Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-09-19 / 75. szám

ERDÉLYI HÍRLAP. Megjelenik e’ históriai és politikai erdélyi hírlap minden héten kétszer vasárnap és csötörtökön Ilon Külföld 's Kolozsvári H­e­­tilap melléklapokkal ötödi­él­­vén. Félévi előfizetés dija­­i­ h­at írt ezüstben. Minden cs. k. postán lehet előfizetni, vagy a’ pénzt biztos alkalomtól szerkesztőhöz békü­ldeni. Mindennemű hirdetések a’­llék­lapban adatnak­ ki, mely szombaton Kolozsvárit külön is szétosztalik. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Kin­evezések. 6 csász. és apost. kir. Felsége f. sept 4-n költ legfennsőbb határozatá­nál fogva , Schmidtberger Józsefet v. hu­nyadi egy­házi kerület esperesét, Tankó Alber­tet az alsó-csíki egyházi kerület esperesét és Zá­­n­­ier Jánost csik­szentmártoni plébánost a­ károlyfejérvári székesegyház tiszteletbeli ka­­nonokjaivá klicsen kinevezni méltóztatta. Baussnern August n. szebeni kamarai pénztári tiszt, ottani pénztárnokká kineveztetett. Tömösi harminczadi áruvizsgáló YV­o­­­s­c­h Alajos, törcsvári kir. harminczadi ellenőrré neveztetett. Giyászk­ir. A’ szó teljes értelmében be­csületes és nyájas társalgásu emberbarát , egye­nes férj, szorgalmas jó atya , és Dézs városának só éveken keresztül hiv majorsági pénztárnoka altorjai Bart­ha József, folyó September­i­é-kére viradó éjjel, élte 50-k évében vizkorságban meg­halt. Béke a jó ember porainak ! Viszszatekintés elgy évre. I.) A’ közelebb múlt sept. 9 - n esztendeje tölt, hogy a’ még folyamatban lévő országgyűlés kinyílt, — azon országgyűlés, mire százeze­rért várása és óhajtása vala függesztve, mely­nek egyik főbb teendője volt , azon magas de nehéz feladat megoldása, miszerint a­ nagy birodalmat alkotó különböző országok és nemzetek boldogságát atyai szivén hordozó legjobb Fejedelem akaratja és parancsa kö­vetkeztében hazánk legszámosabb néposztá­lya a’ földmivelők sorsának és helyzetének igazságos úrbér készítése által jobb és biz­tosabb karba tételét eszközölje, 's igy a’ föld­­bir­toki viszonyok helyes és a’ kor kionala­­ihoz alkalmazott rendezésével jó haza jöven­dő felvirágzásának ’s a' miveltebb országok közzé emelkedhetésének egyik erős alapját megvesse. Ismételjük: magas, dicső, de le­tette nehéz feladat: egy épületet, mely szá­zadok munkája volt 's századok viharait ki­­állalta , czeszerüleg javítói , a’ nélkül, hogy az lerom­boltassék, a’ haza lakosai igen nagy részének — melyre kivált a’ régibb száza­dokban rásulyosodott a’ paradicsomi átok : ,,a’ te orczádnak verejtékével egyed a’ te kenye­redett — jogokat adni, a’ nélkül hogy «a’ ha­zát alkotó, azt vitéz karjával és kardjával ma­gának megszerző , számtalan vad ellenségek pusztító rongálásai ellen védő ’s a' nemzetet fenntartó kiváltságos osztálynak ősi korba felnyúló törvények által adott és igazságosan leírt jogai és tulajdona csonkítást szenvedje­­nek —­ tehát az eldőt­ökről ránk szállott ha­zai alkotmányt változtatni, 's igy megingatni azon alapot, melyen az áll, és mind ezt egy tulságra hajló, az indulatokat hevítő, mindezt korlátokon áttörő, 's a’ czélrasielésben az eszközöket nem válogató időszakaszban cse­lekedni — valóban nagy munka, nehéz fela­dat. Mit tett az országgyűlés ez részben? az ő Felsége szentséges akaratját egy igazsá­gos és czélszerű úrbér készítésével mennyi­re teljesítette ? az ország várakozásának mennyire felelt­ meg ? szóval, micsoda úrbé­ri terv készült? e* hírlap olvasói előtt tud­va van, 's a’ közvélemény itélő­széke e­­lött áll. — Ez úrbéri törvényjavaslat , az idő és nem változtatható körülmények s az em­bernél hatalmasabb viszonyok szüleménye — mely ö Felségéhez felküldve , most a' kir. megerősítést várja — mint emberi munka, tö­kéletesnek nem mondathatok, hogy tán nem mindenek óhajtásának és túlfeszített remé­nyének felel­ meg és arra nézve több ellen­kező szózatokat lehet­ hallani, elágazó néze­tek és különvélemények m­erültek­ fel, az igen természetes, valamint azon sem lehet csudál­­kozni, hogy még a’ conservativ párt keblé­ben is annak több pontjára nézve szakadás történt. Az emberek gondolkozása nem egy­forma, azért a’ meggyőződés is többféle —­­s mint a' természeti úgy az erkölcsi és po­litikai világban is különbség uralkodik, — a­ mindenség bölcs alkotója maga úgy intézte ezt. Annál inkább, mert a’ legfontosabb jog­kérdések itt a’ tulajdonba belé vágnak, te­hát az érdek — ez a* gőz erejénél is hatal­masabb m­ozgony — áll elő, *s Injában, a’ leg­jobb a’ legnemesebb indulatu embernél, con­­servativ mint ellenzéki párthoz tartozónál az „amo incipit ab ego“ nem utoló szerepet játszik. Egy ily fontos év, a’ haza jövendő sorsával szoros kapcsolatban álló, azt előre készítő időszak , megérdemli, hogy rá visz­­szatekintsü­nk, érdekesebb eseményeit magunk ebbe állítsuk, és vizsgáljuk­ meg, mi történt annak folytában a’ dolog jobb vagy roszszabb karba tételére, a’ közügy kifejlésére, gyarapo­dására, elementére nézve, röviden: tartsunk szemlét , micsoda nézetek micsoda fontolóra veendők merítlnek­ fel e‘ viszszatekintés kö­vetkeztében, ’s annál fogva micsoda teendők háramolnak ránk ? ! Első, vai ez alkalommal figyelmünket magára vonja, a­ politikai pártok állásának megváltozása és merőben ellenkezőre fordulá­sa. Itj erdős kis hazánk belső életét és vi­szonyait az európai közbéke helytállása u­­tán—tehát 18 ló óta—megtekintjük, e’ har­minczkét évi időszak első felében azt álom­ba, tespedésbe merülve, az alkotmányos élet­­s minden közérdekű ügyek iránt érzéket­len­nek vagy igen kicsi részvéttel bírónak lát­juk. A’ világot megrázó júliusi forradalom után, mindjár­t az azt követő évben felserken­tünk — de ébredésünk a’ hoszszas és mély álom következtében a’ mámoros és kábult ál­lapot jelenségeivel történt ’s csak hamar bé­­következtek azon mozgalmak és súrlódások, melyek az addigi szunnyadással és munkátlan­sággal élesen ellenkezés képét mutatják, mi­dőn tiszta fogalmak és szinte minden meg fontolás nélkül vakon hadarva nyargaltunk azon czél felé , mit az alkotmányosság hely­reállításának kereszteltünk, de valósággal a­ társasági rendet megrázó tulságra rohanás volt, mi ha a­ kormány saját érdekéből és kö­telességéből kifolyólag azzal párhuzamban ál­ló ellenhatást akarjon gyakorolni, minden bi­­zonynyal alkotmányos éltünk, sarkából nem sokára kiforgatva lett volna. El szédelgés ter­mészetes következése volt az 1834-ki hires országgyűlés — ez a' lengyel diéta on mi­niature, melyen valóban szinte csak a’ ,,libe­rum veto“ hijánzott, bébizonyitni azt, hogy milyen — ne legyen az országos tanácskozás. Részint ez országgyűlésen, részint az azt meg előző eseményekben volt megvetve a’ kor­mánynyal szembeálló vagy az ellenzéki párt hatalma —mely a’ főrangú aristokratzia szá­mos tagjainak , szinte mondhatjuk család­jainak ahoz hajlása következtében erős és kemény támaszokra talált , azért minden vi­szonyokra nagy és legtöbbször eldöntő be­folyást gyakorolt, — ’s miután a’ megyék­ben a’ túlsúlyt magának kivívta , azokat a’ felsőbbség iránt tartozó engedetlenségre zaklatta — a' kormánynak felelte sok bajt, nehézséget csinált ’s a’ közü­gyek folyama eb­be számos akadályt gör­dített. Tudva van, hogy e’kártékony szellem a' hazában mennyire elá­­radt, minden körökbe magát béfúrni tudta, 's a' nem mindég lelkiesm­éretes használása a’ czélra vezető szelidebb és durvább eszkö­zöknek,— milyenek valónak a'csábitó szónok­latok, kormány gyanúsítása, korteskedés (son­ka, bor, pecsenye ’s a’­) és a’ minden ellen­kezés leverésére intézett, — más meggyőződést nem tűrő ijesztési rendszer, az ellenzéki el­veket és nézeteket végre a’ közvélemény szí­nébe öltöztették, a' hazafiság egyedárusi be­cset kapott, ’a a' közügy nagy piaczán csak azon pénznek volt forgása, mire az ellenzék maga bélyegét ráütötte. Különösen e' párt a’ tisztválasztásnak önkényesen 's világos tör­vénytapodással magához ragadása által a' közigazgatás minden ágaiban 's igy a' kor­mány körében is munkás segédeket és esz­közöket teremtett magának, 's működése annál nagyobb és kártékonyabb volt. A’ mondott párt­nak a’ hatalom és tekintély oly magas pélczár­a emelkedése szembetűnőbbé tette a’ férevonu­­ló, gyakran életjelenséget sem mutató kor­mány- vagy conservativ párt csökkenését, a' közügyekbe béfolyásból kirekedését, mely igy minden jelentőség nélküli helyzetre sü­­ly­eed­ilt­­ le. Oda ment végre a' dolog,­­ hogy szinte szégyellni kellett a’ conservativ nevet ’s mig az oppositio emberei hír,dicsőség, te­kintély, béfolyás által maguknak fényt viv­­tak­ ki, a’ conservativok gúny- és szégyentü­­résre, homálybanm­aradásra valának kárhoz­tatva. De a’ változandóság köztörvénye maga hatalmát e' viszonyokban is gyakorolá, 's mi a’ história bizonyitása szerint a’politikai sza­badsággal vagy alkotmányos igazgatással bí­ró minden népek életében megtörtént , hogy a­ szer­be­álló pártok, hol felemelkednek, hol 75

Next