Múlt és Jövő, 2006 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 2. szám
• Csekő Ernő • ..MÉLYEN TISZTELT FÖLDIM rendelkezésre álló nyolc levelet kivétel nélkül ifj. Leopold Lajos vagy Jacobi Lívia írta, ekképp a bennük lévő információk is inkább a Leopold házaspárhoz kötődnek. Bár ez a nyolc levél mennyiségében messze elmarad a Babits—Dienes, a Babits-Illyés és a Babits—Szilasi házaspárok, egyaránt egy-egy kötetnyi terjedelmétől, e dokumentumok, így töredékében is, híven tükrözik a két házaspár viszonyát, Babits és Leopold barátságáról fentebb tett megállapításainkat. De ki is volt ifj. Leopold Lajos? Egyrészt Schapfinger Adolf alakjának mintaképe a Halálfiai c. regényben.5 Ennek korántsem feltárt irodalomtörténeti jelentősége van.6 Ugyanis Babits nagyívű társadalomrajzában a zsidóság döntő részben a sótiz zsidó család, a Schapringerek ábrázolásán keresztül kapott helyett.8 így Németh Lászlónak a Babits-regény zsidóképével, a zsidóság szerepének egyöntetűen pozitív feltüntetésével kapcsolatos kritikái (ld. Protettárus Szemle, 1927. 598-600. o.), a maguk konkrétságában — amit Németh László nem tudhatott, s e tekintetben abszolút lényegtelen is — a Leopold család ábrázolásának is szóltak. A regény megjelenésekor és a későbbiekben is, alapvetően a magyar társadalomról, illetve annak meghatározó részeiről adott látleletként értelmezték a regényt — és bár a konkrétumok tekintetében döntően Szekszárd és társadalma került Sót és Gádoros képében megörökítésre — egyáltalán nem alaptalanul, hiszen a regény a magyar (dualizmus kori) társadalomfejlődés egészéről kíván szólni. De a regénybe szőtt sok valóságelem és létező személy révén, a regény a helyiek számára egy további értelmezési réteggel szolgál, amint azt a szintén szekszárdi születésű Mészöly Miklós írja: Amíg én Szekszárdim éltem — 1938-ig —, Babits Halálfiainak a látlelete szinte módosítás nélkül érvényes volt. A Halálfiai nem jó regény, de a maga nemében leverő izgalmas tudósítás. Másrészről Leopold a múlt század első felének ismert, utóbbi két évtizedben, egy-két műve (A presztízs [1913], Színlelt kapitalizmus [1917]) erejéig újrafelfedezett szociológusa, agrárközgazdásza.10 E két, máig számon tartott munkáját az 1900-as évek elejétől az 1930-as évek végéig terjedő tudományos pálya második szakaszában, az 1910-es években írta, amikorra már meglazult kapcsolata a Huszadik Század körével. A Huszadik Század, a Társadalomtudományi Társaság és az Általános Választójogi Liga jegyében telt 1900-as évek miatt ifj. Leopold Lajos tevékenysége ugyan a politológia figyelmét is felkeltette11, de a társadalomtudományok részéről komolyabb érdeklődés a már említett két műve iránt mutatkozik. A presztízst mindenekelőtt a szociológia 12, pszichológia13, a Színlelt kapitalizmust pedig a történeti szociológia-társadalomtörténeté4 tartja számon, míg újabban agrárszociológiai munkásságának egy-egy része is interpretálásra került.13 A Leopold család Szekszárd és Tolna megye zsidóságának kétségkívül egyik, ha nem a legjelentősebb családja volt a dualizmus korszakában, nem feltétlenül csak vagyona és nem is csak gazdasági szerepvállalása miatt, hanem a közélet és felekezeti élet, valamint a tudomány és művészet terén kifejtett tevékenysége miatt. A család nagy és főképp dinamikus utat járt be, míg a szekszárdi jelenlétet megalapozó „ős ”, ifj Leopold Lajos nagyapja, Leopold Izsák az 1830-as évek elejére tehető, Szekszárdra történő betelepülésétől a megye társadalmában elfoglalt megbecsült és befolyásos pozícióig eljutott. Ifj. Leopold Lajos apja, az 1832-ben már Szekszárdon született Leopold Sándor, testvéreivel, Sámuellel és főleg Károllyal folytatott távolsági kereskedelemmel alapozta meg azt a Babits Mihály 1912-ben (....külön tér... külön idő) Babits Mihály fényképei. Összeállította: W. Somogyi Ágnes. Bp., 1983. 7. kép) • 30 •