Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-10-10 / 81. szám

a* form­aharangot meghúzta, úgy 1,10 ’* ^u/c, lobbi­ul, a* mull tavaszon mint tudva van e me­ye a’ háziadót ol.v mellőzhetetlen fellé­­tellel akarta elvállalni, hogy ahból a­ kormány rendelkezése és béf­olyása örökre ki/arva le­n _Belső s­zo­l­ok m­e tl y e a' nemesi felkelés életbeléptetését ’s igy nemzeti őr­­sereg felállítását kimondotta, oly móddal, hogy a' nemesség magát a’ fegyverben gyakorolja, s el végzésnek a' kir. kormányszék előtt nyilvánítására egy agg bajnok vezérlete alatt nagy küldöttséget nevezett ki, mely valóban­­kissé csudálatosan tíz akkori kormány­tidék ülésébe bébocsáttatott, hol annak vezé­re a’ megye hazafi philippicáját elmondhat­­ta.­­ - köz­é­p szó I no­k • m­­egye—­ termé­szetesen a’ hajdani — a' haza épségét cson­kító, s az elleni merénynek teljes joggal mondható inditványnyal lépett fel a' ,,R­é­­szek“ elszakasztására nézve, annak elfoga­dására Pest-megye által a­ szomszéd testvér­­hon törvényhatóságait felzaklatta , a’ miből következett ’s még jelenleg is tartó nagybaj eléggé tudva van. Végre K. a­k­ü 11 a­ m­e­g­ye érzékeny sérelmet látott abban, hogy a’ sze­ressen rabvásár eltörlésére nézve Ausztria és az európai több nagy udvarok közti ké­szült alku, mely szokott kezelési úton kihir­detés végett a­ kir. kormányszék által lekül­­detett, nem az erdélyi országgyűlés közbe­jöttével köttetett. E tények elég hangosan szólnak,é­s az erdélyi ellenzéki párt hatása és cselekvése­­módja ismerésére akárkinek is biztos né­zőpontot adhatnak. Azoknak a' fennálló in­­stitutiok és polgári rend megrázására, a’kor­m­ány tekintélyének csorbítására és gyengité­sére, a’ közügyek zavarba döntésér­e, kárté­kony újítási szellem terjesztésére, 's az ön­ző és nagyravágyó ellenzéki túlsúly megala­pítására czélzó iránya kézzelfoghatóbb, mint­sem mutogatni kelljen, midőn a’ valódiságra nemügyeléssel, a’ practicumnak feláldozásá­val az utópiai elveken ’s lá Inán­do­kon kapás is belölök látható. Valyon ha a’ fegyve jelenleg a' nemesség,tehát egy annak nagy tömegét tekint­ve, miveletlen csoport kezébe adatnék, vagy ha a' politikai éret­tség oly alsó fokán állás mel­lett, a’ mi nálunk sajnos igazság, szabad saj­tó engedtetnék,a mi következéseket húzna e' két intézkedés maga után ? Bár mely nyar­galó vagy levegőben repülő ellenzéki tag is, ha e­ dolgot komolyan fontolóra veszi , a­­zokat könnyen kiszámíthatja, h ha gyermeknek nem jó tűzzel vagy késsel játszódni, valóban az éretlen politikusnak is az elvekkel köny­­nyelműleg bánástól óvakodni kellene. Az ellenzéki párt hatását illető meggyő­ződés még erősebbé válik , ha a’ legújabb időkben a’ kormány és az ország között fenn­forgó három nevezetes kérdést : a’ t­i­s­z­t­u­­j­i­t­á­s­t, az u­j­o­n­c­z­á­r­s­i­t­á­s­t és a’ b­a­l­bé­li oktatást közelebbről megvizsgáljuk ’s az úgynevezett liberális párt és kormány e­­zek körüli eljárásában észrevehető sőt szem­beszökő ellentétet kiemeljük, a’ mit jövő és e’ tárgyat befejező czikkünkben teszünk.­­ ( Vége következik.) Országgyűlési közlés a' September 17 n tartott nyolczvan­­hetedik országos ülés vége. Hunyad­ m. k. A’ magyar alkotmány­nyal csak nem egyidejű azon gyakorlat, mely­nél fogva a’ nemzet, idegen nemzetbeli jele­sebb egyéneket honfiusitás útján a’ haza szá­mára megnyerni törekedett, ’s mi alig ha más alkotmányos nemzetnél divatozik. A­ magyar a jelen időkig fenntartotta magának, kivált­ságosai közzé olyanoknak befogadását esz­közölni, kik ön nemzetüknél már kiváltságos állásban lévén, e helyezesöknél fogva fejedel­mi nemesítés útján, eb­ben kiváltságosai közzé nem soroztathatnak és sajátságos gya­korlatnál fogva nyert a' Magyarhon, több fényes nevű családokat , kik maguk és örö­kösei gyakori példák tanúsítása szerint, a' fejedelem és hon iránti szeretet-, ragaszko­dás- és hivségbenes hon szülöttjeivel a’ ver­senyt erőteljesen kiadottak. Küldőim e nem­zeti jognak gyakorlatából kiindulva, hi­teles­ségemmé tevék, udvari főkamar­ai elnök b. Ku­­­beck Károly Frigyes ö­nmagának honíiusitásra leendő ajánltatását indítványozni. lek. KK és KB f­e1 magash­ely­.Hü 's kitünőjelességü statusférfiunak lelki tulajdonait, a kereske­delem , ipar és vaspályanyitások körül tett­­ára­dal­m­as törekvéseit, érdemeit elősorolnom, magasztalnom ,szükségletetel, at tellek tanú­sítják azok nagyszerűségét, küldőim teljes meggyőződéssel vannak, miképp e kis bon is, mely a’ közlekedési minden módok al­kalmazását elfogadni képpes, mely szárazon a' keleti kereskedéssel való érintkezésre, a' magyar bonnak legközelebb és egyenesebb útin és fekvésénél fogva igen is alkalmas, e' nagy férfiúnak , a' haladás emberének fi­gyelmét ki nem kerü­lendi.­­Méllóztassanak a' t.­KK és RR küldőimnek ezen honfin­'itás iránti indítványát, az érdem méltánylását el­ismerni tudó érze­ttel pártolni, 's ö­nmagát a* törvényes rend szerint ő Felségének honfi­usitás megnyerése végett ajánlani. (Közhe­­lyesles.) Dobok a­ m. k. Bátor vagyok küldőim nevében, némely egyéneket h­onfiusitásra a­jánlani. Ezek közzé sorolják küldőim gr. Har­­ag Ferencz status lit. tanácsost és a confe­­reptialis tanács elnökét, gr. Bombelles Hen­rik, cs. kir. főherczeg Ferencz Károly gyer­mekeinek nevelőjét , b. Schwarzenau Károly ezredest, gr. Klebesberg Thur­burg Józs.-t és Wilhelm testvéreket, B Zessner Adolf szá­zadost, b. Ze­ssner és Klebesberg testvérekre nézve, csak azt jegyzem­ meg, hogy ezek há­zasságuk által, már erdélyi birtokosokká vál­tak és igy megérdemlik a’ t. BBnek figyel­mét. Van még egy kérésem e’ részben kül­dőim nevében és ez az, hogy Huber gala­­tzi consul urat, nemesi czimeres levéllel meg­ajándékozni óhajtanám. (Éljenek.) Alsót­ejér­ m. főispán. Az iratokat a’ kir. korm.széknek általvitluik , kir. kor­mányzó ő amaga atyafiságos köszöntése mel­lett kinyilatkoztatta , miszerint azon iratokat, a’ korm.szék tanácskozása alá vévén , azokra netalán leendő észrevételeit az t. Bekel kö­zölni fogja. F e I S e f e­j­é­r­ m. főispánja. Miután itt indítvány létetett a' h­onfiusitásra nézve, czélszerű­nek tartom, azon kéréseket is elő­venni , melyek a’ sérelmi bizottmány előtt megfordultak, az egyik b. .letzer Ágoston tá­bornoké, a’ másik Karger­ Leopold ezredesé. Úgy hiszem, ezen két t. egyént is felajánlani lehetne. Csik-szék k. Küldő törv.hatóságom kötelességemmé tette, azon alkalommal, mi­dőn az or­szág több hatóságai által is e’ ha­zabeli nemesi jog némelyekre­ kiterjesztése javaslatba hozatik, azon nemes szék kebléből két érdemes egyéneknek, Erdélyország ne­mesei sorába igtatását eszközölni. E’ két fér fiak mind ketten századosok az 1-ső szé­kely gyalog ezredben, az egyik báró Reichlin Károly nyugalmazott százados, a­ másik még hadi szolgálatban lévő százados Chernko Ist­ván, ki kezdettől fogva az 1-ső székely ez­redben folytatta és folytatja ma is katonai szolgálatát. Annál fogva kérem a’ t. BBet, méltóztassanak b. Reichlin Károlyt honfiusi­­tásra, Chem­­ko Istvánt pedig czimeres nemes levél nyerhetésre, mind kettőt dijjelenge­­dés mellett, ő Felségének felajánlani. N­­á­r­o­m s­z­é­k­i főkirálybiró. Ez al­kalommal bátor vagyok a’ t. RB figyelmébe ajánlani b. Stutlerheim János alezredest, ki­nek atyja is kitűnő katonai szolgálatban ál­ván, a­ lipcsei ütközetben Theréziakeresz­­tet nyert, a­­hol kapott sebe következtében meg is bélit, ’s neje magyar leány a’ b. Re­mer családból, ajánlom őt a’ t. R. kegyes­ségébe, méltóztassanak indigenatus megnye­rése végett, ö Felsége elibe felterjeszteni. — (Éljen.) Belsöszolnok­ m­. k. F. F. Belső­­szolnok-megye keblében huzamos hivatalos­ig odóira által lamisitott érdemeit küldőim n fel (Angolváti és becses emlékét maguk elött bor­­doz­ván, vejéi Ebi­ch­sfeld Ödönt, honosilás ví­géi'. tisztelettel ajánlják E e 1 s ö I e j e r­ m. k. A' honosítás meg­nyerése végett ajánlott személyek iránt ki­fogásom nincs, hanem van az egész hono­sításra nézve ész­evételem. Tudják az­t. KB, hogy a' magyar nemesség az európai kivált­ságosoknak legnagyobbika; ugyan­is az er­délyi nemes a’ közter­hekben törvény szer­int részt venni nem tartozván és ha vesz is némi részt, ezt jó szántából teszi , az ár­adalomnak még is minden javaiban részesül. S­udva van, ha az erdélyi nemes bűntettet követ­ el, mig tör­vényesen meg nem ítélik, addig sem el nem simathatják, sem le nem tartóztathatják; tehát mind­ezek oly kiv­áltságok, melyk méltán az európai kiváltságok legnagyobbikainak ne­veztethetnek Éppen azért ovuhodóknak kel­lene lenni, hogy csak olyanok vétessenek-dé hadiaknak, kik akár a’ haza iránti, ak­ár ő Felsége vagy is az ausztriai ház iránt kimuta­­tott, valamely szolgálataik által azt megér­demelték. Az Aji probájában van szabály a’ ho­nosításra nézve, melynek III. , 11. lóiban ez áll: ,,A’ kik jószágot szereztek, akár pénz akár házasság után, azok a­ legközelebbi or­szággyűléshez folyamodhatnak h­­o­n fi u s i t á sé r­t: az ország­eBei szabályt ajánlottuk arra néz­ve, hogy bizonyos ér­­lemeinek kell lenni, hogy valaki honfiusittassék és ennél fogva úgy látom, hogy a­ közelebbi országgyűlé­seken, nem csak azok honfiusittatiak, kik jó­szágot szereztek, h­anem­ olyanok is kik egyéb érdem­bet is leltek a' haza iránt és igy a' honosításra nézve, valamely szabálynak létez­ni kell, melynél fogva a’ l. R. tisztán ki­mondhatnák , hogy m­egérdemli-e a' magát honosíttatni kívánó, hogy bévétessék, hogy ezt, vagy amazt tette a' hazáért, vagy az ausztriai házért. Tudjuk azt , hogy a­ terv.­­czikkben is elő kell sorolni a’ haza iránt tett érdemeket , vagyon hogy fogjuk azokra nézve ezt tenni és micsoda érdemeket fo­gunk elősorolni azokra nézve, kik­ semmi ér­demet nem tettek , ennél fogva azt vélem, hogy szabályt hozzunk a­ honositandókra nézve, és addig senki ne vétessék­ bé, mig szabály nem­ létezik. Egy k. h. és u­d­v. itt. Sokkal fri­­­sebb emlékezetükben vannak a’ t RRnek , egykori erdélyi föhadivezér, most pedig ud­vari főhadi-tanácsi elnök gr. Hardegg Ig­­nácz úr ő­nmagának magas érdemei, mint­sem hogy azokat a' t. RR elől, hoszszasan elősorolnom kellene; ennél fogva röviden csupán e’ köztiszteletben álló érdem­ére hi­vatkozva, ő excráját honosítás végett a' t. RRnek figyelmébe ajánlani, egyszersmind pedig, egy e'­­elől szerkesztendő törv.czikk­­nek ő Felsége eb­be leendő felterjesztését in­dítványozni bátor vagyok. Továbbá, két igen érdemes kincstári tanácsnok utakat is aján­lok ez­úttal a’ t. RB figyelmébe u. m. egyi­ket Éder Károly urat, kinek már nemes Za­­ránd-megyében szélesen kiterjedő birtokai is vannak, és a’ mást Miller Frigyest. (Zeyk Károly: magyarul referál?) Azt már nem tudom, de minden esetre oly egyének , kik régtől fogva szolgálván, érdemeket szereztek maguknak,­­s kiket tehát mind kettejeket czimeres levélleli megnemesités végett , bAU­ran ajánlhatok ezennel a’ t. R. figyelme­» be. •Udvarhely-szék k: Pártolja F. fe­jér megye követ­je által előadottakat, s szó­ló is ajánl honfiusitás végett egy egyént, ki Erdélyből vévén nőt, igen jól beszél magya­rul, ’s ez Camera Gustáv báró. Maros-szék k: Tudjuk, hogy a' ho­nosítási jog, a’ nemesedésnek egy neme, melylyel a' mag­yarok István királytól fogva egészen mostanig éltek. A' magyarok csatá­zó nemzet lévén, némelykor úgy elvesztek, miszerint némely megyék egészen kipusztul­tak, ez okból más nemzetek vitéz gyerme­keiből kívánták a’ hi­ányt kiegészíteni. Ezen

Next