Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-11-26 / 95. szám

geg híj ár­­hatólag, k­ék egy receptet a czím alatt:­­a melynek sik­olt üdvé­rt)­ az­ is dús reménynyel kecsegtet, miként helyen helyen láthatni szép női lelkeket, Ilikben a’ természet megdicsőülve látszik, kik­nek csak jelenlétük is mint egy második nap eg­ész tájak nyomor ködét szétzúzni képpel, Iliket én 19 migolii készítésében példányké­pp­ tártétt , és szive valamennyinek minden szép ’s nemes iránt oly bámulatig fogékony, hogy alig egy szikra kell, s égi lámpaként világit, a különben színtelen és megemészt­hetetlen tapló. Nagy fát mozgatok, midőn a’ női Hidalom kört kiczirkalm­azni kisér­tem, hogy a’ mellett hivatásának kellőleg felelhessen­ meg. De miután két nehezen megoldandó, de annál szebb feladat van e­­lénk tűzve, mig létünk rögös pályatérét meg­­járandjuk t. i. termeszes anyánk és magunk ismerete, úgy vélem, nem tévedendek felet­té , ha eszek és szivük, képezhetése végett megismertetem velök a’ szép természetet, s fennséges magukat. E’ czélból mivem két nagy szakra v. könyvre szakad, melyek el­sője az ész ■ másika a’ sziv miveltséget tárgyazandja. Első könyv viszont két darab­ra eszük u. m. Természet - és emberisme­retre. Természetismeret magában foglaland­­ja e’ következendő tanokat u. m. t. I. Alaki földrajz. II.Természeti földrajz. III. Termény­­tan, jelesen ásvány-növény-és állattan, llie­­reszkedve a’ két utolsóban, a’ vetemény és házi állatokban gazdaszonykodásra is , hogy a’ czélnak megfelelőbb legyen. IV. Termé­szettan az annak előhaladtával létrejött ne­vezetesebb találmányokkal együtt, és V. e­­zekhez segédtanul. Elemi számtan, mindeze­­ket megelőzvén a’ nevelési előtan vagy tu­domány haszna. Emberismeret pedig ezeket: VI. Embertan, VI. Polgári földrajz, és VIII. Néptan , vagy népélet és szokások; nagy részint Hoffman ,,Die Völker der Erde“ sze­rint; midőn a’ második könyv izivm­iveltség eszközeit, köz- és különös női tiszteket s szóval : Erénytant tartalmazand; magába zá­randó pótlékul , régibb és újabbkori nők életrajzát, sőt Historia helyett Nőnem-tör­ténészetét is. Mindezek pedig népszerűl­eg, gyermeki értelemhez, főleg női alkathoz, és természethez a­l­kalmazottan, vagy is úgy e­­lőadvák , hogy a’ való- és néha komoly is­meret, labdacsa érzeményesség ma'ozsájába van burkolva; az az, hogy szemük és szivök gyönyört élvezzen, ’s játszódva akadjanak a’ legdrágább, de máig oly ritka kincsre az é­­letészre. Mivel pedig inkább nőiskolák számára van szánva, kér­désekben és felele­tekben írtam. Korunk irodalmi divat­­­szabói sokat buzognak a’ kérdéses írásmód ellen , de mi természetesb — mint hogy homály kkérdést, kérdés pedig feleletet idéz­ elő? és mi egyéb az élet is egy megfejtendő kér­désnél? E’ munkából az első könyv már ítész, de előfizetésre csak is első darabja — Természet ismeret bocsáttatik jelenleg, mely­nek ára csinos borítékban 50 kr leend pen­gőben; ’s ha az alóhot nagyon tisztelt úri egyének a’ pénzt jövő januar 10-ig, mikor is sajtó alá adni szándékom N.Enyedre nyom­dai igazgató Vízi István úrhoz, akár a ló! Írt­hoz beküldeni kegyesek lesznek, a’ mű hus­­vétra megjelenend, ’s a’ második darab u­­gyanakkor előfizetés alá adatand, szóval 1345-ben mindkét darabbal szolgálni fogok. Hogy leghűbb törekvéseim se méltányoltas­­sanak , s mindenki , ha még annyit tennék is, többet követeljen, igen is hozzá vagyok szokva; de ha e kor szükségétől rég óhaj­tott k­rittfanemű vállalatomba sem pártol­tszándom: leverőbb csapásra nem számithat­­ta­k! Esdem azért a pártolást, nem maga­mért, mint emberiség e’ szent igényéért; mert noha nevem tudósok névlajstromában fel nem lelhető, ’s állásom tekintélytelen, de Tinnon útszán didergő utazók előtt nagyok kapuja nem akart megnyílni, bár a­ föld magyar, kötelesnek tartottam magamat sze­gény kunyhómba befogadni őket, hol ha ké­nyelemre s lényre nem is akadnak, de min­den esetre türhetőbben vannak mint künn.— Előfizetést elfogadni pedig alább­ irt tisztelt úrnők, kisaszszonyok­, urak szólttatnak-fel 11-dik példány felül - ajánlat mellett.­­) N. Enyed november 15 kén 1­34­4. i­fj. Farkas Dániel Ns alsófejéri törvényes igtató. IS e 2 s­ő s­z­ú­l aa o 3a v a­r­sai eg­­y ecv­ilCg’ytídCS kÖSEgyWICSC. ( Végzet.) 15) A’ tuzkármentő társaság középponti bi­zottmánya elöhaladásáról való tudósítását meglévén, a’ biztosításra felajánlott vagyo­nok beadott kimutatása szerint, nemcsak két, de szinte háromszázezer pengő forintot tün­­tetvén­ ki , kéri, hogy a’ társaság a’ BB ál­tal határozatilag alakúltnak nyilatkoztassék oly formán, hogy ha a’ részvényesek köz­­zül valamelyiknek ma, vagy is folyó évi no­vember 4-ke deli 12 órájától kezdve égés által kára lenne, azt a’ társaság fizetni fog­ja, mint szintén azt is meghatároztatni kí­vánja, hogy ha az égés alkalmával valamely részvényes biztosított vagyona széthányattat­nék és az által elkárosodna, a’ társaság kö­­teleztetnék-é azon kárt is megfizetni? — A’ as megye Riei meg lévén győződve a’ fe­lől, hogy ő Felségének a’ már felküldetni határozott idves és legkisebb időhaladékot nem szenvedhető alapszabályokhoz legfel­sőbb k­egyelmes atyai jóváhagyása járuland s megerősíteni méltóztatik , a’ meghatározott mennyiséget felyű­lhaladó öszveirás lévén be­mutatva, ezen tüzkármentesitő társaságot ad­dig is a’ mai 12 órától kezdve alakúktnak nyilvánítják, oly további határozattal, hogy az égés alkalmával oltás tekintetéből vala­mely biztosított javaknak széthányásából kö­vetkezett károk is megtéríttessenek, mely is mint újabb pont, az ö­felsége eb­be felter­jesztendő alapszabályokhoz ragasztassék.­­ Ez alkalommal említésbe hozatott, hogy né­mely ide való birtokosok nagyon kedvelle­nek, hogy mi is törvényhatóságokban létező vagyonok is, a’ tűzkármentésitő tiszveirásba bévétetnének , más arra nyújtott alkalmat, hogy ezen társulat annál nagyobb és bizo­nyosabb befolyással és hatással birhasson ’s nagyobb erő fokára emelkedhessek; a’ as me­gye Rendei meghatározták, hogy ns Dobo­ka megye, Kővár vidéke és sz. kir. Szam­os­­ujvár városa közönsége­ta láltassanak­ meg az egyesülésre, miszerint a’ középponti bizott­mány újból állandósí­tatván, az 50 ezüst fo­rint utáni 2 krajezáros rovatai felvételére nézve gondoskodjék. — 1­6) A’ kérelem-le­velek megvizsgálására bizottmány nevezte­­tett­ ki.—Végre 1ő) A’ derék- és fiuszék bí­rái, a’ 5-d jegyzői , úgy a’ járásbeli tisztek ideje bérelésével indítványoztatott a’ válasz­tás megtétele. Határozat: minthogy a’ jelen közgyűlés lisztválasztásra nem volt hirdetve, meg nem eshetik; azonban a’ mélt. gróf fő­ispán ur ígéretet tett az iránt, hogy a’ leg­közelebb kitűzendő közgyűlést, az alsóbb *) tisztek­ választására fogja k­ihirdettetni. Ezzel a’ mai ülés eloszlott. Este pedig a’ már is­meretes mű st­ed­velő társaság által Főúr és p­ó­r czim alatt, a’ felállítandó füsdedovoda alapjául egy igen jól sillerült szomorú da­rab adatott, a’ minek 52 ezüst forint jöve­delme lett. — •—No­v. 5-n. A’ tegnapi ülésen folyt tárgyakról készített jegyzőkönyv felol­­vastatása ’s megállítása után — 13) Felvéte­tett ns Stolozs megye felszólítása, mely­nél fog­va a’ lusdedóvodák­ ügyében megírja, misze­rint arra nézve, hogy minden beltségeit ha­tárán fél vagy egész canonica portio sza­­basztassék a’ népnevelő intézetek jövedelmé­re,— kir. fök­orm­ányzó ő exja, mint minden országos bizottmányok elnökéhez kérelem nyuttatott, hogy az úrbér tárgyában dolgo­zó bizottmány ez iránt lenne tekintettel, — és hogy az az országgyűlésre küldendő kö­vetek utasítása egyik pontjául jeleltetett­ ki. Hogy pedig annak kivitele addig is hatha­tósan eszközöltessék, bizottmány neveztetett­­ü­i kebeléből , mely magának az egész me­­gyébeni iskolák állásáról és segédforrásáról ismereteket szerezvén, azokról készítsen sta­­tistikai kimutatást és adjon vélekedést, hogy a’ kisdedóvók és oktatók fizetése, úgy az ó­­vodák mi kútforrásból alakíttathatnának leg­­czélszerűbben, erről munkálkodásukat a’köz­gyűléshez adják­ bé, — e’ megye részéről is forró kebelbéli pártolást ajánlanak. A’ as megye Ráci, hazafi buzgósággal fogadván e’ felszólítást, követi utasításba tenni megha­tározták, hogy az úrbéri határosztály alkal­mával e’ czélra bizonyos mennyiségű fun­dus szakasztassék. Továbbá, hogy az egyes személyek is segedelemre buzdittassanak és hogy­ addig is, mig országosan létesülne, bi­zottmányok küldessenek a’ megye különbö­ző részeibe, a’ köznéppel ennek idves vol­tét megértetni, a’ mire nézve a’ biztosok ki is neveztettek.— Ezek után még némely ki­sebb érdekű tárgyak látt­attak­ el. Ülnökök eskettettek­ fel. ’S végre a’ mai jegyzőkönyv felolvastatván, hitelesíttetett és a’ gyűlés el­oszlott. T­u­d­ó s­­­tó. Helyreigazítás. És Háromszék R­eviczi mult od­ob.­l­sö 2 és 3-d napjain tartott közgyűléséről ,,Mult és Jelen“ 85, 84 és 85 számaiban kiadott közleményt és tudósítást a’ közgyűlés folyamával’s ott meg­történtekkel egyezőnek nem találtam, azokat az alábbiakban kívánom kijavíttatni és hely­­reigazitni : a) Néhai kir. pénztárnok Antos József helyébe ö Felsége által megerősített Gidófalvi János kinevezésében nem azt vet­ték a’ BB sérelemnek , hogy a’ nevezett e­­gyén a’ második helyről neveztetett­ ki, ha­nem azt, miként ö Felsége a’ királyi mege­rősítés alá approbatans törvényünk és I.ea­­poldali kötéslevél 8-d pontja szerint nem tartozó pénztárnokságra megerősítési joggal élt, egyébiránt is e’tárgyban semmi szenve­délyes vitatkozás nem történt , hiszen a’ ki­nevezett egyén minden színezetű közgyűlési tag előtt elettől fogva közkedvességben volt ’s a’ vitát csak úgy lehet vala szenvedélyes­­nek inni, ha a’ közben személye is érintve lett volna a’ kinevezett pénztárnoknak­. — b) A’ brassói tanács német levelezését ér­­deklőleg sem az volt a’ határozat, mit köz­rő állított, hogy t. i. adassék­ jövő országgyű­lésére menendő követeinknek oly útasitás, melynél fogva eszközöljék­ ki a’ szászok által birató para fiscatitás elvétetését, hanem az, hogy igyekezzenek a szász nemzet érdekei a’ magyarokéval öszvekap­­csoltatni. ■— c) A’ hermányiaknak Ilye­­falva és Dobolylyal közös vámos hid­­olt vám­jának ezüst pénzben vételére vonatkozó ha­tározat csak annyi volt, hogy a’ kihallga­­tandók hallgattassanak­ ki ; tehát felirás a’ közgyűlésből nem létetett.— d) Úgyszintén a’ zárvonali örtanyák kijavítása kérdésében sem irtunk­ viszsza , hanem a’ tisztségre bir­ *) N.Enyeden, özvegy Bar­rá­né kereskedése. Tor­dán, özvegy Koródi Sámuelné, tek. Tövissi Ro­zália úrnő. Kolozsvárit, leánytanitó és kormány­széki írnok Gál Ignátz úr. Deézsen, méltóságos Eperjesi Józsefné, Kovács Amália úrnő. Zalath­­nán, királyi tanitóné Lorencz Theréz kisaszszony Örmény székes környékében, úgy­is Felső fejér innenső felében, Szalánczi L­­ászlóné, tek. Ér­sek Therézia úrnő. Fogarasban, özvegy Bartók Izsákné, tek. Nováczki Klára úrnő. Ss. Udvar­helyen,, mlgos Macskási Krisztina kisaszszony.— Abrudbányán, tek. orvos és műtő Szász T­örincz úr, és táblabiró tek. Fikker János úr. Marosvá­sárhely tt, ügyvéd Lőrinczi Józsefné, tek. Pálfi Eszter úrnő. Csapón, és Küküllő megyében, tek. Szalánczi Borbála kisaszszony. Vízaknán , tek. Véézsi Rozália kisaszszony. Pesten, Hecke­­nast Gusztáv úr, valamint fennirt szerzőnél is.

Next