Mult és Jelen, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)

Az új esztendő’ kezdetén alulírt előtt új pálya nyílik, melyre míg fellépne, kötelessége arról, mit tenni akar, a’ tisztelt olvasó közönségnek számot adni. Egy újság kiadása terhét vette magára, minekutánna, a’ hazai királyi Kormányszék, és királyi udvari Cancellária hálával tisztelt kegyes ajánlások és pártfogások következéséül. a Császári és Apostoli Királyi Felségének múlt 1840-ben julius’ 28-kán kelt legkegyelmesebb királyi határozata által , a’ benyújtott és jóváhagyott terv szerént, a’ kért engedelmet és szabadságot megnyerte. Ez új hírlap czíme: Múlt és Jelen, ’s toldalékja vagy melléklapja Hon és Külföld nevet visel. A’ főlapnak két külön szakaszsza leszsz. I. Múlt. Ez, most elébb a’ közelebbi tized, tehát az Európát megrázó júliusi revolutziótól fogva eltelt, világra kiható, nagy következései változásokkal tömött időszakasz érdekesebb történeteivel foglalatoskodik, majd szélesebben terjesztve körét, az egész új históriából szemelki tárgyakat, sőt olykor a’ régi és középidőre is viszszatekint. Minden félév vége felé egyszersmind az azt megelőző esztendő történeteit rövid krónika formában elbeszélik— II. Jelen. E’szakasz, melyben a’két testvér Magyar haza mindennémi dolgaira, polgári életére különös tekintet és figyelem leszsz fordítva , a’ kinevezéseket, hivatalos jelentéseket ’s a’ t. foglalja magában továbbá a’ honi és külföldi politikai híreket, s ide tartozó mindennémi adatokat, czélszerű megválasztással a’ magyar olvasó közönség szükségéhez, érdekéhez alkalmazott gondos kidolgozással ’s lehető gyorsasággal közli, valamint újabb tudósítások czime alatt, hátúl külön osztállyá leszsz. Szerkesztő az első számban, az egyes országok folyó napi eseteit nem ott kezdette, hol azokat az újság megindulása érte, de egy históriai bevezetésben a mint esztendő történeteivel egybekötötte. E’ hírlap tehát, az időt példázoló kettős orczája János képe, melynek czímét viseli is, a’történetek, múltat és jelent egymás társaságában mutató, hív tüköré lérend. A’ Hon és Külföld tartásin át, maga a’ név eléggé mutatja. Körébe esik mind az, mi a’ haza és külföld ismertetésére tartozik, ’s ez utolsó pont alatt közöltétnek különösen a’ napirenden lévő tárgyakat, vagy közelebbi évekbeli nevezetesebb történeteket magyarázó, világosító adatok, jegyzések, értekezések a’ históriából, politikából, statistikából, geográfiából, mint az újságolvasás múlhatatlan segédtudománnyaiból merítve. E’ melléklap foglalatját teszik még érdekes és válogatott elbeszélések , tanúságos példák a’ hazai ’s külföldi régibb és újabb históriából, a’ honi történeteket világosító oklevelek , továbbá, tudósítások, közlések a’ statistikából, föld-és nemzetek leírásából, népek belső életéből, szokásaiból, nem különben az újabb időbeli, ’s kivált korunk történeteire béfolyt nagyobb és jelesebb emberek életrajzai. Megemlittetnek végre röviden, figyelmeztető szándékból, a’ historia statistika és geográfia mezején kijövő derekabb hazai ’s idegen munkák is. Atoljában mi a’ hon bármely oldalróli ismertetését tárgyazza, annak tudományos, köznevelési, művészeti állását, természeti, vagy mesterségi nevezetességeit, szorgalmi, gazdasági, kereskedési iparját elementét érdekli, mind az e’ folyóírásban helyet talál. E’ hazai czikkelyek köztt, szerkesztő egyik főtárgyának választá, Erdélynek a’ felséges Ausztriai ház alatti még kevéssé tudva lévő történeteit, kivált múlt századbeli országgyűlései rövidbe szoritott ismertetését, melyeknek jegyzőkönyvei 1790 előtt nyomtatatlanok,hátaljában országunk, ’s nemzetünk e’ dicső ház idejébeniesen.