Múltunk – politikatörténeti folyóirat 44. (Budapest, 1999)

2. szám - DOKUMENTUMOK - A Belügyminisztérium SZER-képe 1955-ben (Közli: Révész Béla)

A vizsgálat iratainak útja túlmutatott egy „egyszerű" hűtlenségi per szoká­sos keretein. A bírósági ítéletben megfogalmazott „folytatólagosan elkövetett izgatás" tényállást a BHÖ 2. pontja szabályozta. Ezt a bűncselekményt az kö­veti el: ,,a) aki az 1. pont (1) bekezdésében meghatározott népi demokratikus ál­lamrend vagy népköztársaság megváltoztatására lázít; b) a népi demokratikus államrend vagy annak alapintézményei ellen gyű­löletre izgat; c) egyes személyek vagy csoportok ellen, azok népi demokratikus vagy népköztársasági meggyőződése miatt gyűlöletre izgat; d) az állampolgári szabadság vagy jogegyenlőség érvényesülése ellen vagy nemzetiségi, faji vagy felekezeti gyűlölködésre izgat illetőleg annak felkelté­sére alkalmas más cselekményt követ el." Az ítélet indoklása szerint Szilárd Sándor a fenti bűncselekményt akkor követte el, amikor „1953-ban Németországban összeköttetésbe jutott rokoná­val, Sztankovics Viktorral 15, aki a Münchenben működő Szabad Európa Rá­dió elnevezésű imperialista kém- és hírügynökség alkalmazottja volt. Sztankovics Viktor révén I. r. vádlott alkalmazást nyert a Szabad Európa Rá­diónál. Alkalmazása során a valóságos tények durva eltorzításával, de nagy­részt teljesen valótlan adatok felhasználásával, részben saját maga, részben Kóbele Józseffel 16 együtt mintegy 30 előadást készített főleg a magyar bánya- 15 Stankovich Victor (hibásan: Sztankovics Viktor) neve a BM-iratokban először a BBC-vel kapcsolatban bukkan fel. Pálóczi-Horváth és Ignotus visszaemlékezése szerint a II. világháború második felében az angolok égisze alatt „Sztankovics Viktor olyan állomást vezetett (»Független Demokratikus Adó« néven) "valahonnan Európából", amely a kisgazdáktól a nem nácibarát jobbközépig szólt délutánonként 20-25 percben." Pálóczi-Horváth György-Ignotus Pál Az Angol Rádió módszerei, szervezete és kapcsolata a kormányhoz, kormányzó pártokhoz és a titkosszol­gálathoz. d. n. TH A-735. 1950-ig a Londoni Magyar Szemle, 1952 elejétől 1953 augusztusáig a Szabad Európa Rádió munkatársa volt Dolgozott a Hungária c. folyóiratnál. 1972-ben az Euró­pai Szabad Magyar Kongresszus elnöke. 1988-ban Angliában halt meg. (A jegyzetekben olvas­ható életrajzi adatokat főként Borbánczi Gyula öt munkájából gyűjtöttük össze: A magyar emig­ráció életrajza 1945-1985.I—II. k. Európa Könyvkiadó, 1989.; Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest Hitel, 1992.; Magyarok az Angol Kertben. Európa Könyvkiadó, 1996.; Emigráció és Magyarország. Nyugati magyarok a változások éveiben 1985-1995. Genf, Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, 1996.; Alkony és derengés. Budapest, Antológia Kiadó, 1999.) 16 Szilárd Sándor 1955. február 17-i kihallgatásán említette, hogy Kobele (hibásan: Kobele) Jó­zsefet Tatabányán 1945 és 1948 között ismerte. (1. d. 16. sz. irat) A Szociáldemokrata Párt tag­jaként a Bányászlap munkatársa volt. 1948-ban Svájcban telepedett le és az ekkor Párizsban élő Peyer Károly szociáldemokrata csoportjához tartozott, sőt, az 1951. március 15-én Stock­holmban tartott második kongresszuson bekerült az új vezetőségbe. 1951 nyarán hívták meg az alakulófélben lévő Szabad Európa Rádióhoz, ahol munkásműsorokat („Munkások a vasfüg­göny mögött", „Munkások Nyugaton", „Két fogaskerék között") szerkesztett 1965-ben Kaliforni­ába költözött, ettől kezdve az Amerika Hanga rádió magyar nyelvű adásánál dolgozott.

Next