Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-10-10 / 81. szám

Kolozsvárt 1­81. Péntek oct. lo-n 1844. Fiffyellk­eztettes. A’ „ftllllt és Jelen“ a­ hozzá tartozó „lloil és ftiilfffld“ melléklappal hetenként négy éven jelenik­ meg. Félévi előfizetés e' hírlapra 6: Iliit rft C'/V*sUleil. Itt helyben lehet szerkesztőnél belső farkasútszui professori szállásán előfizetni, valamint minden cs. k. postákon: nem kolozsvári olvasóink biztos alkalomtól beküldhetik az előfizetést egyenesen a* szerkesztő professor kezébe.------Az idei utolsó fertály évre 3 CZilsl ríttál előfizetést elfogadunk. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Kinevezések,­­ csász. és apóst. kir. Felsége czegei gr. Wass Albertet, és kö­röspataki gr.Ká­l­n­o­k­i P­á­lt az erdélyi kir. udv. cancellariánál tiszteletbeli concipistákat, érd. kir. kormányszéki tiszteletbeli titoknokokká klmesen kinevezni m­éltóztatta.------S­z­l­a­v­i­k János vajdahunyadi kir. vasmü-felügyelő, az ei­­senerzi cs. k. vasműigazgatóságnál első bányász­­tanácsnokká előmozdittatott.— Cz­ill­ich F­e­­rencz a­ brassói kir. főharminczadi hivatal második áruvizsgálója (mercium revisor) u­­gyanott első áruvizsgálóvá lett.— Szabó Sámuel kolozsi királyi sóhivatali írnok, ugyanott mázsam­esterré neveztetett­ ki. Kolozsvári ujsászok. A' váro­sunkon lévő b. Sivkovich és 41-. sz. gyalog­ezred két zászlóaljai, melyek august, végével a’ Nagyszebenben tartott, 's az idén különö­sen fényes katonai gyakorlásokra elmentek , f. oetb. 7-n délben katonai zenével és zöld ágakkal ékesítve számos nézők kíséretében, városunkba viszszatértek.-----— Szerdahelyi ,­ Havi és Sabó dalszin társasága, mely mint irtuk, nemzeti színházunkat télire kifogadja, jelenleg Aradon van, honnan nov. 1-je nap­jára városunkba jövend , még pedig mint bi­zonyos tudósításból írhatjuk, megerősödve; ugyanis Follinus , a’ szép-modorú tenorista , már mint szerződött tag játszik. Hegedűs is Aradra érkezett, és ugyan oda Deézsit is várják. Szabó Krisztina, Futó szerződött tagok. Továbbá vendégekről is gondoskodott Szerdahelyi, ki Pestre az irt czélből , felrándult. Ezen­ kívül több új darabot tanultak­ be. Daljátékok köz­­zül „Haimon négy fiát“ (melyből az itteni ez­red halászkara által egy remek dalt már hallánk) az „Ördög részét“ „Hunyadi Lász­lót“ részint adták részint tanulják. Továbbá: „Végrendelet“ „Bouquillon“ „Gritti“ „Rab“ ’sal­us színműveket tanulják.------M­e­d­g­y­e­s Lajos deézsi ifjú pap és jeles erdélyi költő, ki egyszer a’ Kisfaludi társaságtól másodran­­gu jutalmat nyert, verseire aláirást hirdet. A­ 12 évre menő munka pompás kiadásban új évre megjelenend. Szerkesztőség aláirást 1 p.­rttal elfogad. — Még egy más ifjú költő vál­lalatára is figyelmeztetjük a' közönséget. U­r­­házi György, pótolni a' „Remény“ helyét egy uj zsebkönyvet fog kiadni, melyben nem csak b. Józsika Miklós, de gr. Teleki Domokos és b. Kemény Zsigmond ’s mások is dolgozáso­kat ígértek. A’ díszes kiadási munkát gr. Te­leki Domokos arczképe fogja ékesitni.-----­Tegnapra u. m. octob. 9-re viradó éjjel a' vármegyei börtönből egy rab kiszökni akart, "a miután a’ szomszéd, úgy nevezett Bánfii ház egyik kéményébe utat talált, egy kötél segítségével abban felmászva a­ ledélre kiju­tott, hogyan leugrott , de magát öszveron­totta, és megszabadulás helyett kórházba vi­telt nyert.------Egy hazafinak „országos tűzkármentő intézet“ felállítását tárgyazó ter­vét helyszükéért közelebbről közlendjük.­­Végreh­ííjsá- és törvén­yh­o­zár-h­atab­ill. ( Vegzet). De mellőzve e­­zeket és felvett tárgyunkra viszszatérve, 's annak csak a* mái' lennek érdekelt tekintetbeni alkalmazása mellett maradva— milyen kevés­sé helyeselhető as Marosszék azon állítása , mintha közgyűlés végzését csak országgyűlés változtathatná, elég annyit említni, hogy or­­szággyűlés törvényt hoz, kormány a­ törvényt végrehajtja, törvényhozás és kormányzás pe­dig két külön hatáskör. De kormány a­ tör­vények végrehajtását az alatta lévő tisztható­ságok segedelmével teheti , ’s ilyen hazánk alkotmánya szerint a’ megyei közgyűlés is. Igen természetes azért, hogy mind azon tiszt­­hatóságoknak , melyek a' kormány segédjei a’ közügyek igazgatásában, ezen elhivatásu­kat teljesitni, átaljában a' kormány munká­­lódását előmozditni kötelességekben áll. Azon elv kimondásával , hogy közgyűlés végzését csak országgyűlés változtathatja, e tartozás teljesítésének éppen ellenkezője eszközöltetik, a’ megye nem elősegíti, de hátráltatja, gá­tolja a' kormányt, 's annak hatósága ellen­szegül. Mivel országgyűlés nálunk most ren­desen három évenként tartatik, ha a’ maros­széki BB fennemlitett elve, vagy határozata áll , ebből önként következik, hogy egy köz­gyűlés 's igy a’ megye magát könnyen a' kormány felibe emelheti, 's tetszését és aka­ratját felsőbb hatalomtól nem korlátolva vég­rehajthatja. Mihelyt ugyan­is valamit hatá­roz, azt a' kormányra nem ügyelve és szám­ba nem véve, rögtön teljesítheti is, 's mi­vel kimondott elvéből önként foly, hogy a' kormánynak engedelmeskedni nem tartozik—­­legfeljebb csak , ha akar — ellenben az or­szággyűlést ismeri azon testületnek, melytől függ, már pedig országgyűlése nincs — ön­ként és természetesen következik, hogy a­ közgyűlés souverain.— De törvényes te­kintetben sem áll azon elv, hogy „közgyű­lés végzését csak országgyűlés változtathatná“ mert tudtunkra törvény, mely azt rendelje, vagy megengedje, nem létez; ellenben tiszta és világos törvény van arról, hogy a' végre­hajtó hatalom a­ fejedelemé, 's a' közgyűlé­sek legelőbb a' királyi vagy kormányszéki rendeletekkel tartoznak foglalkozni ,s maguk jegyzőkönyveiket a' kir. kormányszékhez fel­­küldeni, mely intézkedésekben az igazgató­szék rendeletei iránt köteles engedelmesség tisztán kifejezve van. És Maros-szék ténye tehát csak elven alapul,­­s ha egy megyének lehet tör­vényes kötelessége teljesítése alól egy ilyen elvnél fogva magát kihúzni, váljon nem áll­­t’ a' kormánynak is szabadságában a' hasonló bánásmódhoz folyamodás? 'S képzeljék olva­sóink már a­ dolgot megfordit­va,— ha a' kormány ily módon, egy bár­milyen helyes és i­­gazságos elvet mondana­ ki, közgyűléshez in­tézendő rendeletében—p. o. „Salus reipub­­licae suprema lex esto“ — 's abból merített okokkal kívánna a* törvényhatóságtól enge­delmességet — mi következnék ebből? Bezzeg lennének hazafi di­k­o-k, oratio­k, reprae­­sentatio-k, melyekben a' szónokok és megyék a’ törvények szentségéből 's ahoz ragaszko­dásukból vett inditó­ okokat, erősségeket bő­ven és ékesen elősorolni nem mulatnák­ el . Quod tibi non vis, alteri ne feceris! — 11a nem lehet kormánynak elvre alapitni maga parancsolatjait, bizony megyéknek sem sza­bad elvből a­ kormány iránt tartozó enge­delmességet megtagadni!— Mi lesz,— nem akarjuk mondani, mi lett— a­ haza állapotá­ból, ha egyes törvényhatóságok magukat ön-Ling----- r„L- 1 - -----' J-bőn,­ a kormány rendeléseinek ellene szegüljenek, azt magyarázgassák, és igy maguk dolgaikban bí­rák is legyenek? Így végre in ultima analysi­a' törvényhozó- és végrehajtó-hatalom a’ me­gyék kezébe jut, minden egyes vármegye ma­gát souverain-né teszi,— 's a* hazában lesz — ismét nem akarjuk mondani, lett— fejet­lenség, ’s a' társasági kötelek szétbomlása. De ha azt mondaná valaki mint ellenvetést ez okoskodásra, hogy a' megyék nem tartoz­nak törvénytelen rendeleteknek engedelmes­kedni — arra viszont csak azt jegyezzük­ meg, hogy, ha szinte a­ kormány egy intézmény ki­bocsátásában hibázhatnék is, éppen úgy fejten­­ni lehet a B megyének is maga ítéletében megbotlását; továbbá, ha egy felsőbb rende­letet A vagy B megye ellenzéki felkerülése, nagyitó­ üvegén keresztül törvénytelennek ta­lál látni — még abból teljességgel nem követ­kezik, hogy az valósággal törvénytelen,­­s a­­ki hazánk legújabb politikai viszonyaival is­meretes , az tudja és ismeri azon körülményt is, hogy midőn egy felsőbb rendeletet A me­gye törvénytelennek kiáltott, C megye azt el­fogadta és teljesítette, mint valóban a' leg­közelebbi időkben ez nem egyszer történt, így még csak következetességgel sem dicse­kedhetnek a­ kormány iránti engedetlenség eszméjét hintegetők. De feltéve azon valódi öszveütközési esetet, hogy egy kormányszéki rendelet valóban törvénynyel egyeztethető nem volna, 's igy a’ megyéknek azt teljesit­­ni vonakodásra helyeselhető okuk lenne , egy ily esetre, meg kell vallanunk, törvény­hozásunknak káros csorbája van, 's a’ mos­tani súrlódással és ingerültséggel teljes idők­ben azt képzelni sem lehet, hogy a’ megyék e' hi­ány kipótlásárol gondolkozni hajlandók len­nének. Azonban lenne még is egy mód, e' mihez hasonló esetben a’ megyék folyamod­hatnának. Boldog­­ emlékezetű I Ferencz császár és király, az 1810-beli országgyűlés-81

Next