Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-02-21 / 15. szám

.,­ mert az e’ körüli Inba csak­ elírtál orvoslás utján h­ozad­íit­­hatik m­i­lyre. 1­­2. §. Ezen p­eriolvum alá tartoznak a’ tiszta ödösság iránti keresetek, és mind a/­on perek­ melyeit törvény­szik­é­rt­en szoktak elláttatni, é­s törvényeinkben a’ rövid vagy h­osz­­s­ u föl vaniatu per­ok­ közé sorozva nincsenek.— Kötelességé'­ teletik ildomos tor­uly m­itijainak hogy ezen törvény­ja­v­a­slat latin &/. er kezetét mentol előbb elkészítve, a’ tárgyhoz alkalma­zott felirati tervvel egy i'itt hozzák­ fel. Minek a nagymlga felszólítja a’ KKrat és KBet, hogy a’ mint ért es ere esett a’ mezei rendőrségről , a’ pordi ország­­gyűlés a t­ i­li folyamáról, és a’ nemtelenek felsőbb hivatali képességéről készített törvényjavaslatok, és ezek melletti fel­iratok, ’s kísérő tudósítások tervei, úgy szintén a’ közelebb­ről történt kormán­yszéki tanácsosok kinevezése alkalmával esett sérelem tárgyában , és a’ magyar nyelv ügyében ké­szült feliratok tervei az előleges tanácskozásokon már ke­resztül m­envén , vennék azokat rendre tanácskozás alá, mi­re azon irományok rendre felolvastatván, tárgyalás alá vétet­tek és megállittattak. Mely alkalommal a’ nemtelenek felsőbb hivatali képességéről alkotott törvényjavaslat ellen több kir. hivatalosok, s némely követek; a’ magyar nyelv ügyében irt feliratra nézve pedig a’ szászszékek és vidékek követei kü­­lön véleményt adván­ bé, azon két különvélemény is felol­­vastatott, és minden rájuk teendő megjegyzés nélkül az ér­deklett törvényjavaslat és feliratokhoz mellékelve, azokkal e­­gyütt ő Felsége elibe terjesztettől h­atároztatott. (E hét hű­lő­i véleményt a ,, Dada fé lé.1 l'l-tlih számában hozott­áh.) •— 1­ 1 dl) irományoknak a’ IK­i és HÍV aiyaliságos köszöntése mel­lett a' kir. fökormányszékkel leendő közlésére, egy küldött­ség neveztetett­ ki. .Mely küldöttség viszszajővén jelenté, hogy a’ k­ ir. fökormán­y­szék a’ közléti irományokat vizsgálat alá veendi, ’s azokra lehető észrevételeit a’ KKal és IUVel kö­zölni fogja. Elnök­e nagyslga jelenti, hogy az egyik itelemester a’ közelebbi ülés a 31 - es száma alatti határozat következésében a' Fartium tárgyában készített felirati tervet felhozta, mely felolvastatlan, kéziratra adatai határozhatott. Olvastatik fökorm­ányzó , nagymagának a’ középponti rendszeres bizottmánynak a’ közmunkák iránt tett országos határozatokat kiegészitö munkálatát jegyzőkönyvi kivonatban közlő jelentése. Mely munkálat köziratra adatait h­atároztatott. és Felsöfejér megye követe­l. Bethlen Gábor előterjeszti, hogy ámbár még a’ 15­-es ülés 5­5-d. száma alatti országos hatá­rozat által kötelességévé tétetett volt a’ bíráló biztosságnak, miszerént a’ szász nemzet által és Felsöfejérmegyétöl tör­vényellenesen elszigetelt részek viszszaszerezhetése tárgyá­ban a’ maga véleményét minél előbb beadja, még is mind ez ideig bé nem adta; kéri azért a’ Kirat és HBet újból is felszólitni aziránt a’ nevezett biztosságot. Kötelességévé tete­tik a’ bíráló biztosságnak e’ tárgybeli véleménye haladék nél­küli beadása. Elnök­e nagymaga napirendre tűzvén, a’ szélbéli kato­naság ügyében érkezett , és a’ közelebbi ülés 62.-i száma alatt köziratra vett két kegyelmes kir. leirat feletti tanács­kozást, egyszersmind jelenti, hogy egyéb már köziratra vett tárgyak is, ha azok az előleges tanácskozásokon keresztül mennek, tanácskozás alá fognak vétetni, s ezzel az ülés el­oszlott. — IV a g y- E n y e d febr. Q-k. Azért-é hogy a’ polgár és ne­mes nem igen félnek egymás mellett; azért-é hogy az uri ea-~ sinoban a’ részvénydij jelen pénzszaki viszonyainkban tán igen nagy, valamint a’ lenézés kissé szembeszökő; azért-é hogy a’ világosság könnyebben terjedjen a’ nép alsóbb osz­tálya köztt is, vagy tán együtt mindezekért? a’ jelen 1843-d. év elején is II. Enyed városában polgári casino nyílt­­meg. Ez még ugyan egészen rendszerezve nincs, alapszabá­lyai sincsenek; de előlegesen lehet róla annyit írni, hogy részvényesei száma 70-re menyen ’s az évi dijj 4 pengő rft. Elnökké választatott, és Alsó Fejér megye egyik főbírája, tek. Boér Ferencz, jegyzővé orvostanár tek. Vizi József, gazdává Müller Mihály, pénztárnokká id. Gyarmathi János urait; a’ szállás van a’ Biasini vendéglője 2-d. emeletében. A’ társu­lat meg csecsemő, ’s még is minden magyar hírlapok ol­vashatók benne, ’s több jó könyvek. Annak tényeiről, állá­sáról időnként hiv közléseket teendünk, addig állandóságot kívánunk; ’s adja Isten, hogy ezen olvasó társulatban múl­ja­ felyül az olvasóit száma a’ kártyázókét nem mint az úri­ban, hol e’ jelenet fájdalom­ megfordítva van. F. D. Deézs febr. le­ k­. A’ két Magyarhonban közkedvessé­get nyert nemzeti körtánczban már annyira gyakorlottak höl­gyeink és ifjaink, hogy a’ közelebbi kedden e’ f. hó 2­1-k mindnyájan diszes magyar öltözetben fognak megjelenni a’ társalkodási teremben tartandó igen diszes tánczmulatságba, midőn is azon terem nemzeti selyem lobogókkal !’elékesitve, ’s az egész igen fényesen világítva Kend. — Táncztere­­mlink tegnapelőtt is (14*k) tömve volt idegenekkel­ ’s hogy díszes és népes társalgás lesz a’ jövő keddi, annyival mél­tóbb joggal remélhetjük, mert minden intézetek meglesznek téve, a vendégeknek oly kényelemmel elfogadására, milyent csak a’ nagyobb városok teremeiben lehet látni. —­­ Eddig tisztelt levelezőnk , mi hozzá teszszük, hogy valóban, mint hi­telesen vagy­unk értesítve a’ körtáncz honunk más val­ása­iba is, jelesen közelebbről Zilahra, Sz. Soml­óra ’s a’t.­be­­lérkezettj átaljában ifjaink és hölgyeink mindenütt lelkese­déssel tanulják azt. Ki ne Örvendene még a tánczban is ki­tűnő nemzeti haladáson ? De ha e’ honi felbuzdulás érzésit e szent hevülést nem sértenük­ meg, m­egem­litnénk egy a­­nekdotát a’ bécsi congressus idejéből. Midőn e’ fejedelmi gyűlés a’ hét első hónapban munkálodásában teljességgel nem haladott-d­e, az udvari fényes mulatságok tánczvigal­­mak azonban egymást érték: az elmés és jeles ötleteiről is­meretes herc­eg de Eigne ezt monda: ,,Le congres danse, mais­­­­ n’ avance pas.“ — „A congressus tánczol, de nem ha­­lad­ elé.“ Szél­, szép a’ körtáncz, de ha nemzeti haladásunk­nak más ilyen gy­őrs példáját is tudnák felhozni, úgy tán méltóbb örömre dagadhatna keblünk. — Szer­t. Ifj.y fli­íl iLiihilt „Mult és Jelen“ 1­1-d. számában ol­vasható déézs­i tudósítás így hangzó végéért: „Szóval váro­sunk nincs mulatságok hijjával; fényűzésre csak kijut nálunk is a’ pénz, s e’ részben a’ tapasztalás mutatja, hogy a’nagy városokkal a’ kissebbek is dicséretesen tudnak versenyezni“ — mint deézsi tisztelt levelezőnktől és barátunktól sajnos azt értettük, ,,ellene rettenetesen felzudultak, mivel e’ kárhoza­­tos, és botrányos szavakat, égre kiáltó rágalmazást és bor­zasztó vádat neki tulajdonítják. Ennek következéséül bará­tunktól sürgetőleg felszólítva, kötelességünknek ismerjük nyil­vánítói, hogy a’ két Szamos egy befolyásánál fekvő as­táros, hol a’ népszáján forgó emlegetések szerint a’ magyarok leg­előbb ismerték­ meg az Istent, s hol ma is mi utalják, azon hoszszu követ melyen a’ hét kapitányok ültek •— valós­an i­­gazságtalanul neheztel tisztelt barátunkra, ’s ötét az ottani haragos közvélemény a’ mi bűnünkért öltés alap nélkül saj­­tolja, mint a’ kinek azon nagy lármát csinált sza­vakban legkisebb része sincs, de azok más kútfő­ből merítve toldattak a’ tudósítás végéhez. Mi azon vád alá vetett de átalánosan mondott szavak­ közrebocsátásával sen­kire nem cseleztünk, és senkit is érdekelni nem kívántunk­ ’s ha még is találkoztak, kik keblüket megtapogatva azokból valamit érthettek: az ilyeneket emlékeztetjük Phaedrus mon­dására : ,,Ilub­e nndabit animi conscientiam.“ Egyébiránt va­lóban iga, hogy Kotzebue e’ tanuságos adatot nem tudhatta, midőn „Kisvárosiak“ czimü vígjátékét irta: azon mulattató rajzolat egy szép vonás hijjával van. Szer­­. II. Ausztria. Bécs. Mária­ Anna uralkodó császárné ö Felsége méltóztatott a’ csehországi érezhegyi ínséggel küszködő la­kosok felsegéllésére ezerötszáz ezüst rétot klm­esen aján­dékozni.— Császár ö Felsége januar. 51-k fogadta magános audientzián J­e­n­­­s­o­n­­YV­a­s­­­w­o­r­t­h grófot a’ bajor király rendkívüli követjét, ki meghitelező levelét ő Felségének be­nyújtotta. III. Iflántó’hli tudósítások- A­api események. Uj York-ból idei januar­ 2-káig terjedő tudósítások sze­rint az északamerikai congressusban érdekes vitatások foly­nak.— Valamint a’ szabad köztársaság, úgy az angolok bir­toka is az északamerikai egész földön keresztül nyúlik az atlantikumi tenger partjaitól a’ nyugoti partot mosó nagy o­­czeanig, ’s ott van egy most nagyrészint puszta darab föld — az O­r­e­g­o­n - v­i­d­é­k — mely a’ nyugoti oczeánba ömlő Ore­gon, vagy Columbia folyóvízről neveztetik. A ket status bir­tokának határai itt is öszveérnek, melyek azon föld puszta és népetlen voltáért bizonytalanok , annak egy részéhez a­­zonban az angolok is just formálnak, miből tehát új versen­gés támadhat. A­ senatus tavalyi dec. 30-i tartott ülésében a’ ház egyik tagja Finn indítványozta, az Oregon vidéket el­foglalni, mivel a’ köztársaságnak aház kétségbe nem hozha­tó joga van. Ez indítvány szerint azon vidékbe több helyek­re, valamint a’ folyóvíz torkolatjához katonai őrizetek kül­detnének, az oda telepedni akaró amerikai lakosoknak föl­dekt osztatnának­ ki, ’s egy biztosság lenne kirendelve a köz­társaság és nyugoti indus néptörzsökök érdekeire ügyelni. A’ ház a’ mondott inditványnyak­ megelégedését nyilvánítot­ta, azt pártolta, többen azonban kijelentették, hogy annak elejét, mely a’ köztársaságnak az említett földre nézve léte­ző tulajdonosi jogát kívánja megmutatni, jelesen azzal is.

Next