Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-02-21 / 15. szám

l\t*l és i székely örökséget • t**h­át ki* lótól IS ,,,(k;ir mi r/im alatt“ kimaradhat, s helyette talán **/, tétethetnék ,,akár mn inas c/im alatt.“ \\ r­­­s­z@ szol­n­o­k­ m­e­gy »■ k­ü­v­e­t­j­e szerint a’ tanácskozások oeconom­iájánál fog­va a/ itteni határozatuk alapjául az elöleges tanácskozásokat kell tekmnteni. Igaz, hogy a­­zon fektér­­lésnek: ,,mi az urbériség?,, minden ágat megvitat­tattalm­a­, időleges tanácskozások­ban; de miden határozás végett az országos terembe ál­léte f­ek­, Doboka m. t. főispánja volt, az, ki azon indítványt tet­te, miszerint: elhagy­va a' tanácskozásnak azon ágait, melyek a' megállítandó telkeknek miképpeni adjuslatio­­ját és adaetpial­inját illetik, legelőször is az ti öntessék­ el, mi a' régi urbériség? —Ms e* felett folyt a' tanácskozás több napokon ke­resztül, *s elhatároztatott , hogy alapul az 1­8­19 — 1­820-ki üszveirás vétessék; de a’mely öszveirás kiigazittassék. Ezen határozat által­­ azonban a' kérdésnek egy fennhagyott ága eldöntve nem volt, 's arról még tanácskozni kell, t. i. hová igazittassék­­ ki az 18­19-ki ösz-­­ veirás, 's ennek elhatározása által vala meg­fejtendő a' főkérdés: mi az urbériség? — A' múlt ülésre azon tökéletes nyugalommal jöt­tek—fel a' Il­i e' terembe, hogy csak azt fog­ják elhatározni, miként tétessék az 1819-ki öszveirás kiigazítása és egyebet semmit sem. Azonban hányszor nem történt tanácskozá­sok közben az, hogy valaki, a­­mint jár esze, idegen tárgyra megy-által és olyanokról be­szél, mik a­ dologhoz nem­ tartoznak , azon rész pedig, mely tisztán csak a­ napirendhez kívánja magát tartani, az ilyesekre nem re­­­­­lectál, s a­ kitűzött kérdéshez nem tartozó mellékes tárgyakat , mint nem szőnyegen lé­vőket, nem az organicus t. ez. értelmében , felhozottakat, nem is méltányol figyelemre.­­ És így történt a* mull ülésben határozattá vált­­ szerkezettel is , és hogy e­ határozat többre­­ ment, mint mennyire menni kellett, ’s mint a­miről a' t. RB tanácskoztak, bizonyságul hoz­­za­ fel szóló elnök ő­nmagának, az elnöki ki­­jelentést megelőző szavait, hogy soha oly ag­godalomban a’ kijelentés körül nem volt, mint most, midőn a' megállapodás oly tárgyakra ment­ állal, melyek kitűzve és megvitatva nem voltak; 's éppen ő mm­lga méltóztatott név sze­­rint megemlíteni az irtásoknak és közhelyek­nek ezen szerkezet általi elhatározását, a­nél­kül, hogy azokról tanácskoztak volna. Tet­szett azonban a’ többségnek azon szerkeze­tét elfogadni, 's szóló szerint is állván a'ha­tározat , megváltoztatni nem kívánja, nem a­­karván egyfelől hibával javitni, másfelől pe­dig tudván, hogy ha a’ kérdés újból vitatás alá vétetnék is, a' többség ugyan azon szám­ban fogná magát kiformálni, ’s igy egyéb e­­redményre nem vezetne, mint idővesztegetés­­re ; szóló tehát a’ határozathoz semmit­ sem mond, hanem a’ határozat hozatala modora ellen óvást jelent és nyilvánítja, hogy oly tanácskozás, oly határozat­hozatali modor az országgyűlés existentiája lényegének morális alapját szétoszlatja, ha az országgyűlés több­sége ugyan­azon országgyűlés egy mindég méltánylandó fractiójának a­ kisebbségnek törvényhozásbai béfolyhatási jogát tökéletesen nullificálja , mi közelebb a’ kevesebb részszel valóban megtörtént. Miután tehát szóló a’ha­tározatba béfolyhatástól elzáratott, fennma­radván annyi joga, hogy a' határozatot lega­lább érthesse, de kü­löm­ben is mint követ kö­teles lévén küldött a' dolog állásáról ’s a' felettök is hozott határozatról, addig is mig ebből törvény keletkeznék tudósítani és ér­tesíteni, a­ tisztelt többséghez nehány, az ál­tala hozott határozatot felvilágosító kérdést intéz. Az 1-ső pontra: Ezen pont egy magistratualis ügyvé­di eljárást állít­ meg, ez által az urbér beho­­zatalát rendes per és birói eljárás formasá­gaihoz köti-é? És az urbériség elkülönözé­­sét az urbér beállitó eljárás körétól külön­választ­ja-é ? V ?-dik pont r­a : I­gen pont az­­ erköczi 1 R. 10-k­ezimo és Approh . III r. art. értelmében a KK és RR által már elhatározott kivét­eleket ismét- 1­­-é, csak/ vagy valahol létező, de meg nem nevezett törvény erejénél fogva szaporít e még kivételt, melylyel urbériséget az­ allodi­um érdekében szaporítani lehessen... A­ 8 -d­i­k pont­r­a : Az urbéri jelen szolgálatnak egész, fél , negyed, vagy nyolczad arányban eddig elő is létezett és határozott megállítása azon e­­setekre értelik-e csak, melyekbe rendezett birtok és urbériségi viszonyok ezen arányt ne­talán béállitották ,­ vagy olyakra is kiter­jed e’ határozatnak a’ múlt állást is másképp létezettnek rendelő ereje, hol rendezés nem lévén ezen tiszta aránya a’ szolgálatnak nem is létezhetett, ’s gyakorlatilag nem léte­­z­ett,— tehát annak elméleti feltétele is csak egy hatályos okból elfogadható t. i. ezen határozat parancsából? Általános elvül állít — tatik­­ fel ezen (font által , hogy a' megállit­­tandó állománymennyiség legyen alapja a’ meghatározandó szolgálatnak? Vagy csak a' feltett esetre szolgál vezérelvül, azon eset­re t. i. ha az 1­8­1­9 —2 ()-b­éli öszveirás szerint feljegyzett f­ö­l­d­e­k­b­ő­l a­ny­­n­y­i nem jutna, hogy eddigi szol­gálatuk arányában ezen túl is e­­gész,­­él, negyed, vagy nyolczad szolgálatú úrbéresek lehessenek t. i. c­o­r­o­n­u­s­o­k ? Az ezen pont által az 1819 — 1820-beli öszveírási mennyiség hi­ányának pótlására határozott —• ak­á­r m­i c­z­í­m által i­­r­­béres kézen lévő földek, mily fé­lék lehetnek névvel nevezve ? akár megért­­hetüleg értelmezve? Oda vannak-é értve a’ közhelyek,? irt­ván vok ? Avagy a' kipótlás szüksége a’ tiszta ma­jorság viszsza vehetés jogát is megszünteti: mily czímü föld létez még hazánkban, mely eddig elő vagy esik allodium; vagy csak colonicaturának ismert föld között közbü­l álljon ^ A' 4-d­i­k pontra: Ezen pont a 1 3-knak első záradékában feltett eset ellentétének lehetőségét is felál­lítja , t. i. ha az 1­8­1­9 — 182­0-k­i ősz­­r­e i­r­á­a­b­a f­e­l­i­r­t 's úrbéri kezeken lévő földek mennyisége az urbér­b­é h­­o­z­a­l­a­l­á­v­a­l a­ f­e­n­ti e­m­l­i­t­e­tt a­­­r­á­n­y szerint való s­z­ü­k­s­é­g­é­t f­e- 1­g i­ 1 haladná, — — és erről azt rende­li, hogy maradjon úrbéres kézen, ha a’ f­ö­l­d­e­s­ú­r bebizonyitani nem tudná, hogy rendes h­a­s­z­n­á­­lata alatt volt allodialis földek­ből n­e talán helytelenül cl­i­­­­­ál­tat­t­a­k volna­ bé. Már ha ezen fellelt eset találna helyt, legalább több ily esetre adná magát alkalom elé, és e’­szerint: az 1820-béli egybeirásba feljegyzett földekből kijutna, hogy eddigi szolgálatuk irányában e­­z­e­n túl is egész, fél, negyed, vagy nyolczad szolgálatú úrbéresek le­hessenek — megmarad-e még­is, a' 3 ik pontban, felállított azon elv, mely a­ megáll­ui tandó állományokat, csak azért teszi az e­­zek szerint határozandó szolgálatnak alap­jáét, mert azt teszi­ fel, hogy a­ jelen szol­gá I á s i á I l á sok szerint, egész, f­é­l, negyed vagy nyolczad szolgálatot tevő co­lonusok eddigi szolgálatuk arányában ezentúl is egész, fél, ne­gyed, vagy nyolczad szolgálatú úrbéresek —• — nem lehetnek!’ Vagy: miután ezen negyedik pont sze­rint a­ megállítandó állományok illetősége az úrbéres kezeken lévő földből kijutand , sőt l’elessleg is marad szerinte ’s elenyé­szik ez esetben azon körülmény, mely sze­rint,az urb­é­r­e­s­ek k­ez­é­n lévő (old­ bő 11, ki ne jutna an n y i, hog.y ©d d i i s­z 01 g­á­l­a­t­u­k i­r­i­ny­á­b­a­n e­g­é­sz, f­é­l, n­egy­ed, vagy ny­ol­c­z­a­ds­z 0­1­gá­latú k­­­ísérések lehessenek?-------Változ­ni fog-6 azok elenyésztével az arra épí­tett szabály? És oda változ­and-ó, hogy a/, eddigi szolgálat mennyisége legyen alapja a' megállí­tandó állományok illetőségű mér­tékének ? És ezen esetben , ha az eddigi szolgá­latot meghagyva, állományt a’ szolgálathoz iséppest arányositandót határoz: miként fóg­ja ezen állományi illetőséget a' megtartott szolgálattal igazságosan kiegyenlítve, csak az 1819—1820-beli öszveirásba bément föld­mennyiségből, kijuttatni? Azon földmennyi­ségből mely kevesebb annál , melyről jelen­leg ugyan azon szolgálatot teszi, és a mely a' KK és RI­ határozata szerint több­féle czímeken még apasztható ? Mi lesz azon tényező, mely a­ fenttebbiek szerint mega­pasztott úrbériséget oda soksorozhatóvá tehesse, hogy abból oly állományok törje­­nek­ k­i, melyek jelen s­z­o l g­á l­á s­i ál­lásuk szerint egész, fél, negyed, vagy nyolc­ad szolgálatot tevő colonusol, lévén ezen túl is egész, 1/2 l0 v a & V ’A szolgálatú úrbéresek­ké maradhassanak? És végre: mi külömbség létezik a” rendes vagy nem rendes használat a­­latt volt, de minden esetre allodiálisnak ne­vezett föld között ? Elnök: Miután maga Belsöszölnök t. követe is kinyilatkoztatta, hogy e’ határo­zatot újabb tanácskozás tárgyává tenni nem kivánja ; az azokróli felvilágositásoknak sem lehet helye. D o b o k a­ m. főispánja: .Miután Bel­­sőszölnok megye t. kövedének beszéde jegy­­zőkönybe megy, szólónak is felelnie—kell, hogy felelete is jegyzőkönyvbe mehessen. Elnök: Óvásnak van helye; de annak, hogy újabb discussio tárgyává tétessék, nincs. Egyébiránt Doboka-megye 1. főispán­ja újabb javaslatot terjesztett­ elő, melyet a* határozat szerkezetébe részint betétetni, ré­szint kihagyatni kívánt; erre nézve méltóz­­tassanak a’ BB határozatukat megtenni. Első mit­ö mlga a’ székelyekre nézve a' szerke­zetbe tétetni kíván az, hogy a’ közelebbi határozat a’ székelyek iránt az urbériségre nézve tett határozatra ki nem terjed. 1 h­á­r­o­m­s­z­é­k k­ö­v­e­t­t­e: Egy vette, észre , hogy köz helyeslés követte a' mlgos főispán úrnak e’ javaslatát. E­g­y gr.és k­i­r. hivatalos. Azon kis módosítást javasolja , hogy a’ harmadik ■ pont helyett, a' végzés végére tétessék ezen hozzáadás , önkénytesen értetvén átalánosan ez, hogy a' székely kérdésben hozott hatá­rozat, jelen határozat által meg nem változ­tattatok. Elnök: Miután a’ BB már az elvet elfogadták, csak ugyan mindegy, e' hozzátétel akár közepére akár végére szerkezteik a' határozatnak. Másik javaslata a' t. főispán úrnak az volt, hogy az egész, fél, % és */# tel­keknek névszerinti megemlítése a’ szerkezetből hagyassék ki. Méltóztassanak erről is véleke­déseiket megmondani. Egy k­i­r. táblai ülnök: Következő módositást javasol: ha a’colonusok­nak az ed­el­víri szolgálatok mértéke szerint külömböző­­leg arányúit telkök, "s az urbérben megha­tározandó telki állományuk mennyisége az 1819-ki öszveirásban feljegyzett földekből ki nem jutna: az ily külömböző telki állomány hi­ánya, a* netalán kezükön lévő más föl­dekből pótoltassuk. A’ jegyzőkönyvi szerkezet felolvastatik. K­ö v­á­r-v­i­d­é­k­e f­ő­kapitányi h­e­l­y­­t­art­ója. Tiszta értelmét látja a’ szerkezet­nek; 's nem kell azt változtatni. Thunyad­ m. követ­te. Következő módositást ajánl: ,,az 1­8­1­9 - k i öszveirásban megírt urbériség alapjának számbavétele, és abban fetulló fogyatkozás kipótlása az ur­­bériséget bé­vivő lire bizalik úgy, hogy ha azon alapon kívül az úrbéres kezén oly föld talál­tai nők, mely nem a’ földesúr kezelése alatt

Next