry of Rhetoric. On Hayden White's Tropes” (A történelem re­torikája és a retorika története. Értekezés Hayden White tró­pusairól), in Momigliano, Settimo contributo alla storia degli stu­­di classici dei m­ondo antico (Róma: Edizioni di Storia e Lettera­­tura, 1984), 49-59. Carlo Ginzburg, „Just One Witness” (Csak egy tanú), in Probing the Limits of Representation. Nazism and the „Final Solution " (A reprezentáció határainak tesztelése. A nácizmus és a „végső megoldás”), szerk. Saul Friedlander (Cambridge: Harvard University Press, 1992), 8296; Spiegel, „History, Historicism, and the Social Logic of the Text in the Middle Ages” (Történelem, historizmus és a szöveg társadalmi logikája a középkorban), 64, 69, 75; Russel Jacoby, „A New Intellectual History” (Új szellemtörténet), American Historical Review 97 (1992): 405-24; Hayden White-ról a 407- 413. ol­dalak. "White, „Figuring the Nature of the Times Deceased” (Elhalt korok természetének idézése), 39. 42 A retorika és a bizonyosság szembeállítását cáfolja Carlo Ginz­burg előszava, melyet Lorenzo Valla La Donation de Constan­tin (Sur la Donation de Constantin, a lui faussement attribuée et me­nsongere) munkájához írt, fordította és szerkesztette Jean- Baptiste Giard (Paris: Belles Lettres, 1993), ix-xxi. 12 De Certeau, „Lopération historiographique” (A történetírás működése), 64. idézet a mű angol fordításából („Historiogra­phical Operation," 103). 14 White, „Figuring the Nature of the Times Deceased” (Elhalt korok természetének idézése), 29. lr,Gene H. Bell-Villada, „Criticism and the State (Political and Otherwise) of the Americas” (A kritika és az amerikai állam [északon és délen, politikailag és mindenképpen]), in: Criti­cism in the University (Egyetemi kritika), szerkesztette Gerald Graff és Reginald Gibbons, TriQuarterly Series on Criticism and Culture 1 (Evanston, 111.: Northwestern University Press, 1985), 124-144, az idézet a 143. oldalról származik; White „Figuring the Nature of the Times Deceased” (Elhalt korok ter­mészetének idézése), 31. 16 Pierre Vidal-Naquet, Les assassins de la mémoire. Un „Eich­mann de papier" et autres essais sur le révisionnisme (Az em­lékezet gyilkosai. „Papír Eichmann” és más tanulmányok a re­­vizionizmusról) (Paris: Découverte, 1987), angolul: Assassins of Memory. Essays on the­ Denial of the Holocaust (Az emlékezet gyilkosai. Tanulmányok a holokauszt tagadásáról), fordította Jeffrey Mehlman (New York: Columbia University Press, 1992). 17 Hayden White, „Historical Employment and the Problem of Truth” (A történelmi történetesítés és az igazság problémája) in: Friedlander, Probing the Limits of Representation (A rep­rezentáció határainak tesztelése), 37-53, az idézet a 38. oldal­ról származik. 18 Ezzel függ össze: Jonathan Spence, The Question of Hit (M kérdése) (New York: Knopf, 1988) és Simon Schama, Dead Certainties (Unwarranted Speculations) (Holt bizonyosságok [Elgondolások jótállás nélkül]) (New York: Knopf, 1991). Ezek a munkák, mindegyik a saját módján, a történelem és a kép­zelet határán játszódnak. Ide tartozik még: Bruce Marlish, „The Question of The Question of Hit" (M kérdésének kérdé­se), és Cushing Strout, „Border Crossings. History, Fictions, and Dead Certainties" (Határátlépések, Történelem, Fikciók és Holt bizonyosságok) History and Theory 31 (1992): 143-52, il­letve 152-162. 7 Hans Kellner, „A Bedrock of Order: Hayden White’s Linguistic 51

Next