Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-01-03 / 1. szám

SS puska nélkül csupa karddal de for­naru- Mban és 15 lovas. Azonkívül a­ rendes ka­­tonaság is 55 gyalog kerülő-őrt fog adni és 5 lovast, a’ nemzeti-őrsereg j pedig 28 kerülő-őrt Al­it, 's a't. Szóval az éjjeli vigyázatra mindég 1031 legény lesz kiállítva, kik­ közzü­l mintegy 300 kerülő-őr az utszákon széjjeljár, ’s ez intézke­dés az által még hathatósabbá tétetik, hogy min­den kerü­lö-örcsapatnak kiszabott tájéka van. A­­mi egyébiránt a f­őváros ilyen nyugtala­nító állapotának okát illeti, azt a" növekedő ínségben kell keresni, mert kivált télen ál­tal ott a' munka és kenyér nélkül lévök szá­ma ezerekre megyen. Rendesen nyári időben 65— 70,000 a’ száma a’ jótékony intézetek névlajstromába béirt szegényeknek, ezek té­len 30—10,000 dolgossal szaporodnak, kik a’ melegebb évszakokban a’ nagyszerű közön­séges építéseknél munkát é s élelmet kapnak magoknak, ’s a’ hideg idő beállásával kenyér nélkül maradnak. Az ilyenek kenterének azért tilalmas életmódhoz nyúlni, mert a’ szükség és éhség törvényt ront. — A* „Moniteur“ dec. 16-n egy azon hónap 7-n költ kir. rendelet következéséül kihirdeti ,,a’ francziák császár­ja és Marokkó császárja és Fez és Szűz or­szágok királya“ közti tavalyi sept. 10-n Tan­gerben kötött béke oklevelét, melynek felté­teleit annak idejében közöltük. A’ mi e’ czi­­met „francziák császárja“ illeti, a’ Journal des Débats „megjegyzi, hogy­­ Ferencz ki­rály idejétől fogva ,ki 1517-b halt­ meg) min­den moziéin fejedelmekkel kötött alkukban és szerződésekben igy volt szokásban. A’marok­kói biztos (ki azon békét aláírta) Szid-Bu- Szálem az Istentől erősen fel magasztalt ud­var meghatalmazott követjének (valik. — E’ szerint az említett alku a’ külhonnál tekint­ve végrehajtatott, de az Algirból december 10-dikéröl érkezett tudósitások szerint a' fö­­jpontok még teljesítetlenek. A’ Bugeaud tá­­vollétében maradott helyettes kormányzó, Lamoridiére tábornok, a’ marokkói kormány­nyal a' végrehajtás iránt értekezni kezdett, azt felszólította a’ végrehajtására, de az ép­pen mint a’ had kezdetén, egyenesen nem felel, időhaladékot keres, és a’ dolgot húz­ni, vonni akarja; jelesen Muley-Abdelrahman császár az Abd-el-Kadert illető pont teljesí­tésével nem akar sietni. Éppen így a’ határ­szél elintézése , ’s az azt illető versengés el­igazítása is még nem történt­ meg. Az Uzly vize melletti ütközetben, mint Matadorban elfo­gott marokkóiak folyvást Algírban, Mersz-el- Kebir erősségben tartatnak , mint­ szintén a’ marokkóiak kezébe esett ’s a’ birodalom bel­sejébe hurczolt francziák ott vannak. Lamo­ridiére tábornok az algíri kormányszékét ide­iglenesen Oranba áttette azért , hogy a’ ma­rokkói ügyet egészen tisztába hozza, mert ily kétes, ingadozó állásban nem lehet azt a’ ka­marák ebbe terjeszteni , mivel akkor az el­lenzék méltán eleven szenet gyűjtene Guizot, úr fejére. — Megvalósult, hogy Abd-el-Kader serge szét­oszlott, ’s maga ezen emir a’ ma­rokkói birodalom belsejébe vonult. — Buge­aud tábornagyával több arabs főnökök érkez­tek Francziaországba, kik miután Lyonból Strassburgba, innen Metzbe mentek, dec. 12-n estve Párizsba érkeztek. A’ kormánynak kü­lönös gondja volt, hogy ezen arabs vendégek mindenütt, jó meleg szobákba szállíttassanak.— Dec. 15-n volt negyedik évi napja, hogy Na­poleon hamvai az aggkatonák szentegyházába vitettek. E’ nap emlékezetére az itt egyház­ban tartott innepélyes misén egy csomó hadi­­tiszt a császári időből jelen volt.— Martinique nyugotindiai franczia szigetről jött újabb tudósítások szerint, ott­ nagy aggodalomban éltek a rabszolgák feltámadásáért. Mint tud­­va van a franczia gyarmatokon e’ mocsok 111 .? ,a s­e.^('rl egy nyugotindiai hírlap nyilván kimondja azon óhajtását, hogy vajha a rabszolgas urak félelme annyira hágna ' mi­nnket a rabszolgaság eltörlésére hajlandóvá tenné. Amen! kiáltsa rá minden, az emberiségnek! Mint tudva van, a’ fran­czia kormány Chinába a' kereskedési viszo­nyok elintézéséért követséget küldött, mely Cantonba szerencsésen meg is érkezett. A’ követség, úgy látszik a’ franczia kereskedés­re nézve nem lesz sükeretlen. Miniszter Cu­­nin-Gridaine a’ nantes-i kereskedő kamará­hoz az azt illető első közlést megtette, a’ mit Lagrence követ a’ vele lévő kereskedői biztosság tudósításaiból merített. E’ közlés az út­közben meglátogatott országok kereskedését, a’ nyitva lévő, vagy jövendőben megnyílható pia­­czokat, a' viszszavitelre alkalmas czikkeket, 's az azokban folyamatban lévő' különböző gyármi­veket tárgyazza. SvájcZ. A­ zürichi kis tanács decemb. 10-n költ hirdetése által a’ népnek tudtára adja, hogy a’ luzerni kormány kívánságára az ott kitörni készülő ’s az egész köztársa­ság jólétét és csendességét fenyegető polgári had veszélye tekintetéből a’ cantonbeli kato­naság egy része a’ felkelésre rendelést kapott, de újabb megnyugtató tudósitások érkezvén Luzernból, ez intézkedés végrehajtása elh­a­­lasztatott. A’ mellett az említett kis­ tanács sajnálja azt, hogy Luzern canton, melynek a’ jezsuiták bé nem bocsátását tanácsolá, azt nem fogadta­ meg. Mivel ott a' pártosok meg­verettek, a' benyomult szabad csapatok is viszszavonulni kénteleniltettek, ’s átaljában a’ törvényes rend azon cantonban h­elyreállott; továbbá a’ belső cantonok, melyeket Luzern segítségre felhívott, újabb felszólitást kaptak, hogy csendesen maradjanak, ezért a’ zürichi katonaság egy része haza bocsáttatott, ’s egy rendkívüli szövetség­ gyülése tartásának sür­getése is már szükségedlet­tt. — Újabb tudósí­tások szerint Aargau és Berna cantonoknak Luzernnel határos vidékein folyvást nagy in­gerültség van. Dec. 14-n Zolingenben (Aar­­gauban) és Frauenbrunnban (Bernában) nép­­gyűlések tartottak, melyeken Berna, Aargau, Solothurn, Zürich, St. Gallen, Wandtland és Baselvidék cantonok számos lakosai jelen vol­tak. Az uttói említett gyűlésen 2500-nál töb­ben voltak jelen. Több végzések történtek, jelesen, hogy a’ luzerni kormány kéressék közbocsánatot hirdetni, egyszersmind pedig minden cantonok szóliltassanak­ fel a’ jezsui­tákat egész Svájczból kiűzni. Luzernben e’ gyülések, ’s utóbbi szabad csapatok béű­lésé­­röl elterjesztett hírek Luzernben nem kevés aggodalmat okoztak. E’ canton kormánya a’ katonai biztosságnak meghagyta a’polgári kato­naságot is szolgálatra felszólítani, és Schwyz canton, a­ luzerni határszélre serget küldött, mely azon esetben, ha a’ szabad csapatok ú­­jabb beütést próbálnának, azt meggátolja. — Zürich cantonban decemb. 18-n a’ nagyta­nács ülést tartott, melynek tárgyát a’ luzer­ni események tették. Státus - tanácsos Blunt­­schli a’ kis-tanács nevében tudósitást tett a­­zon intézkedésekről, miket az említett zavarok következéséül tenni kellett. Dr. Furrer be­­szélelt utána, kinek indítványát a’ nagy-ta­nács hoszszas vitatások után elfogadta, mi abban áll, hogy a’ kormány által tett rend­szabályok jóváhagyattak , de Luzern canton barátságosan felszólít­tatik, hogy a’ jezsuiták befogadását illető rendelését hozza­ viszsza.Ha ennek s­ikere nem lenne, akkor a’ köztársa­ság békéje helyreállításáért és megóvásáért rendkívüli szövetséggyűlése tartását kell esz­­közleni. Csörögorszios:­ A’ tudósítások A­­thenéböl dec. 5-ig terjednek. A’ követkama­­ra meg mind a’ választások meghitelesitésé­­vel foglalkozott, mely unalmas és sok sze­mélyeskedéssel öszvekapcsolt vitatások már hónapok óta folynak; csakugyan végokhoz kö­zeledtek s remettek, hogy a’ válaszfelirat a’ thromusi beszédre még karácson elött készen lesz. A tartományokból kedvező tudósítá­sok vannak, a’ rend és csendesség ’s igy a’ kormány tekintete is az egész országban mind­inkább megerősödik. Tisztílibírodaalom. Konstant­y­i­­nápol­y dec. 11-n. Folyó hónap 9-n reggel számos Ágyulövések hirdették egy császári herczegnő születését, ki „Mim­irow (világító) nevet kapott. Ez már a’ szultán kilenczedik gyermeke, de a' Kik kö­­zül életben csak hét van. E' szerencsés esemény következéséül, mi három napon keresztül ágyulövésekkel és v­ilágítással fog ünnepeltetni, a' szerailban ma nagy udvarlás leend. — Tophatta k­­iharos müsliii­je vagy kormányzója Mehmed-Ali pasa eg­y császári rendelet által biga­i helytartóvá ne­veztetett, melylyel a' Dardanellákra felügye­­lés öszvekötve van. Mivel azonban Mehmed- Ali pasa eddigi hivatalát megtartja, a'Fekete­­tenger melletti erősségek eddigi felügyelője Ibrahim pasa fogja az említett megye kormá­nyát, mint kajmakám, vagy helyettes átven­ni. — Ashkar Ali pasa kon­eh-i helytartó moszszuli kormányzóvá nevezteti, ’s mostani helyében ötét Sherif pasa az ottani muslik­ váltja­ fel.— Boznia helytartójává nevezett Oz­mán pasa Drinápolyból dec. 2-n a’ rá bizott tartományba elutazott. — Miután eddig az ősz utolsó napjai igen szépek és melegek voltak, a’ mult hónap vége felé zivataros idő állott­­bé, a’ mi úgy látszik , csak ma fog jobbra fordulni. Ennek következéséül e’ főváros mel­letti partokon, mint szintén a’ Feketetenge­ren több kereskedő-hajók tetemes romlást és kárt szenvedtek, ’s a’ különben rendes folya­matban lévő gőzhajózás is megakadott. A’ dec. 4-re várt franczia gőzös, ma, a’ hete­dik napon még nem érkezett­ meg. „Ferdinand“ gőzös, mely Smyrnát nov. 30-n hagyta­ el, e' kikötőbe három nappal későbbre érkezett, mint rendesen szokott. — „­Szeri Pernász“ mely 22-n Brailába elindult 29-in vagy 30-n ezért nem érve tért­ viszsza, mert a’ szélvész miatt a’ Dunába bé nem evezhetett. — A’ sza­­loniki gőzös is, melynek 7-n itt kellett vol­na lenni, még nem érkezett­ el. — Gr. Stür­mer ausztriai cs. k. internuncius, dec. 2-kán külső miniszter Shehib Efendivel több órás értekezést tartott. — A’ Porta és az orosz követség közti darab idő óta egy kereskedé­si kötésre nézve alkudozások folynak, melyek, a’ mint mondják, nem sokára kivánt végetér­nek. — Baji útból nov. 19-t­öl jött tudósítá­sok szerint Szyriában nincs csendesség. A* Libanos-hegy vidékére nézve a’ Portától el­intézett rendszabályokkal a’keresztyének vagy maroniták megelégedve éppen nincsenek, ’s készülnek azok ellen szegülni, valamint a’két nép u. m. az említett maroniták és druzok közötti határok czélbavett ki­jelelése is akadályra fog találni. A’dolgok ily állásában félő, hogy a’ török kormány kénytelen lesz a’maronitákat kemény eszközökkel sérilni engedelmességre. És­ akiim­élika. Egyesült stá­tusok. I . Yorkból nov. 30-ig terjednek a’ tudósítások. Az elnöki választás teljesen bé­­végezve volt, és 65 szózat többséggel , (t. i. 170 szózattal 105 ellen, a’ melyeket Clay kapott) P­o­­­k részére dölt­ el, ki tehát a’ jövő 1845 mártziusa 4-töl 1849 mártziusa 4-ig az Egyesült-státusok elnöki székén fog ülni. A’ congressus megnyitása dec. 2-kra volt ha­tározva, ’s az szokott izenetének más napi kellett átadatni. Annak Angliába megérkezé­sét dec. 29-én várták. Gyanították, hogy Texasnak a’ köztársasághoz csatolása, ’s az Oregon-vidék elfoglalása azon izénét­ben hat­hatósan fog ajánltatni , valamint szóba ho­­zalik nehány angol kószáló hajóknak ameri­­kai hajók ellen elkövetett botrányos bánása: mind oly pontok, mik Anglia érdekével szo­ros öszvekültetésben állanak, ’s a’ két státus közötti békés viszonyokra nézve fenyegetők­ké válhatnak. Li Hampshire státusban Steele a’ kormányzó egy szenetben a' törvényhozó testület elölt sajnálását nyilvánitá, hogy az a' halálos büntetés eltörlését jóvá nem hagy­ta, abban igyekezett megmutatni, a’ büntetés ezen neme milyen veszélyt hozó, ha, vam­i olykor megtörténik ,■ ártatlanon hajtatik­ végre.

Next