Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-02-21 / 15. szám

vagyok ’s leszek ezután is a’ szó teljes értelmiben orvos lenni. 2-szor Azért, mert röphajlásom, változhat az­om igyekezetein le­­íri­s a’ szegényebb néposz­tályt nevelni, azt a babona, kuruzsolás nyomasztó rablanezai alól­­kiszabad­itani. Erre nézve bátor vagyok a te­kintetes nemes tanácsot, a’ nemes bányász esküdt, közönség­es a’ nemes város minden m­iveltebb tagjait, azokat, kik a’ születés, nevelés által oda vannak mivelödve, hogy az orvost, a’ balesetben rögtön használni ta­nácsosnak elismerik, — igen, ezeket itt inne­­jtélyesen felszólítom, méltóztassanak a’ babo­na kuruzsolás kiirtására való törekedésemben nékem segédkarokat nyújtani,­­ méltóztassa­­nak a’ szegényebb néposztályt a’ rögtöni or­voshoz való folyamodásra inteni, én minden­kit szívesen fogadok ks mindenkinek örömest tanácsolok. Különösen e’ nemes város érde­mes tekintetes lobk­áját egész tisztelettel ké­rem , kinek a’ végrehajtó hatalom kezében van, méltóztat nemes czélom elérhetésére tő­lem hathatós segedelmét meg nem tagadni , engemet mindennemű cselekedeteimben e’ ne­mes bányász város boldogsága és szent tudo­mányom méltósága fog vezetni. Buzgó hálám­ tiszteletem megújítva, magamat továbbra is ajánlva, forró óhajtásom az: az ég áldása lé­gyen ti nemes bányászkodó városon! a’ bol­dogság, a’ fáradságos bányászkodásban való teljes szerencse, teljes megelégedés szép vi­rágai illatozzanak e’ ns város mindenrendü tagjainak házaikban !!! A levált ért*íkC|M‘k. Minden em­berrel vele született azon hajlandóság, hogy magának idézés végett valamely foglalatossá­got­ keressen; mert különben élete unalmas lenne. A' miveltebbek azt a" társas életben keresik ’s remélik feltalálni, mely okból, hogy mindenkinek alkalma lehessen többekkel is­merkedhetni ks a’’ pallérozódás magasabb fo­kán állókkal súrlódás által maga ismereteit nevelni, erkölcsét csinositni, divatossá vált mindenütt casinokat állítani. így történt ná­lunk is , hogy ez elött 4 évvel egy casinot nyitottak, a’ mely valójában oly sok részvé­nyesekkel bővölködött, hogy országunkban azért ha nem elsőnek, de másodiknak min­den bizonynyal lehetett tartani, a’ mely ékes bútorokkal felkészítve, sok hírlapokkal s köny­vekkel birt, úgy annyira, hogy az olvasni ’s magokat a' literatura által mivelni kedvelők­nek abban elég módjok lett volna; de mind ezek helyett még is inkább a' kártyázás di­vatozik e’ casinoban, a’ miért a’ meghoza­tott könyvek közzü­l nagyobb rész most is maga szüzességében olvasatlan hever. A’ mellett, hogy a’ casinoi ízlésből semmi se hi­­jánozzék, minden évben bálokat is adtak, mint ez évben is történt—és milyent? hason­lót adoz a" milyen „Múlt és Jelen“ idei 7-ik számában vala olvasható Erzsébetvárosáról , hová több vidékieket tánczvigalomra meghív­tak , de a­ vendégek elfogadása iránt nem gondoskodtak. Itt két bál vala: az elsőben a* belépti jegyek kiosztása után a’ kopár ven­dégszeretet­en kivül, még egy botrány is tör­tént, az, hogy egy nemes atyánkk­al, ki pe­dig maga rendén meghiva volt *, noha leá­nyai a* regizletesebben voltak öltözve, magu­kat a’ legnagyobb illendőséggel viselték, azért többen tánczollatták is, mivel két casinoi tag rajok neheztelt nem átallották arra kénysze­­riteni , hogy a’ bálból távozzanak. Bár ez il­letlen és a* casino egyik czéljával a’ társal­­kodási távisággal élesen ellenkező, azt leala­­csonitó bánásmódot senki sem helyeslem­ , még sem­­­lálkozott egy is, ki avagy csak azért, hogy a' casinoi bál tekintete ne csök­kenjen, megakadályoztatni kiválttá volna. A­ második eset húshagyó kedd est­éjén történt. Minekutána a' jan. 31-iki bálban éjfél után, nemkülönben jelen hónap 3-k és 4-n is a* városon kitrombitálták, hogy casinoi maszka­­rás bál leszen, annyi több rendbeli elöh­ir­­detések következéséit­ igen természetes volt, a’ környékből többen gyültek­ egybe a­ masz­­karás bálban részesedni, sokan maszkaraöl­­tözelek készítésére költséget is leltek, és még is mi történt? Kedden a’ tánezteremet elké­szítik, gyertyákat fűsznek­ fel és szürkületben, mikor már gyertyagyújtás ideje lett volna, azokat leszedik és a' hangászoknak megsze­­nik, hogy nem lesz bál. Mivel pedig e’ gyö­nyörű intézkedést a' vendéglőnek tudtára nem adták, hogy ne készüljön, az a­ sok sütemé­nyekkel előáll és ekkor hallja, mi történt és károsodása miatt mélyen megilletődve pana­szolt. Azonban a* bálban részt venni kívánók is egymásra mentek a' tánczterembe , hol csak a’ sötétséget találják és megcsufoltatások iránt boszankodva távoztak­ el. A’ hangászok szitkozódtak, miért nem adták előbb értésük­re, hogy nem tartanak bált, mert máshová szegődtek volna, f’gy-e szép casinoi intézke­dés? nemes úri lett? mely igen szembetűnő bizonysága, hogy hazánk bizonyos vidékein a’ miveltség és csinosulás milyen óriási lépé­sekkel halad­ elő. — Még egyet. „Aku­t és Je­len“ tavalyi 84-dik számában a’ hunyadme­­gyei országútak megdicsérve voltak. E' tudó­sításban'a* valóságnál kissé több volt irva. A’ macsesdi és borbálvizi járásbeli utak iga­zán dicséretet érdemlők, ellenben a’ zsilvi já­­rásbelihez még hozzá sem fogtak, és azt a’ mostani szolgabiró idejében, ki kötelessége teljesítésével nem erősen szokott sietni, re­mélni sem lehet. A’ tolesdi, demsusi, klopo­­tivai járásbeli, és Vaskapu felé vivő ólakról is csak azt lehet mondani. Alólunk az akarat nem hijánzik, ’s beszélni is jól tudunk, de — cselekedni, ez már nem szokásunk. Ha­za­fi. B­cszteregei állító­itás. Febr. 7-n. Fársáng végnapjaiban nevezetes vendég halt­ meg vendéglőnk teremeiben. Szériának égő homokpusztáiról, beduin barna hölgyek kezei által ezüsttel, aranynyal hímzett, taka­róval fedett, leírhatatlan szépségű arabs, nye­­rstező ménen másfél év óta lovagló, Alcibi­ades szépségű ifiú lovag gr­óf Telusiczki len­gyel gazdag urat vala szerencsé­nk látni. Sze­rencsénket nevelő­tt, festői ecsetre méltó egy szépé-szürke ménje és négy fejér arabs kanczáinak láthatása. Mindeniken különös öl­tözetű egyének lovagoltak. A’ sok száz mértföldeken áthatolása, több versben rabló beduinok által való megszalasztása, égő hév­­ségnek úgy , mint fagylaló hidegnek kiállása, a’ több napokig tartó dühös szélvészszel küz­dött tengeri út, ezen kis, de ritka szépségű karavánon éppen tetszthető nem vola. Villám­ként, tündöklő szemeikkel tekintgetve és füs­tölgő tágas orrlyukaikkal tüzesen prüszkölve büszkén lépdeltek­ át városunk locsos útszáin, új hónukba sietve. A­ ritka állatok mind ke­leti szövetekbe valának burkolva ’s szép toll bokréta idomú farkaikat csóválva hordozák magukat, mintha nem régi gazdájokat, vala­mely megtámadásra kívántak volna hátukon vinni. Arabia pusztáinak még két ily drága szüleménye maradt hátra, egy, eltörött láb­bal Konstanszin­ Ipolyban, a* másik tu­dőgyulu dúsban tükében. Sok ezer darab arany volt árrok, sok ezer az útiköltség; de mi az egy lovat szerető gazdagnak. Isten vigye béké­vel ! B e s z I e re z e i. Oic/t‘|ts/olnok vic^yc év­­lMV«5\yΣ*tI Λ VS li Ó’ZÍA.VIÍI›‘!SC. Végzet. Február. 7-kén. A’ tegnapi jegyzőkönyv jel­öl vasása alkalmával, az 1 -ső számra Pol­gári Lajos, a’ fuvarbér kirovásának és tisztek azért történt fizetése felfüggesztésének t­ö­r­v­é­n­­y­e 11 e­n e­s­n­e­k lett neveztetését sze­­ndik­elni javalja, mert azokra tiltó világos törvény nincs, törvényellenes rendelet pedig csak világos törvényellem­ lehet. Megváltoz­­t­a­ti­k jogtalanra. 2­3 -k számra V­i­s­ki P­á­l, a’ tized-hivatal jelentését rászóló kifejezést szelidiltetni indítványozza. Maradt. 23-k szám­ra Eltelő, megjegyzéssel javalja kísértetni báró Wesselényi jelentésebeli azon állítását, mintha sok nemesek most csak az insurrec­­tioban lett részvéten alapíthatnák nemességö­­ket. Főispán, azon jelentés tárgyalása más­korra hagyatván, annak semmi pontja sem elfogadva, sem roszalva nincs, a­ lehető ész­revételek majd a’ tárgyalásra valók lesznek. Kis Károly, a’ két nemes helységek ne­mesi állása többször fordult­ meg már a' kor­mányszék előtt, azok Árpáddal letelepedett eredeti nemesek, azok állását nincs miért félteni. I­­e á k i­zá m 11 e 1, ha egy pontja fej­tegetésébe ereszkedünk, a' többit is maga után fogja vinni. Marad. 26-oi­ Kucsói most templomjukat építő oláhok, püspökjök utján, a’ közmunkák alóli félévi felmentetésök iránt folyamodván, a’ kérésre a' fels. kir. kormány­szék tudósitástételt parancsol. Kis Károly javaslatára, az úti napszámokból minden gaz­da félévi munkája úgy ajánltatik-fel a’ tem­­plomépitésre engedhetőnek, hogy az e’ rész­beni határozat a’ gondnoknak kiadatván, min­denkit napszámának a’ templom körüli le­­szolgálására szoritson. 27-er 1­0 felségének a’ szicziliai királyival, a’ jus detractus iránt kö­tött ’s közhittététel végett leküldött egyessé­­ge közönségesen kihirdettetett. 28-ár) A’ zi­lahi római kath. pap megnyervén a’ felséges udvar előtt, hogy Zilahon minden békeritelt földtől és a­’ nyomásbeli kerített helyekről is a’ gabonadézmanegyed néki minden évben megadasson, megtagadása esetére a­ kir. kor­mányszék a’ megyének meghagyja, hogy azt exequáltassa. Alispán Laskai Lajos az execu­tion kirendeltetik. 29-ei Balásháza helysége adózói folyamodván , hogy kártlévő patakjok sáncza kiásásában segedelmeztessék. A’ megyei mérnök az illető járásbeli főszolgabíróval ki­­küldetik véleményadás, mérés és számolatké­­szités végett, őket a’ jövő közgyűlésre adan­dó jelentésig is az ásásra reá szorítván. 30-or) Dabjoni magukat tehermenteseknek,követelő bizonyos nemesek panaszt tesznek , hogy a’ járásbeli szolgabiró a' katonai élelmezést re­­ájok kivetvén, mivel fizetni nem akarnak, kirendelt nemesek segítségével hatalmasan kí­vánja azt rajtok felvétetni, kérik pártfogoltatá­­sukat. A’ bépanaszlott szolgabiró kihallgatása, ’s mivel az élés, az adó után róvódik, an­nak ha váljon a’ panaszlók adófizetők-é vagy sem? kinyomozása végett, a’ kebli tisztség­nek átadatott. 31-er) A’ köztudat nyomán több nemesi bizonyítványok adatnak. 32-er) Sámsoni zsidó Lörincz Salamon panaszol, hogy a’ részletes czirkáló biztosok ötét , egy vidéki ti­zkármentő biztos szóval lett megsér­téséért 24 palczára ítélték. Minthogy nem a" czirkáló - biztosság kezelése alá tartozik, a* központi ti­zkármentő biztosságnak álkülde­tett. 33-o1) A’ két törvényszék táblabirái jö­vő közgyűlésig ismét meghagyattak. 34) A* m­ért, báró főispán úr Tarczali Károlyt de­rékszéki, Kaszler Imrét pedig alszéki tiszte­letbeli tábla bírák­ká kinevezi. 35.) Néhány e­­gyének megyei esküiteknek felvétetnek. U­­gyan az nap délután, a’ fennebbiekröl jegy- Tübb helyekről lehet Erdélyben azon panaszt hallani, hogy a' casinok sokkal kevesebb mér­tékben olvasás, mint kártyázás gyülhelyei, pe­dig valóban e­ honi erénynek — melylyel tün­döklők a’ főrangnaktól le a kocsisokig minden osztályban bőven találtatnak — a’terjedése hala­dási korunk dicsőségére és diszére nem válik. Olvasták nem régen t. ez. olvasóink e’ meg­jegyzést a’ nagyenyedi casinoról, ’s a’ télen itt Kolozsvárit megfordult egy tordai oroszlán szájából halló szerkesztőség egy tagja többek előtt tett azon nyilvánítást, miszerint azon as városban az úri casinoban öt kártyázó, de csak egy olvasó asztal van, ’s a’ mellett a kártyá­zással és olvasással foglalkozók oly irányban állanak, mint 10: 1. A­ kolozsvári két casino­ról nem szólunk; a kártyázás ugyan itt sem hijánzik s az olvasásnál inkább divatozik; de hogy fővárosunkban a’ két casino által az ol­vasás szeretete és értelmesedés terjedett, ez tagadhatatlan igazság! Fővároshoz úgy is illik hogy jó példával menjen­ elő! S­z­e­r­k. 86

Next