Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-01-03 / 1. szám

közterhektől kívánják magukat mentő tételűi'.' — (5-ér) Olvastatott a’ fels. kir. kormányszék­nek rendelete, mely mellett némely kereske­dési portékák ki- ’s bévitelt harminezadi di­jaiban ő Felsége által tétetni határoztatott Változások szerint készíttetett uj harmineza­di árjegyzék kihirdetés végeit közölt­etik. Ha­tározat: E’ rendelet a’ tisztség által körözte­­tés útján ki van ugyan már hirdetve; azon­ban a’ vidéki Rendek hivatkozván a’ köze­lebbről tartatott országgyűlésekre küldött kö­veteiknek adott utasítvány ezen tárgyat ille­tő pontjaira, a’ harminezadi dijakban változ­tatásokat, a' hazai törvények értelmében, csak is az országgyűlése által óhajtják megléteim. S­z.er A’ mélt. báró főkapitány úr, kitűz­vén az ürességben lévő vidéki kir. pénztár­noki hivatalnak törvényes választás útján be­töltését, e' végre ezen hivatalra ugyan általa kijelöltetett hat egyének névsorát felolvasta, melynek felolvasása után táblabiró J. Gy. egy a’ választandó pénztárn­ok, kellő tulajdonait elősoroló jeles szónoklatat és czélszerü beszé­det tartván, annak egész terjedelmében jegy­zőkönyvbe íratását, kívánta, mi meg is hatá­rozta­to­tt. Ezután pedig a* választási elvek vé­tettek köztanácskozás alá, azon kérdéseket il­letőleg t. i. hogy felküildessék-e a’ választás a' felsőbbséghez megerősítés végett, vagy pe­dig minden felküldés nélkül ejtessék­ meg.' s ha felküldetik, mind a’ három választásra ki­jelölt egyéneknek, vagy pedig csak a’ szava­zatok többségét nyert­­ek neve hirdettessék-é k­k’ és a’ választás mennyi időre terjeszt­es­­sék­ ki? Melyekre nézve határozta­tokt, hogy noha a’ vidéki Iliinek törvény értelmében jo­­gb­a van a’ választást, minden a’ felsőbbséghez megerősítés végetti felküldése nélkül is meg­ejteni és a’ szavazattöbbséget, nyert egyént hivatalába becskétni; mindazonáltal a’ fennál­ló felsőbb rendeletek iránti tiszteletből és az eddigi gyakorlat, szerint, a’ választás a’ fel­­sőbbséghez mind a’ hat. kijelölt egyének ne­veinek felterjesztésével küldettessék-fel; a’ vá­lasztás pedig szolgáljon az e’ tárgyban orszá­gosan hozandó uj törvény nyomán teendő ha­tározatáig a’ vidéki Ilitnek. Melyeknek e’ sze­rint tett meghatározása után, a’ szavazatsze­­dő és rendőri bizottmányok kirendeltetvén, a’ szavazás elkezdetett. — 8-or A’ mélt. bá- 100 főkapitány úr, a’ rendes törvényszéki bí­rák választását tűzvén­ ki, miután azok, kik eddig hivataloskodtak, lemondottak, — ugyan azok jövő közgyűlésig hivatalaikban mindnyájan egyenlő akarattal meghagyattak. (Vége követ­kezik.) Hont megye dec. 2-n tartott közgyűlé­sében, a’ kereskedésnek a’ közlekedés elő­mozdítása tekintetéből, a zólyomi útvonal el­készítése meghatároztatott, a min a köznép, egy a’ házi pénztár által fizetendő mérnök felügyelete alatt, fog dolgozni. L mellett meghatároztatott az is, hogy a közeledő ti­szt­­ujitás alkalmára, a’ nemességet egy már ki­nevezett bizottmány irja­ öszve s munkálatai a' jövő közgyűlésre adja­ bé. Zemplén megye S. - A. - Lj h­e­l­y e n nov. 28-tól, dec. 2-ig tartott közgyűlésében az e’ megye országgyűlési követei, a BR i­­rántok mutatott bizodalmát érzékenyen megkö­szönvén, eljárásuk utolsó jelentését tevék, a mire nézve hoszszabb vitatkozás után egy bi­zottmánynak kötelességévé tétetett, hogy min­den adatokat egybeszedvén, dolgozza­ ki, mi­képp lehessen a’ hiányokon segíteni,é s fi­gyelemmel legyen arra, mi kivihető, különös gondoskodását terjeszsze­ ki az országgyűlési ta­­nácskozsokra, hogy addig is, m­íg törvény ál­tal általánosan elrendeztet­hetnék, hogy lehet­ne legczélirányosabban az akadályokat elharin­­tani ? Vas megye dec. 9-n tartá ez évi utolsó közgyűlését. A’ mult országgyűlés vége felé érkezett k. kir. leíratok felvétele a’ jövő évi január. 27-n tartandó közgyűlésre, midőn a követek is számadásaikat béadandják halasz­­tatok­. — A’ kir. udv. cancellariától magyar nyelven érkezett két kir. rendelet kitörő lel­kesedéssel és örömmel fogadtatott. magyarhoni megyei kö­zle-SCÍr- Szabolcs megyének főispáni elnök­let alatt mult évben nov. 28-a vala tisztújí­tó közgyűlése. Ő Felségének a' korteskedés és kicsapongás fékezése iránt kiadott kegy. kir. leirata is a' megyének azt elfogadó ha­tározata felolvastál ott. A’ mi megtörténvén, a’ tisztválasztás megkezdetett és nov. 29-kén végre is hajtatott. Az uj tisztviselők a' követ­kezők : Első alispán lett Kállay Menyhért 2439 szózattal; másod alispán Péchy László. Fő­jegyző: Bay Ferencz; aljegyzők: Kausay Károly, Tatár Antal. Főügyész: Hunyady József; alü­­­gyészek : Liray Tamás, Gergelyfy János, Komját­­­hi Pál. Hadi főadószedő : Kállay Emmanuel, házi­­lépásy János. Pozsony megye dec. 9-n kezdett köz­gyűlésében az országgyűlési követek végső jelentése vétetett­ fel, melynek rendén követi eljárásukról számot adtak, mi a* megye Rvei előtt szives részvétre és megelégedésre ta­lált. — Ezután a’ közidőben megüresedett hi­vatali helyek töltett­ek­ bé. —következve rö­­vid vita után az a' határozat is keletkezett, miszerint a* magyar kir. helytartótanácsnak jelentessék­ fel, hogy ezentúl a’ jövő biztosi számolás után, mely május hónapban tartat­ik, a megye csak magyar szerkezetű nyugtatvá­­nyokra fog pénzt a’ hadi pénztárba szállítani. Portugalisi Lisbon a dec. 3-n Azon erős állás, melybe az utolsó parlamen­ti események (a' birodalmi szózatolás , mi ál­tal az alkotmány felfüggesztése ideje alatti tények jóváhagyattak) a* kormányt helyhezte­­ték, úgy látszik tartós reend. A’ státus min­den hatalmas kezet­ foglalt a' dolgok mostani rendje gyámolitására. Costa-Cabral AT belső miniszter) a’ követkamarában nyilvános és innepélyes ígéretet tett, hogy a’minisztérium jövendőben az alkotmányt megtartva fog kormá­nyozni. Ehez járul hogy a' kormány a’ pénz­ügyi miniszter ügyes munkálódása által kép­­pes a’ folyó költségeket fedezni. — A’ kö­vetkamara nov. 29-ei ülésében a’ miniszté­rium két törvényjavaslatot terjesztett­ elő, mik az eddigi úton tovább menni akaró szándékát nyilván mutatják; az egyik a’ kírályságban taka­rék-pénztárak , a’ másik hitelintézetek állítását, illeti, melyek a’ földmivelétek, a’ l­sbonai gabonapiaczon letelt búzáért hat procent ka­matra pénzt adjanak­ kölcsön. F­ rendszabá­lyoktól igen jótéko­s következéseket várnak, mennyiben az első által a’ nép dolgozó osz­tályának a’ kezébe mód lesz adva megtaka­rított pénzét tőkésíteni, mi által annak ipari buzgósága is nem kicsi ösztönt fog kapni, az utolsó által pedig a’ földmivelő az uzso­rások körmei közzül kiszabadul , kik most az említett néposztály állapotját igen súlyossá teszik, és annak majd minden vérét kiszívják. Mind­két törvényjavaslat az illető biztossá­goknak átadatott megvizsgálás végett.— Gi­­raldes ellenzéki pair, e’ hivatalát letette, a­­zon kedvetlenségből, hogy elvei bukását kén­­telen szemlélni. $8,im,yoBorsrz­!«»’. A’ senatus vagy felsőház dec. 6-ki ülésében az alkotm­ányja­­vitási tervet, illető törvényjavaslat előterjesz­tetett. A’ követkamara ülése nem sok érdek­kel birt; szőnyegen volt a’ kormánynak, or­­ganikai törvények hatására felhatalmaztatása, mit is nem sok vitatás után a’ Kamara meg­adott. — Renjiro ezredes, Garcia kapitány és Arilla orvos , kik öszveesküvésbe elegyedé­­sökért egy hadi törvényszék által halálra ítél­tettek, és már a’ siralomházban valának, a’ királyné dec. 10-n költ rendelete által an­nyiban kegyelmet nyertek, hogy büntetésük a’ halálhoz legközelebb állóvá ,s­ebbiszetett. A’ madridi lapok dec. 1­1-n a’ fii­, kegyelem e' lényéért igen nagy örömöt nyilvánulnak, a­ mi annak ritka voltát ’s így az uralkodó rendszer jellemét elég hangosan bizonyítja. Egyébiránt egy madridi levél szerint a' meg­ítéltek elleni perfolyamat törvénytelen volt ’s a’ bizonyságok csak annyit értek, mint a' Prim elleni büntető keresetben, t. i. vétkes­­társak elébb hajtogatok, azután feladók sze­repét vitték. Egyébiránt az egész országban nagy ingerültség és békételenség van. Carta­­genában harm­íntz személyt a’ városból kiu­­tasítottak, a’ szávoyai ezredből tizenkét fő-és altisztet elfogtak. Moretéban egész csalá­dok szándékoznak kivándorolni. — Már darab idő óta szárnyal a­ hir, hogy Espariero, és né­mely párthívei a' spanyol part egyik vagy másik pontjánál kiszállani készülnének ’s e’ részben elébb Andalusiát, közelebbről Gallieiát emlegették. De alig lehet képzelni, hogy az ex-igazgató ily vakmerő és oktalan próbatéte­lekre kívánjon vetemedni, mert e’ szándéka a’ királyné teljeskorusága után merőben érthe­tetlen is lenne.— Egy madridi hírlap „Clamor publico“ irja, hogy Lopez Maria Joachim, ki Espariero megbukása után a’ miniszteri ta­nács, és igy az ideiglenes kormány elnöke vo­la, egy munkát bocsátott­ ki ilvezim alatt: „A­ főbb politikai események előadása, m­elyek Spanyolországban az 1843 május 9-ki minisz­térium és az ideiglenes kormány után tör­téntek.“ E’ könyvben, az említett hírlap ál­lítása szerint nagyfontosságú titkok fedeztet­­nek­ fel, mik az ideiglenes kormány magavise­letére nagy világosságot derűnek, és azon rendkívüli akadályoknak, mikkel e’ kormány küszködni kéntelen vala, kulcsául szolgálnak. Ez a’ dolog egyébiránt igen természetesen ment, a’ progressisták és moderadok vagy nyargalva és czammogva haladók kezet fogtak csupa személyes gyűlöl­ségből Espariero el­len, kinek megbukása után az öszve nem il­lő szövetség szétbomlott, anná inkább, mert a’ ravaszabb moderadok, hogy kissé közönséges példabeszédet használjunk, a’ progressisták a­­lól a’ vizes lepedőt kihúzták. FranCZiflorsZélST- Midőn az au­­male-i herczeg és hitvese, dec. 13-a estve megérkeztek, az ifjú herczegnét a’ szekérből kiszálláskor az egész királyi család a’ legszí­vesebben fogadta. Guizot több tisztitársaival ez érzékeny jelenet tanúja vala. Azon est­ve a kir.udvarban 150 személyre terített asztal, ’s innepi nagy vendégség volt.— Al király dec. 16-a kelt kir. rendelete által Pasquier bárót, cancellárt és a’ pairkamara elnökét herczegi rangra emelte. A’ „Gazette de France“ sze­rint Guizot is közelebbről hasonló czimet nyerend. — A­ lyoni dolgosok a’ köveskama­­rához egy kérést akarnak béadni, melynek ilyenforma tartalma van : ...A dolgozó-osztá­lyok kedvetlen állását Francziaország minden pontjain időszakaszonként előforduló nyugta­­lan mozgalmak eléggé bizonyítják. Mesterek, mint legények semmire nem tekintő verse­­nyezés, mint az elegendő kivitel hi­ánya követ­kezéséül érdekeiket veszélyezve látják. Ily ál­lapot az ország romlása nélkül sokáig nem tarthat. Azért a’ követkamarához folyamodunk, ez ügyben az első lépést megtenni. Attól vár­juk, hogy a kormányt rá­ birja a’ dolgosok sorsával foglalkozni, miután azt megvizsgálván a’ nyomás okairól és kiterjedéséről meggyő­ződni módja lesz.“ Hogy e’ lépésnek valami síikere legyen, bajos képzelni. — Párizsban az éjjeli rablások, fosztogatások, gyilkosságok, szakadatlan megújuló As mind borzasztóbb a­­lakban kezdenek mutatkozni, miért a’ rend­­örigazgató kéntelen volt e’ rész meggátlásá­­ra hathatós és kemény rendszabályokhoz nyúl­ni, és a’ vigyázó­ csapatok számát növelni. Ezért 500 városi őrök vagynak rendkívüli vi­gyázat! szolgálatra állítva, és ezután mindig 181 kerülő­ őrök leendenek, t. i. 111 rendes.

Next