Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-10-22 / 85. szám

Kolozsvárit. SS. Ke«M ocá. 3‘i*n 1S44. HŰLT ES JEL ERDÉLYI HÍRLAP. Figyellkeztetés. Octob. l-töl kezdve rft 40 ferral ezüstben fertály-cvi előzetest elfogadunk —— . ,————------r~r:--------Um .iái ; uatszor kedden es dén teken.yitkt és Jelen 's melleklapja a' Hon és és a’ IBI»* Megjelenik e históriai és politikai erep ezüstben — Vluk és Jelen 's melléklapja Bion és JUUlfüldl csak magára (hetenkent ha gyár Gyermekbarát (hetenként négy ív) dija 0*^I»at ^^.^e*^tsll»^n csat, magára helyben i -egy rft. 40 kr. postán 2-két rft rom ív) helyben felevre 5-öt rft. pos a ,,r,;:„u„n a- nnnz biztos alkalomtól is beküldhető. — Midennémü hirdetések kö/.rebocsatásáert a’ felvétel ’( rom iv) helyben félévre S-«t rft. postán .. *^ r‘ * b . penz biztos alkalomtól is beküldhető. Midennémü hirdetések közrebocsátásáért a’ felvétel ’a «. kr. «,0. J minden sor 51.áron, kr.jc.Ér orüsibe,,, második és harmadik kiadásom .. aliddimnak felé, ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Magyar nyelv, császári és hír. apostoli Felsége a’ magyar nemzet iránt viseltető k. kegyelmességének és atyai indulatjának újabb bizonyságát adta, midőn a’ folyamatban lévő magyarhoni országgyűléshez odob. 9-ről intézett kir. válaszában, miután ő Felsége idei januar. 23-ról az iskolákban magyar nyelven leendő tanitásra nézve klmesen rendelkezni,— most közelebbről azt is megengedni méltóztatott, hogy már ez országgyűlésén alkotandó törvénycikkek csak magyar nyelven készíttessenek és terjesztessenek fel ő Felsége elibe kir. megerősítés végett. Az erről szóló törvényjavaslatnak haladék nélkül felküldése parancsoltatik. Szerkesztői nyilatkozat: „Mult és Jelen“ idei 56 és 57-d számaiban zilahi ref. pap és egyházkerületi levéltárnok. Verestói Cs. Sándor úr azon egyházkerületnek mult május végén Szilágy-Somlyón tartott gyűléséről, mint irta, megbizás következéséül, egy tudósítást adott ki. Abba főcurator mélt. gr. Hun Gergely urat érdeklő egy pár megjegyzés csúszott bé, mi nem a’ közlő úr tollából folyt, (hogy ez miképpen történt, későbben kivilágosodik) ’s mult sept. közepén a’ tisztelt közlő úr szerkesztőhöz irt levelében azt jelentvén, miszerint azon beküldött tudósításáért sok kedvetlenséget és méltatlanságot szenved, egy rövid nyilatkozatát kérte kiadatni, melyben azon bécsuszott szavakat magáéinak nem ismerte. E’ nyilatkozat mindeddig ki nem adását egy véletlen kis környűlállás okozta. Tiszt. Verestói Cs. Sándor úr ugyanis említett nyilatkozatát egy más közlése végére irta volt ’s miután azon közlés kinyomatott, mint már nem szükséges, a’ több hasonlók köztt elelegyedett 5 szerkesztő pedig — e’ hibáját megvallja — azon nyilatkozatról merőben elfelejtkezett. Közelebbről azonban a’ szilágyi egyházkerület érdekes esperese nagy tiszteletű Kovács Ferencz úr a’ részletes zsinatnak egy — alólirtat nagy mértékben meglepő, némileg leverő — hivatalos írását küldötte bé jegyzőkönyvi kivonat formában a’ „Mult és Jelenbe“ béigtatás végett , mi főcuratot mélt. gr. Kun Gergely úr felszólalása következéséül, a’ szent gyűlésnek tiszt. Verestói Cs. Sándor úr elleni szent dorgálását, de nem igazságos boszankodását fejezi ki. Alól-itt látván, hogy ez írást némi jegyzés nélkül nem bocsáthatja ki, feltette magában az egész ügyet kissé szelidebb és kimérlő alakban adni ki, midőn az „Erdélyi Hiradó“ 83-dik számában a’ fennemlített részletes zsinati írást — nem kis bámulással olvasta, a’ mi valóban csak magára az illető előzmény tudása nélkül azon újság t. ez. olvasói előtt érthetetlen, azonban még is sok balul értésre alkalmat adó valami. A’ dolog ily állásában alól irt kéntelennek látja magát, bár hirlapi polémiába kedvetlenül ereszkedik, ez egész ügyet illető adatokat és okleveleket e’ lap következő számjaiban a’ t. ez. közönség ekibe terjeszteni , azon hozzátétellel, hogy ha tiszt. Verestói Cs. Sándor úrnak tetszenék a’ részletes zsinat írására magát mentőleg felelni, e’ védelmet lapjába felvenni kötelességének ismeri.— Az irt adatok és oklevelek így következnek: a) A’ peres ügy rövid előadása. — b) Tiszt. Verestói Cs. Sándor urnak elökeritett rövid nyilatkozata , alólirt arra tett feleletével. „ Nagytiszteletü Kovács Ferencz esperes úr levele, d) A’ szilágyi egyházkerületi részletes zsinat jegyzőkönyvi kivonata, e) Nyílt levél mélt. gr. Kun Gergely főcurator úrhoz, szerkesztőtől. f)‘( Nyílt válasz nagytiszteletü Kovács Ferencz esperes úrhoz, g) Nyílt válasz a’ szilágyi egyházkerület t. ez. részletes zsinatához szerkesztőtől . végre h) Figyelmeztetés tiszt. Verestói Cs. Sándor úrhoz. — Ezen adatok oklevelek szólni fognak : a’ t. ez. közönség ítéljen. Szerk. Egyházi ünnepely. Szék városában f. October óta volt azon nap, melyben a’ századok óta fennálló evangelico-reformata eklézsia egyházában először szólaltak meg az orgonának szivet és lelket emelő hangjai. Az emlitett napon reggeli nyolcz óra táján már tömve volt az egyház kiváncsi néppel, mely óhajtva várta a’ köz költségen épült orgona hangjait hallani s azonkívül több idevaló helybeli, de nem csak, hanem számos vidéki urak is szívesek voltak az emlitett ünnepélyt jelenlétükkel hiszitni. Tizenegy óra tájban kezdődött az isteni tisztelet, amidőn is szivreható ének és orgonahang kezdett az emlékezeten felül épült egyház falai köztt zengedezni. Ezután helybeli érdemes hitszónokok B. I. és B. D. felállván beszéltettek, mind ketten a’ zenének szív és lélekrel hatásteli befolyását fejtegetvén. Melyek végeztével idősb pap B. I. úr az agg orgonamester részére tolmácsola egy búcsuköszönetet , mit végre gyönyörű orgona hanggal vegyült ének fejezetbe. — És most lehetetlen elraellőznöm két dolgot, először azt, hogy csudálkozásra méltó, miszerint noha sok, de azon sok között kevés jó gazda, azonkívül adó és egyéb számos tartozásokkal terhelt nép minden segedelem nélkül úgy szólva, ezer egynéhány forintot öszvegyüjteni tudott és magának egy nyolcas változatú (mutatio) orgonát csináltatni. Másik, mit újra elhallgatnom nem lehet, hogy noha az említett orgona a’nép köz költségén épült, mindazonáltal ha ezen eklézsia érdemes és lelkes buzgósága első papja. Bárdi István úr szűnni nem tudó munkás iparkodása a’ nép előítéleteit le nem győzi (mert tudni kell, hogy az irt pap úr volt az indítványozó, egyik főadakozó és lankadatlan szorgalma által végrehajtó.) Széken bajosan lett volna orgona. — Éljen a’ derék pap! virágozzon a’ széki evang. reformata sz. eklézsia, a vallásos élet s jó erkölcs terjesztésére ! Farost közlés. Marosvásárhely octob. 14-n. A’ közelebbi napokban kezdetett meg itt a’ helybeli tanácsi alhivataloskodók tisztujitása, mi a’ városi alkotmány értelmében minden két évben egyszer szokott történni. Nem híjában mondjuk, hogy Marosvásárhely nemzetiség tekintetében Erdélynek csaknem első, a’ két magyar honnak pedig ötödik városa, mert bár királyi városi helyzeténél fogva a’ megyék és székely székektől belső elrendezésére nézve különbözik is: az abban kizárólag divatozó honi nyelvet, ’s nemzeti magyar szokásokat tekintve meg, e’ kir. város az, melyről nyíltan elmondhatjuk, hogy e’ tekintetben a két hon bármely megyéivel s városaival mérlegbe méltán tétethetik.*) De valamint a’ nemzetiség kifejtésére intézett minden czélszerű lépteit híven követi a’megyéknek , úgy azon viszszaéléseknek is, mik a’ megyei élet termékeny fáján is kinövésekként állanak, lassan lassan helyet kezdő engedni, és ilyeknek valánk szemtanúi a’ tisztújitást megelőzött napokban, a’ midőn nálunk is, mint a megyékben egész pártok keletkeztek fejér és fekete tollasok neve alatt, kik váltogatva vendéglék a’ tanács és esküdt közönség tagjait, mi nálunk első példája nagyobbszerü korteskedéseknek.__ Egészen vége még e’ tisztújitásnak nincs, az eddiginek azonban eredménye az, hogy némely, elkészíltséggel nem biró, és hanyag egyenek hivatalaikból merőben kimaradtak, ’s ezen egyedárulkodók helyébe alkalmas hivataloskodók választattak, a’választások pedig a’ legnagyobb csenddel történtek. Fogaras vidéke közgyűlése. Előlegesen. E’ ns vidék főkapitányi elnöklet alatt, mult sept. 24 , 25 , és 26*dik *) Nem ktvánjuk Marosvásárhelynek itt említett eleségét legkevesebbe is kétségbehozni, sera e’ ns várost nemzeti szelleméért illető dicséretből valamit lehúzni— de nem hallgathatjuk el, Kolozsvárnak e’ részben van egy el nem tagadható nevezetes elsősége. Kolozsvár t.i szászok által építtetett, lakosai több századokon keresztül szászok voltak, annyira hogy még — a’ mi a’ fejér hollónál ritkább jelenet—benne református szászok is találtattak, és az óvárban a’ 18-dik század elejéig fennálló szász reformatum temploma vala — ’s ma már tiszta magyar város, annyira, hogy szász polgárai is mind jól tudnak magyarul. E’ valóban figyelmet érdemlő környűlállás emlités nélkül nem hagydható elsőség; Kolozsvár is teljes joggal méltó egy szász történetíró azon dicséretére, mit különben Nagyenyed szász lakosairól mondott: „pessimo exemplo in Hungaros degeneraverunt.“— Hát a’ kolozsvári hires káposzta és kenyér milyen jó izü elsőségei városunknak? hogy ne elúlitsuk gazdaszszonyainak ismeretes kínálkozó és vendégszerető erényét, miszerint ha az ételek a’ zsírban úsznak is ’s a’ vendégek agyon ették magokat.. .hogy helyökről felkelni alig tudnak, még is az engedelem - kérés ,,a’ vékony ebédért“ soha el nem marad. Seerk. 85