Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-02-21 / 15. szám
Iá OLLO/1M9 îll'ii i • réiiich f'eB»nr.31-ii 1945. 15. ERDÉLYI HÍRLAP. Játry cllllCZICÉCS- Megjelenik e’ politikai-históriai lap, minden kedden és pénteken, egy héten ötöd fél íven. Félévi díja ii: fiat rít ezüstben. Szerk. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Megtisztelés. Szászvárosi hites ügyvéd. Nagy Leopold, n. édes atyjának Nagy Lászlónak lapunkban már több versen emlitett és saját költségén kinyomtatott e czímei munkájából: „Jus Transsilvanico-Saxonicum“ egy példányt bécsije felküldvén és alattvalói hódoló mélj tisztelettel azt ő Felségének ajánlván, méltáztatott ő Felsége idei január. 22 a költ erdélyi udvari elnöki levél tartalma szerint, azon törvényes munkát kegyelmesen elfogadni és saját magános könyvtárába belétetni engedni, egyszersmín azt is parancsolni, hogy az ajánló ügyvéd arról értesíttessék. Mely királyi kegyelem bizonyságát kir. kormányzónk ő exeja f. febr. 3-a költ elnöki levelében szászvárosszéki királybíró Bruz Ferencznek megírta, kinek egyszersmind meghagyta, hogy Nagy Leopoldnak azon megtisztelést adja tudtára. Kolozsvári újságok, a* tél, mely mint már irtuk , ezelőtt tiz nappal beállott elég nagy hóval,s csak nem folytonos csípős, sőt közben közbe csikorgó hideggel ajándékozá-meg a’ szánkózásban gyönyörködőket; némely reggelen 16 —17 fokra hágó hideg is vala.------A’ fársáng elmúltával több úri házaknál estélyek szoktak tartatni, azok közit mint élénkséggel úgy fénynyel is kitűnők azok, melyeket kir. kormányzónk ő exeja minden hétfőn adni szokott.-----Említettük 12-ik számunkban az óvári serfőző háznál történt tetemes lopást. Miután a' pénz egy része megkerült, ’s a' tolvajok is világosságra jöttek, azon gonosz tény közelebbi környülállásait, hivatalos nyomozás következéséül közölni kívánták. A' kárt vallott egyén és serfözői első legény Stanga Imre : a’ tolvajok, kik febr. 1-re viradó éjjel azon szobából, melyben a’ nevezett legény és testvére mélyen aludtak, 's rendszerint egy nagy kutya is hált, bőrös ládáját egy rajta lévő szekerczével és harapófogóval kivitték, 's az istállóban a' lakatot levervén azon ládát felbontották, 's miután mindent jól felhánytak ’s az abban lévő pénzt, mely a' káros legény feladása szerint 1450 ezüst rst lett volna — kivették, azon kivil minden egyebet u. m. gúnyát, fejérnéműt, egy gyöngyös zacskót, némely irományokat; a' fennemlitett szekerezet, harapófogót viszszatették a’ ládába, és a' serfözőház háta megett lévő Kisszamos partjára vitték, és abba belé vetették, mely más nap, minden abba betett holmivel a’ Hídkapu előtti malomhoz közel (nem mint közelebbről hibásan irtuk az úgy nevezett németek pallóján túl lévő ispotály malmot), a' káros megtalálta, csakugyan a' pénzen kívül némely fejérnémi, ’s egyéb apróság hijjával. A’ tolvajok, serfözői haszonbérlő Vaszi Tóbiás kocsisai szászlónaiVarga Márton, és szentmiklósi Móritz András valónak. A’ megkerült öszveg 620 pengő rft, még pedig bankjegyekben , tallérokban és ezüsthuszasokban, ’s a’ tolvajok állítása és minden vallatás alkalmával ahhoz nyakasan ragaszkodása szerint több pénz nem is lehetett , mert ők mindent felráztak és kikutattak. Más felől azt is mondják , hogy a’ káros valami a’ félét beszélt, mintha bankjegyeket valami posztószélbe vagy ruhába bévarrolt volna, a’ mi ha úgy lenne a feladott és megtalált pénzöszveg közit lévő különbözés könnyen érthető. Azon elorozott pénz pedig több kézen is megfordult, mert miután a' fennemlitett két kocsis azon pénzt ellopták, egy részét a’ mi bankjegyekben volt egymás köztt felosztották, ’s kiki a’ magáét eldugta, az ezüst pénzt pedig tallérokban húszasokban egy zsacskóba tévén, a' hidlás alá elásták, mivel hirtelen rajta meg nem osztozhattak , 's így jobb alkalomra vártak: de a’ mi elmaradt, mert az nap reggel mindjárt elfogattak, 's börtönbe zárattak, még pedig egyik a' vármegyei rabok közzé. Helyükbe a' haszonbérlő más két kocsist fogadott, kik közzül az egyik Farkas János lovát tisztogatván—mint mondják— az egyik házi kutya az istállóba ment, és a’ ló mellett kaparni kezdett, 's így nehány ezüst huszas kifordult, mely pénz zörgését a' mint az új kocsis meghallotta, oda ment, és a' földből nehány ezüst húszast kihúzott, és azokat a' házhijján elrejté, hol harmad nap múlva találták meg négy ezüst húszason kívül, melyeket mint mondó, elköltötte. Most mind a' három szép madár börtönben, várja méltó büntetését.— Furcsa körülményt beszélnek, a’ mi a’ lopást világosságra hozta. A’ megyei börtönben ugyan is van egy szakásos oláh, kinek kuruzsló és jósló tehetséget tulajdonitnak. Ez figyelmeztetve lévén a’ porkoláb által, a’ kocsissal beszédbe elegyedik,s tőle megtudja , hogy miért van bécsukva , azután egy keveset pálinkázván is, hogy jobb kedvük legyen, kártyát vet, és komoly arczával, mintegy meglepetve mondja, miszerint a’ kártya úgy mutatja, hogy a' tolvaj ő lenne, és a' pénznek az istállóban kell lenni. A' kocsis kételkedik, de az oláh próféta ajjával mutatja és hathatósan erősíti, majd másodszor ’s azután harmadikszor is kártyát vet, mely mind annyiszor még nagyobb bizonysággal és világosabban mutatja a’ megtörtént és hová rejtett lopást, ’s ilyen móddal csalja ki titkát a’ babonának hitelt adó kocsisból. Ki mondhatja már ezt olvasván, hogy a' Vak hit és babonaság— melyeknél nagyobb és embert inkább lealacsoniló rész a’ világon nem igen lehet — bizonyos esetekben jó és hasznos ne lenne ?------A kolozsvári „Polgári társalkodó“ folyó febr. 16-án félévi közgyűlését tartotta, 's egyszersmind tisztjeit titkos szózatalással megújító , miről szoló tudósítást jövő számunkban közlendjtik. Orvosi folgtatás. Irtuk annak idejében , hogy érdemes 's kivált a’ sebészi műtétetekben magát jelesen kitüntető hazánkba komollói Szász Lörincz úr orvos és sebésztudor, és Abrudbánya városa rendes orvosává kineveztetett. Ennek következéséül, miután a' kinevező rendelet leérkezett , a* nevezett orvos úr, az abrudbányaias tanács és bányász esküdt-közönség mult januar 28- kán tartott ülésében említett díszes hivatalába innepélyesen béeskedetett, ki is ezen alkalommal a' következő beszédet mondotta: „Tekintetes nemes tanács és új bányász esküdtközönség ! Mézes szavakkal élő szónok nem vagyok ugyan , de azért buzgó hálaérzeteim kifejezésére magamat kötelesnek tartom. Köszönöm, — igen, — hálás tisztelettel köszönöm a’ tekintetes nemes tanács és nemes bányász esküdt - közönség bennem helyheztetett bizodalmát, szereldét! Éltem legszebb öröme leend, azt mindég bírhatni, fáradhatatlan igyekezetem, szüntelen tartó szorgalmam soha sem fog hiányzani azon irántam nyilvánított s mind a választás alkalmával, mind azután lettel is bébizonyitott szereidre, bizodalomra mindég méltónak tartani. E’ mai nap éltem legörvendetesebb napja, midőn erdős kis honomban én már családomból mint negyedik tag, kívánok orvos-sebészi tudományommal a’ szenvedő emberiségnek hivatalosan segedelmére lenni,s hogy ezen teljes örömöm lehele, vagyon kinek köszönhetem én ezt? avagy nem tartozó szent kötelességem-e itt ez alkalommal buzgó hálaérzeteim azon kegyelmes jóltévőm iránt nyilvánítani? Ön ■ősi pályám közepén mostan dicsőségesen uralkodó felséges szeret legkegyelmesebb császárunk és királyunk, akkor csak mint koronaörökös, háromszázhetvenöt forint évi segédpénzre méltatott , mely nagy kegyelemmel négy évig éltem és csak is így juthaték orvosi méltóságra. Áldás és hálás köszönet azon felséges Atyánknak ! becses élete örvendeztessen minket hív alattvalóit ! virágoztassa a" Mindenható az egész felséges ausztriai házat örök időkre, hogy ritka kegyességükben még számosan részesülhessenek. Azt mondhatná valaki ezen főorvosi hivatalomba való ünnepélyes béigtattatásom alkalmával: valyon ezután is oly fáradhatatlan lesz-e szorgalmam ? oly kész leszek ezután is szegénynek úgy, mint gazdagnak, éjjel úgy, mint nappal orvosi segedelmet nyújtani, mint azon két év alatt, melyet e’ nemes városban vala szerencsém eltölteni? Feleletem egyszerű, de reményem, kielégítő leendás kérem is egyszersmind mind a' lek. ns tanácsot, mind a' ns bányász esküdt-közönséget, méltóztat ezt figyelme alá venni még a’ jövendőre nézve is. Igen, tekintetes ns tanács és ns bányász esküdt-közönség! én mindenkor és mindenütt kész voltam eddig is és ezután is kész leszek a' szenvedő emberiségnek segedelmére lenni: 1-ször Azért, mert szerelem elhivatásom, szeretem tudományom, annak élek, annak halok, szenvedélye s örömöm a’ fájdalmakkal siülödöknek enyhülést nyújtani.