Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-02-21 / 15. szám
l\t*l és i székely örökséget • t**hát ki* lótól IS ,,,(k;ir mi r/im alatt“ kimaradhat, s helyette talán **/, tétethetnék ,,akár mn inas c/im alatt.“ \\ rsz@ szolnok megy »■ küvetje szerint a’ tanácskozások oeconomiájánál fogva a/ itteni határozatuk alapjául az elöleges tanácskozásokat kell tekmnteni. Igaz, hogy azon fektérlésnek: ,,mi az urbériség?,, minden ágat megvitattattalma, időleges tanácskozásokban; de miden határozás végett az országos terembe álléte fek, Doboka m. t. főispánja volt, az, ki azon indítványt tette, miszerint: elhagyva a' tanácskozásnak azon ágait, melyek a' megállítandó telkeknek miképpeni adjuslatioját és adaetpialinját illetik, legelőször is az ti öntessék el, mi a' régi urbériség? —Ms e* felett folyt a' tanácskozás több napokon keresztül, *s elhatároztatott , hogy alapul az 1819 — 1820-ki üszveirás vétessék; de a’mely öszveirás kiigazittassék. Ezen határozat által azonban a' kérdésnek egy fennhagyott ága eldöntve nem volt, 's arról még tanácskozni kell, t. i. hová igazittassék ki az 1819-ki ösz- veirás, 's ennek elhatározása által vala megfejtendő a' főkérdés: mi az urbériség? — A' múlt ülésre azon tökéletes nyugalommal jöttek—fel a' Ili e' terembe, hogy csak azt fogják elhatározni, miként tétessék az 1819-ki öszveirás kiigazítása és egyebet semmit sem. Azonban hányszor nem történt tanácskozások közben az, hogy valaki, amint jár esze, idegen tárgyra megy-által és olyanokról beszél, mik a dologhoz nem tartoznak , azon rész pedig, mely tisztán csak a napirendhez kívánja magát tartani, az ilyesekre nem relectál, s a kitűzött kérdéshez nem tartozó mellékes tárgyakat , mint nem szőnyegen lévőket, nem az organicus t. ez. értelmében , felhozottakat, nem is méltányol figyelemre. És így történt a* mull ülésben határozattá vált szerkezettel is , és hogy e határozat többre ment, mint mennyire menni kellett, ’s mint amiről a' t. RB tanácskoztak, bizonyságul hozza fel szóló elnök őnmagának, az elnöki kijelentést megelőző szavait, hogy soha oly aggodalomban a’ kijelentés körül nem volt, mint most, midőn a' megállapodás oly tárgyakra ment állal, melyek kitűzve és megvitatva nem voltak; 's éppen ő mmlga méltóztatott név szerint megemlíteni az irtásoknak és közhelyeknek ezen szerkezet általi elhatározását, anélkül, hogy azokról tanácskoztak volna. Tetszett azonban a’ többségnek azon szerkezetét elfogadni, 's szóló szerint is állván a'határozat , megváltoztatni nem kívánja, nem akarván egyfelől hibával javitni, másfelől pedig tudván, hogy ha a’ kérdés újból vitatás alá vétetnék is, a' többség ugyan azon számban fogná magát kiformálni, ’s igy egyéb eredményre nem vezetne, mint idővesztegetésre ; szóló tehát a’ határozathoz semmit sem mond, hanem a’ határozat hozatala modora ellen óvást jelent és nyilvánítja, hogy oly tanácskozás, oly határozathozatali modor az országgyűlés existentiája lényegének morális alapját szétoszlatja, ha az országgyűlés többsége ugyanazon országgyűlés egy mindég méltánylandó fractiójának a kisebbségnek törvényhozásbai béfolyhatási jogát tökéletesen nullificálja , mi közelebb a’ kevesebb részszel valóban megtörtént. Miután tehát szóló a’határozatba béfolyhatástól elzáratott, fennmaradván annyi joga, hogy a' határozatot legalább érthesse, de külömben is mint követ köteles lévén küldött a' dolog állásáról ’s a' felettök is hozott határozatról, addig is mig ebből törvény keletkeznék tudósítani és értesíteni, a tisztelt többséghez nehány, az általa hozott határozatot felvilágosító kérdést intéz. Az 1-ső pontra: Ezen pont egy magistratualis ügyvédi eljárást állít meg, ez által az urbér behozatalát rendes per és birói eljárás formaságaihoz köti-é? És az urbériség elkülönözését az urbér beállitó eljárás körétól különválasztja-é ? V ?-dik pont ra : Igen pont az erköczi 1 R. 10-kezimo és Approh . III r. art. értelmében a KK és RR által már elhatározott kivételeket ismét- 1-é, csak/ vagy valahol létező, de meg nem nevezett törvény erejénél fogva szaporít e még kivételt, melylyel urbériséget az allodium érdekében szaporítani lehessen... A 8 -dik pontra : Az urbéri jelen szolgálatnak egész, fél , negyed, vagy nyolczad arányban eddig elő is létezett és határozott megállítása azon esetekre értelik-e csak, melyekbe rendezett birtok és urbériségi viszonyok ezen arányt netalán béállitották , vagy olyakra is kiterjed e’ határozatnak a’ múlt állást is másképp létezettnek rendelő ereje, hol rendezés nem lévén ezen tiszta aránya a’ szolgálatnak nem is létezhetett, ’s gyakorlatilag nem létezett,— tehát annak elméleti feltétele is csak egy hatályos okból elfogadható t. i. ezen határozat parancsából? Általános elvül állít — tatik fel ezen (font által , hogy a' megállittandó állománymennyiség legyen alapja a’ meghatározandó szolgálatnak? Vagy csak a' feltett esetre szolgál vezérelvül, azon esetre t. i. ha az 1819 —2 ()-béli öszveirás szerint feljegyzett földekből anynyi nem jutna, hogy eddigi szolgálatuk arányában ezen túl is egész,él, negyed, vagy nyolczad szolgálatú úrbéresek lehessenek t. i. coronusok ? Az ezen pont által az 1819 — 1820-beli öszveírási mennyiség hiányának pótlására határozott —• akár mi czím által irbéres kézen lévő földek, mily félék lehetnek névvel nevezve ? akár megérthetüleg értelmezve? Oda vannak-é értve a’ közhelyek,? irtván vok ? Avagy a' kipótlás szüksége a’ tiszta majorság viszsza vehetés jogát is megszünteti: mily czímü föld létez még hazánkban, mely eddig elő vagy esik allodium; vagy csak colonicaturának ismert föld között közbül álljon ^ A' 4-dik pontra: Ezen pont a 1 3-knak első záradékában feltett eset ellentétének lehetőségét is felállítja , t. i. ha az 1819 — 1820-ki őszre iráaba felirt 's úrbéri kezeken lévő földek mennyisége az urbérbé hozalalával a fenti emlitett arány szerint való szükségét fe- 1g i 1 haladná, — — és erről azt rendeli, hogy maradjon úrbéres kézen, ha a’ földesúr bebizonyitani nem tudná, hogy rendes használata alatt volt allodialis földekből ne talán helytelenül cliáltattak volna bé. Már ha ezen fellelt eset találna helyt, legalább több ily esetre adná magát alkalom elé, és e’szerint: az 1820-béli egybeirásba feljegyzett földekből kijutna, hogy eddigi szolgálatuk irányában ezen túl is egész, fél, negyed, vagy nyolczad szolgálatú úrbéresek lehessenek — megmarad-e mégis, a' 3 ik pontban, felállított azon elv, mely a megállui tandó állományokat, csak azért teszi az ezek szerint határozandó szolgálatnak alapjáét, mert azt teszi fel, hogy a jelen szolgá I á s i á I l á sok szerint, egész, fél, negyed vagy nyolczad szolgálatot tevő colonusok eddigi szolgálatuk arányában ezentúl is egész, fél, negyed, vagy nyolczad szolgálatú úrbéresek —• — nem lehetnek!’ Vagy: miután ezen negyedik pont szerint a megállítandó állományok illetősége az úrbéres kezeken lévő földből kijutand , sőt l’elessleg is marad szerinte ’s elenyészik ez esetben azon körülmény, mely szerint,az urbéresek kezén lévő (old bő 11, ki ne jutna an n y i, hog.y ©d d i i sz 01 gálatuk irinyában egész, fél, negyed, vagy nyolczadsz 01gálatú kísérések lehessenek?-------Változni fog-6 azok elenyésztével az arra épített szabály? És oda változand-ó, hogy a/, eddigi szolgálat mennyisége legyen alapja a' megállítandó állományok illetőségű mértékének ? És ezen esetben , ha az eddigi szolgálatot meghagyva, állományt a’ szolgálathoz iséppest arányositandót határoz: miként fógja ezen állományi illetőséget a' megtartott szolgálattal igazságosan kiegyenlítve, csak az 1819—1820-beli öszveirásba bément földmennyiségből, kijuttatni? Azon földmennyiségből mely kevesebb annál , melyről jelenleg ugyan azon szolgálatot teszi, és a mely a' KK és RI határozata szerint többféle czímeken még apasztható ? Mi lesz azon tényező, mely a fenttebbiek szerint megapasztott úrbériséget oda soksorozhatóvá tehesse, hogy abból oly állományok törjenek ki, melyek jelen szo l gá lá si állásuk szerint egész, fél, negyed, vagy nyolcad szolgálatot tevő colonusol, lévén ezen túl is egész, 1/2 l0 v a & V ’A szolgálatú úrbéresekké maradhassanak? És végre: mi külömbség létezik a” rendes vagy nem rendes használat alatt volt, de minden esetre allodiálisnak nevezett föld között ? Elnök: Miután maga Belsöszölnök t. követe is kinyilatkoztatta, hogy e’ határozatot újabb tanácskozás tárgyává tenni nem kivánja ; az azokróli felvilágositásoknak sem lehet helye. D o b o k a m. főispánja: .Miután Belsőszölnok megye t. kövedének beszéde jegyzőkönybe megy, szólónak is felelnie—kell, hogy felelete is jegyzőkönyvbe mehessen. Elnök: Óvásnak van helye; de annak, hogy újabb discussio tárgyává tétessék, nincs. Egyébiránt Doboka-megye 1. főispánja újabb javaslatot terjesztett elő, melyet a* határozat szerkezetébe részint betétetni, részint kihagyatni kívánt; erre nézve méltóztassanak a’ BB határozatukat megtenni. Első mitö mlga a’ székelyekre nézve a' szerkezetbe tétetni kíván az, hogy a’ közelebbi határozat a’ székelyek iránt az urbériségre nézve tett határozatra ki nem terjed. 1 háromszék követte: Egy vette, észre , hogy köz helyeslés követte a' mlgos főispán úrnak e’ javaslatát. Egy gr.és kir. hivatalos. Azon kis módosítást javasolja , hogy a’ harmadik ■ pont helyett, a' végzés végére tétessék ezen hozzáadás , önkénytesen értetvén átalánosan ez, hogy a' székely kérdésben hozott határozat, jelen határozat által meg nem változtattatok. Elnök: Miután a’ BB már az elvet elfogadták, csak ugyan mindegy, e' hozzátétel akár közepére akár végére szerkezteik a' határozatnak. Másik javaslata a' t. főispán úrnak az volt, hogy az egész, fél, % és */# telkeknek névszerinti megemlítése a’ szerkezetből hagyassék ki. Méltóztassanak erről is vélekedéseiket megmondani. Egy kir. táblai ülnök: Következő módositást javasol: ha a’colonusoknak az edelvíri szolgálatok mértéke szerint külömbözőleg arányúit telkök, "s az urbérben meghatározandó telki állományuk mennyisége az 1819-ki öszveirásban feljegyzett földekből ki nem jutna: az ily külömböző telki állomány hiánya, a* netalán kezükön lévő más földekből pótoltassuk. A’ jegyzőkönyvi szerkezet felolvastatik. Kö vár-vidéke főkapitányi helytartója. Tiszta értelmét látja a’ szerkezetnek; 's nem kell azt változtatni. Thunyad m. követte. Következő módositást ajánl: ,,az 1819 - k i öszveirásban megírt urbériség alapjának számbavétele, és abban fetulló fogyatkozás kipótlása az urbériséget bévivő lire bizalik úgy, hogy ha azon alapon kívül az úrbéres kezén oly föld találtai nők, mely nem a’ földesúr kezelése alatt