Mult és Jelen - Jelen, 1848 (8. évfolyam, 1-37. szám)

1848-03-24 / 24. szám

hm ét zajos éje!ff) Hogy ez országgyűlés eredmény-dúsan végződjék szilárd óhajtásom, forró kívánságom. (Zajos éljen!) Ígérem, hogy e’ tekintetben személyes és hivatalos befolyásomat egész szilárdsággal bizonyosan használni fogom. (,Éljen!) Biztosítom az m. fő zv-t, hogy alkotmányunk kifejtésében az országos rendekkel kezet fogít,* bizonyosan jövőben is tisztemnek tartom. {Éljen! éljen!) Ezen kettős czél elérésére véleményem és meggyőződésem szerint csak egy ut van; s az a’ szoros egyetértés és öszvetartás. (Élje/i/c‘)Ez időban erre a' m. lő ír t a legnagyobb bizodalommal felszólitoni, tessék tehát nád. itélömester úrnak ezen izenetünket a’ rr-hez átvinni, —- 's azután mindjárt vegyes ízlést tartunk. Mire az itélömester eltávozott. Rövid idő múlva viszszatért azon jelentéssel, miszerint a* rr meghagyták neki hogy szóbeli izenetképpen előadja, mikép ők a’ jelen feliratot országos küldöttség által kívánják ő Felsége elibe terjeszteni, mi végre kerületenként tiz-tiz, a' városok részéről öszvesen tiz, szabad kerületekből kettő egyházi rendből két tag választatott meg ; és kérik ő fennségét, miként a'fő rr. részéről is több tagot nevezzen; magát pedig ő cs. k.fennségét az ország nádorát arra kérték, miszerint ez orsz. választmány elnökségét elvállalni szíveskedjék. Egyszersmind jelentik általa a’zt, hogy a' fennnevezett követekkeli külön értekezés, vagy felvilágosítás végett Kossuth Lajos van kijelölve. Ő fennsége tartandó beszédét pedig a’ fennálló szokás szerint az or végett kiküldött országos választmánynyal előre közölni szíveskedjék. Elnök ő Fensége. Elfogadják ezt a m. fort? (mindnyájan „éljen“). E szerént szívesen kész vagyok az egész deputatiot ő Felsége elibe vezetni ’s úgy hiszem , ha az orsz. deputatio holnap estére Becsbe menne, holnapután reggel ő cs. k. Felsége elibe mehetünk. És a’ m. fő rr. közül a’ Becsbe menendő választmányhz több kinevezett. Ezután bemutató a’ rrnek a’ felirási javaslat tárgyalását siettető izenetét, mely azonban gr. Battyáni Lajos azon kijelentésére, miszerint ezen izenetben foglaltak a’ mai ülés által már practice superáltattak, melyben a’ rr. is megnyugodhatnak, fel nem vétetett.— Ezután következett az Elegyesülés melyben az ő Felségéhez intézendő felirás felolvastatott ’s lepecsételtetett. Végül nádor ő fensége hálát mondott azon ragaszkodásért, melyet a’ fr. a’ dynasztia iránt tanúsítottak, és kijelenté mikép hiszi, hogy az egész magyar nemzet minden áldozatra kész leend. (.hoszszas éljen). Pesti oklevél Pest város közönsége nevében alulírottak szerencsések hivatalosan értesíteni a’ magyar nemzetet, hogy a’ mi más országokban polgárvérbe került, — a’ reformot— Budapesten 24 óra alatt békés és törvényes úton kivívta a’ törvényes egyetértés. A’ városi tanács ugyan is a' választó polgársággal értesülvén arról, mikép a’ város polgárai és lakosai vele együtt akarnak értekezni az idők komoly fejleményei felett, a’ tanácskozási tereinek századokon át zárva volt ajtajit 1848-dik évi mártz.lb-kén délután 3 órakor a’ népnek megnyitá, 's miután megértette annak törvényes kivánatait, azokat mint nagyobb részt már eddig elő is kebelében ápolt hazafiui óhajtásokat, egy szívvel egyakararattal elfogadta, magáévá téve, sőt azon tizenkét pontot, melyeket nagy részben a’ nemzet 1790-k év óta törvényhozás útján is annyiszor sürgetett, ezen közgyűlésben az országgyűléshez intézendő kérelmezésként aláírta. A’ nemzet óhajtásainak említett pontjai következők: , eltőrlésévei. 2. ) Felelős ministerium Buda-Pesten. 3.) Évenkénti országgyűlés Pesten. 1.) Törvényelőtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben. 5.) Nemzeti őrsereg. 6.) Közös teherviselés. 7.) Urbéri viszonyok megszüntetése. 8.) Esküttszék, képviseleti egyenlőség alapján. 9.) Nemzeti bank. 10.) A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék - el tőlünk. 1 1.) A politikai státus foglyok szabadon bocsáttassanak. 1 1. ) Unio Erdé |y 1y e 1. Következnek a’ közgyűlés határozatai, miszerint " a) Pest város iménti közkívánatait egy választmány haladéktalanul személyesen terjeszszeelő az ország rendeinek , ő Felségét pedig hódolva szereteit koronás királyunkat kérjemeg, hogy ezen országgyűlést minél előbb Pestre tegye át. b.! A közgyűlés, alólirt választmányt bizta meg, hogy a’ rend fenntartásáról czélszerűen intézkedve, határozatait foganatosítsa. Melyeknek teljesítéséül alálirt választmány kiküldetéséhez képpest a) Tüstént átmene Budára a’ nagyméltóságu magyar királyi helytartó tanácshoz, ’s ugyan ott azon kormányszéki határozatot nyerte, mely szerint a censura nyomban megszüntettetett, a’ sajtó annyi százados bilincsei alól felszabadult, ’s addig is, mig sajtótörvények hozatandnak, a’ sajtókihágások felett a' nemzet bizodalmát hiró 's a' nagyméltóságu helytartó tanács által a’ hozandó törvényig ideiglenesen kinevezendő egyének fognak a' fennálló törvények szerint ellenörködni. Íme e’ lapok is tanúsítják a’határozat foganatát.b.) Kieszközölte tett, hogy a’ sorkatonaság nem fog a' rend fenntartásába elegyedni, melynek biztosításául alólirt választmány intézkedett, hogy a’ pesti polgári őrsereg eddigi száma jelenleg I '/OOtQ oijapoiittaooil» ^ t na rn aal i nPCfv. reg nemzeti színekkel ékesittessék. c.) Kieszközlötte, hogy Stancsics Mihály hazánkfia, ki azért meri szabadon irt, mint státusfogoly Budán le vala tartóztatva birói ítéletig nyomban szabadon bocsáttatott, 's a' nép kíséretében családjának adatott viszsza. Ily békés és törvényes úton minden vérontás és csendzavar nélkül kivívott nagyszerű reformdiadal meginnepléséril holnap Buda-Pest ki-leszen világitva, 's innentül Pest város, mint a’ haza szive törvényházának tornyán nemzeti szinti zászló lobogand. Budapest a’ törvény és béke korlátait nem sérté meg, ’s miután a’ rend fenntartása hazafius érzelmű lakosainak kezébe tétetett, reményű, hogy az egész haza ebben is követni fogja példáját. Költ Pesten 1848-k évi mártz. 15 n. Rottenbiller Leopold s. k. választmányi elnök. Klauzál Gábor s. k. Nyári Pál s. k. Egressy Sámuel s. k. Irinyi József s. k. Staffenberger István s. k. Molnár György s. k. Irányi Dániel s. k. Vasvári Pál s. k. Petőfi Sándor s. k. Tóth Gáspár s. k. Gyurkovics Máté s. k. Kacskovics Lajos s. k. IPOESOBű flidófiSágok mart. 13-kán a’ fiatalság a’ sétatérre seregeive elhatározó megkérni a’ nádor ő Fenségét a’ felirási javaslat tárgyalását sietettük Ugyan ez alkalommal a’ város kivilágítása inditványoztatott, de a’ mi elhalasztatott. Ugyan ez estve Kossuthnak fáklyás zenével tisztelkedtek, ki az oldalánál lévő Battyány Lajosban a jövendő parlamentáris kormány reménylett ministerelnököt bemutatói partjain is. A császári fővárosban március 13 . kezdődött váratlan eseményekről és kitört lázadásról , miután a mártz.l1ki bécsi és innen jövő minden hírlapok kimaradtak — csak pesti lapok után — töredékes tudósításokat unhatunk.Az itt napon, u. m. márt. 13-n Bécs ostroma állapotban volt az utszákat kerülő őrök boriták el. A' város elzárva volt, de senki sem mehetett, a’ császári udvar — Burg — telve katonákkal. Az alsóausztriai rendek éppen önzvegyülve lévén, azoknak a' Herrengasse-ban lévő házát roppant néptömeg rohanta meg. A’ mozgalom vezetője két deák volt, de a’ legelébb kellő polgárok közzül is sokan jelen valának a rendi ház megrohanásánál. Az utszákon beszédek tartattak, a’ Kossuth által javaslott felirat roppant örömlárma közti felolvastatott. A' rendek és polgárok részéről ő Felségéhez küldöttség ment, alkotmányt, felelős ministeriumot ’s a't. kérni. — Az ezerekre menő tömeg herczeg Metternich háza elibe nyomult, és ellene minden lehető insultakokra fakadott A’ holtok mind zárva voltak , ’s a’ fegyveres polgárság kiállása parancsoltától. Majd a' császári udvarba— Burgba — két ágyút vittek, 's a' nép másodszor is bétörte a’ rendek házát és uj küldöttséget sürgetett. — Késő estvéről jött tudósítások szerint, ő Felsége kegyes volt a' polgárság kérését meghallgatni, 's az örökös tartományok,beli hiv népeinek nagy kiterjedésü reformokat adott, jelesen: alkotmányos igazgatást és sajtószabadságot. — Herczeg Metternich —aki 1809 octoberétől fogva kormányzá az ausztriai birodalom külügyeit — elbúcsúzott 's Bécsből el is útazott, valamint magyar udv. cancellar gr. Apponyi György is ezen hivataláról lemondott, midőn Kossuth Lajos Bécsböl köszönő írást kapott. Ausztria, Bécs. A’ Szajna partján kezdődött 's Európát megrázkódtató mozgalom a’ Dunáig lejött, ’s villámsebesen terjedett annak KÜLFÖLD. A' franezia köztársasági kormány a* külföld irányában békés szellemben , azonban a' nemzeti büszkeségnek ’s némely kedvelt eszméknek hízelkedve kivan fellépni, minek bizonysága az itt következő igen nevezetes diplomatziai jegyzék, Lamartine külső mainisternek a’ külföldön lévő franczia képviselőkhöz f. mártz. 2-ról intézett hivatalos körlevele, melyet egész terjedelmében közölni érdekesnek hiszszük. ..Követ úr ! Ön ismeri a' Párizsban történt eseményeket, a’ nép győzedelmét, hősi bátorságát, mérséklettségét, lecsilapodását, a rendnek minden polgárok közremunkálása által helyreállását — mintha e’ minden látható hatalmak félbeszakadásánál a’ köz józanokosság vezette volna Francziaország uralkodó palozáját. A’ franczia forradalom igy végrehajtatott. Francziaország köztársaság; a’ franczia köztársaságnak nincs semmi megismerésre szüksége, hogy fennálljon. Az, természetes és a’ népet illető jognál fogva áll fenn. Az fennáll egy nagy nép akaratjánál fogva, mely maga jogezimét csak önmagában keresi. De mivel a’ franczia köztársaság a’ fennálló kormányok családjába nem mint az európai rendet zavaró tünemény akar bélépni, helyesnek látszik, hogy ön a’ kormánynyal , melyhez meghitelező levéllel küldve van, a’ legrövidebb idő alatt azon elveket és czélzásokat közölje, melyek ezután Francziaország külső politikáját vezetendik. A franczia köztársaság létrehozása nem megtámadási lény valamely igazgatásforma ellen. Az alkotmányformák különbféleségei éppen úgy jogosan állóak fenn, mint a’ népek jellemének, geographiai helyzetének, szellemi , erkölcsi és gazdasági kifejlődésének különbözései. A’ népek mint egyesek, külön-