Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-07-01 / 52. szám

tek-td, 's julius közepén ai is elbocsáitlatok X’ kir kormányszékhez érkezett mv.il.ilo, tudósit*» steril.t, hazinkb» .«¡»»‘*0.1 Moldovaitól nem várt és kártékony vendegek érkeztek, Csik-székben nem régiben sáskák szállottak le, melyek már Gyergyóba is átmentek. Tizenkilenc, évvel ezelőtt , u. m. 828 . volt ilt az utolsó sáska járás. Isten és a’ kormány gyors intézkedése óvja meg honunkat e' nagy és szörnyű csapás szamorú következésétől. Orszáví ülési köv.las. A’jun. 9 - k én tartott ötven nyolczadik országos ülés. Tárgy: A’ birtokrendezés lelem tanácskozás folytatása. Az ülés kezdetén: K . k ü Iöm. k. A’ bk. KK és RRnek a’ birtok öszvesitéséröl a törvényjavaslat első pontjábani határozatuk ellen, mely utasításunkkal, miszerint az öszvesités csak ott lenne végbeviendő, hol a’ birtokosok abban mindnyájan megegyeznek, ellenkezik, ezennel ünepélyesen óvást teszünk. Jegyzőkönyv hitelesítése közben Zaránd -ink : Tegnap a’ veteményes kert miatti zajban szava elhangozván, a 12. §. u-k pontjára most ismétli, miszerint Zaránd-megyében csak két forduló lévén s egyiket legeidnek használtatván , a három fordulóban kiadás lehetetlen;kéri erre nézve Zaránd-megyére tekintettel lenni , mert ha egész Erdélyre illik is a’ birtokilletőségnek 3 tagbani kiadása, Zaránd-megyére nézve nem alkalmazható. Egy kir. t. ülnök: A' birtoktagositás nem abban áll, hogy valaki, földjének egész kiterjedésében minden évben ugyan azt vessen, hanem abban, miként ha tetszik, 6 vagy 9 fordulót is csinálhat ; és igy Zaránd-megyében status oeconomiai elvek szerint is ruszul volt a’ két forduló ; mert az minél több , annál jobb. Előbbi k. Utasítása szerint kénytelen szólni, de külömben sem érti, hogy lehessen két fordulónál három fordulót adni, mert midőn egyik mivelés alatt van, másik legelőül használunk. Egyébiránt ha a' RR megyéjére nem tekintenek, utasítása szerint óvást jelent a határozat ellen. Elnök: Úgy látom, a' BR előbbi határozatuk mellett maradnak. A* jegyzőkönyv 1 b-k §-ára nézve Egy kir. h. Tapasztalásból tudja, miként a pap az ily földeket többnyire magának foglalván a’ kántornak vagy iskolamesternek semmi sem jut; czélszerű volna tehát tisztán kitenni , hogy ezen canonica portio kiadása ne csak papi beneficium legyen, hanem ha jövendőben iskola alapittatik, ez is részesedjék belőle. Egy kir. t. ülnök: Ez igen helyes, de vigyázni kell, nehogy annak kimondásával a* dotatióknak ártsanak ar RR, de még sokkal több föld kiszakasztása is kivántatik az iskolák dotatiójára, mint mennyit a' RP* határoztak. Elnök: Talán minden aggodalom elenyészik, ha e' tétetik a* szerkezetbe : ,,a* papok és iskolamesterek számára“ e’ helyett ,,eklézsia“ (elfogadtatott.) Maros-szék k: Más az iskola és más az iskolamester. Kis küllőm. főispánja. Nem tartja célványosnak , hogy az egyházi személyzet, iránti tagosításba is beszóljanak a’ RR 's a’ meglévő határozattal megelégszik; de miután kir. h. H. M. úr az iskola fenntartására ’s alapítására szükséges földnek adását megemlítette, kötelességéül veszi szóló a' RRet felszólilni, hogy a' népnevelésre szükséges iskolák alapításáról gondoskodjanak. Az ily iskolák alapítása főképp a’ földesúrra nézve szükséges, 's minthogy kevés pénzzel áldozhatnának, méltóztassanak e’ részben úgy rendelkezni, hogy az iskolák alapítására ’s Fenntartására föld juthasson. Egy gr. és kir. h. Nem tudja mennyire bukott-meg tegnap e/.en indítvány ’* mennyire nem, de per incidens megbuktatni nem lehet; midőn más részről itt igen is helyén áll. Ily országban, hol a’ pénz igen szűk, most midőn az úrbéri viszonyok, jelesen pedig a' földbirtok rendezéséről tanácskoznak a’ BA 's vannak oly birtokok, melyek jelenleg senkiéi ’s rótok a' törv hozás szabadon rendelkezhetik , de a’ melyek a’ rendezés után, midőn t. i. a' tagositási törvények életbe jöttek, ily eset alatt nem állatidnak, ezen földekből ha nem is iskolák alapítására, de legalább sorsuk biztosítása és javítására a’ kor kivonatát felfogva annyit a’menynyit nem adnának nem ajánlanának a’ RR, valóban helytelenül cselekednének. Igaz mondhatnák, hogy ez nem ide tartozik, de az is igaz, hogy van módjuk a’ RRnek a’ legszentebb é s legidvesb czélra rendelkezni anélkül hogy ezen pénz szükében lévő országban csak valakinek is zsebébe nyúlnának. Bármi szent czélra kivan az ember ettonban anyagi alapot nyerni, azt szokták felelni: „nincs pénz, szegények vagyunk, üres az erszény,“ és ez igaz; igen de van föld, melyről rendelkezhetni ,s célszerűbben éppen most midőn a’birtokrendezés által a’ birtokos osztálynak is nagy nyeresége leend , ’s most kellene-é a' legkedvezőbb alkalmat mellőzni, mely által nem idegeneknek hanem önmaguknak tennének a' po RR áldozatot , hogy e' bonnak is szellemi légköre tisztuljon? Járhatnak aranykalászok között a’ gazdaság legszembetűnőbb 's az ipar legfényesebb pólozán ; de ha a' bonnak szellemi 's erkölcsi kifejlése mindég oly állásban lesz mint jelenleg van , minden vagyon ’s érték elveszti súlyát és becsét kezeink között. Felszólítja tehát szóló is a’ BRet, hogy ezen idves indítványt méltányolják. Alsó fejérm. k. Gr. T. D. véleményét osztva egyedül most látja helyét annak, miszerint a’ nélkül , hogy valaki ezt áldozatra kényszerittetnék vagy annak joga sértetnék, az iskolák dotáltassanak, tagosítás után nem lévén többé ez alkalom így a’ RR kezében. Szóló tehát a törvhozás méltósága elleninek tartván ha ez indítvány elvet lelnék, azt pártolja. Egy kir. h. Legszükségesebbnek tartja az iskolák iránt most kellőleg rendelkezni, mert hasztalan lesz az úrbéri 's tagositási törvény, ha iskolák nem lesznek, hol a’ nép azok jótékonyságát élvezni tudni, meg nem tanuttatik. És azt sem tartja szóló ennek ellenkezőjére meggyőző okul, hogy általa a’dotatiok jövendőben meggyérülnének; tehát pártolja az indítványt. Kővár V. főkap: Az indítványt nem pártolni lehetetlen, kivált most midőn a' közhelyekből adhatni ; azonban nem kell üszve elegyitni a' canonica illetőséggel az iskola számára adandót. Máros székk: Az iskolai birtokot az egyházi személyeknek adandó birtoktól megkülömböztetni ‘s öszve nem elegyilni kívánja, mert ködömben veszekedést eredményez 's a' vallás mellett az iskola fog szenvedni. Kéri szóló a' Ret, miként a’ XIX. század megbélyegzésére 1847-ben ne vitatkozzanak a' felett, hogy: adjanak-é az iskolának vagy sem, hanem az indítványt fogadják el. Kraszna-m.k : Vannak a társadalmi életnek igényei, melyek magukban oly teljes erővel, annyi igazsággal bírnak , miszerint minden indokolást szükségtelenné tesznek , sőt indokolva csak beesőkből vesztenének. És ilyen a kérdés alatti tárgy, melybe terjedelmesen nem ereszkedve csak azt jegyzimeg szóló, miként gyakorta a' leginkább haladni nem kívánóktól hallhatni, hogy: ,,ami most tennénk, haladnánk, a’ kor kivánataihoz képpesti reformokat hoznánk, de híjában a' nép nincs megérve , éretlen még ’s ieki még eszmesúi ludasra, miveltségre 's értelemre kell küzdenie 's van szüksége, 'sa't.És most kérdi szóló: mi adja ezt a' népnek? Semmi inkább, mint a* népiskolák ! Annál lógva éppen azért, hogy azon jó urak, kik így hivatkoznak, alkalmat nyerjenek az ország népének érlelésére, örömmel ragadja meg szóló az alkalmat, a' kedvezt» pillanatot, melyben a’ RR népiskolák alapítása iránt rendelkezzenek. Eogara s-v. k: Azon felszólításra, hogy ne vitatkozzanak a’ RR, megjegyzi: miként nem is hallotta, hogy vitatkoztak volna az indítvány iránt, mert azt minden felszólalók eddig élő közös érzelem s értelemmel pártolják, hanem azon a’ közhelyekből iskolák felállítására kiszakasztandó egy telek nem elégséges, bárha felsegélésekre sokat fog is tenni. Keressék meg tehát elnök önmaga annak kijelentésére, miként ott hol közhelyek vannak, kényszerűlőleg történjen az iskoláknak leendő adomány iskolahely alapitására; de hát a' hol közhelyek nincsenek, mi módon lehetne eszközölhető! Ez esetben talán az úrbéri béhúzó bizottmány figyelmeztetendő, miként a’ birtokosokat a' rendezéskor oda bírni, hogy az iskolák iránti ezen áldozatot önkénytes adakozás útján hozzák meg, igyekezzenek, minek sikere bizonyosan nem marad el. Elnök: Úgy látom megnyugosznak abban aRR, hogy az iskolák számára minden közhelyekkel bíró helységben egy telek szakasztassék ki, a közhelyekkel nem bíró helységekre nézt pedig az urbért behozó bizottmánynak tétessék kötelességül, miszerint igyekezzék a birtokosokat rá venni , hogy hasonló lelket az iskola számára kiszakaszszanak, és igy az első esetre kényszerítő é s másikra megengedő törvény hozassék. Dobokam. főispánja: Hol iskolák nincsenek, mi történik a’ közhelyekből kiszakasztandó helyekkel? miképpen fognak azok kezeltetni? Erzsébetváros k: Nincs a’határozattal meg elégedve, mert küldői azt is kivánják,miként hol közhelyek nincsenek is, kötelezessenek a’ birtokosok a’ külső és belső állomány megadására, mivel ha ez a’ birtokosok tetszésére bizalik, senki sem fogja megajánlani, de ha kötelező törvény hozatik, mire a‘ törvhozásnak joga van, annak ezen legszentebb ügyben sikere bizonyosan lesz. Elnök: El lévén határozva már a’ tárgy, nem lehet ismétt vitatására viszszamenni. K r a s z n apun. k . Doboka m. főispánja kérdését helyén látja, mert köztudomású lény, mint szoktak a közalapitványok kezeltetni; határozni kell tehát iránta, hogy annak jövedelme mit ak RA az iskolák számára adtak, más zsebébe ne menjen,s jó volna talán azt mondani ki, hogy azon telek jövedelme tökesitlessék, mig az iskola megalapittatik. K u k a 11 emö k : Annak is helyét látja egyszersmind , hogy az ország erei a kormányszéket felszólítsák az iránt, hogy minden helységben népiskolák felállitatása iránt gondoskodjék ! Elnök: Azt tartom, a kezelésre nézve semmit sem kivánnak aRA határozni, hanem csak alapot ajánlanak ; ellenben a’ kormányszéket felszólittatni kívánják, miszerint gondoskodjék , hogy minden helységben népiskolák állíttassanak. Egy gr. és kir. h. Doboka-m. t. főispánja előterjesztése megfontolást érdemel, mert ha tisztán nem határoznak a’ BR a’ kezelés iránt, az alap annyira fog kezeltetni, hogy a’ végén semmi sem marad. Annyit lehetne ennél fogva határozatul mondani, hogy a’ birtokosságnak vagy helybeli egyházi elöljáróknak kötelességül tétetik ott is hol iskolák még nem léteznek az ezen czélra szánt vagyont a' legjobb móddal egykor felállítandó iskolák számára kezelni. Kővá r v. főkap . Ezen előadást nem pártolja, mert nem akarja az iskoláknak adottat a’ papoknak adottakkal észveelegyiteni. Előbbi gr. és kir. h . A’ consistoriumot érte előadásában. ,V 2.