Múltunk – politikatörténeti folyóirat 44. (Budapest, 1999)

2. szám - DOKUMENTUMOK - A Belügyminisztérium SZER-képe 1955-ben (Közli: Révész Béla)

iparral kapcsolatban. Ezekben a cikkekben a magyar bányamunkások hely­zetével, a munkaversennyel, a bányagépek felhasználásával, és főleg a front­fejtéssel foglalkozott olyan uszító hangnemben, és beállításban, amely alkal­mas volt arra, hogy a népi demokratikus rendszerrel szemben gyűlöletet keltsen. Mindezzel, de különösen a frontfejtés elleni izgatással a szénterme­lés csökkentése volt a célja, mert a frontfejtést a termelés emelése szempont­jából élenjáró módszernek tartotta. Ezeket a cikkeket a SZER magyar nyelvű adásai során közölték."17 Bár a vádban felhozott többi bűncselekmény mel­lett ez voltaképpen jelentéktelennek tűnhet, a korabeli büntetőpolitikai meg­fontolás olyan mértékű társadalmi veszélyességet tulajdonított az ellenséges rádió műsoraiban való közreműködésnek, hogy a bíróság az ítéletben részle­tesen kifejtette a „népi demokratikus országok és a Szovjetunió elleni rágal­mazó, uszító hangú rádióleadások" kártékony hatását. Ugyanakkor az ítélet arra is felhívta a figyelmet hogy Szilárd Sándor az eljárás során „részletesen feltárta a SZER működésének céljait az irányító és az anyagi eszközöket biz­tosító felsőbb szerveit s végül más szervekkel való kapcsolatát valamint kü­lönleges kapcsolatait". Ezt a vallomást az állambiztonsági szervek alkalmasnak tartották arra, hogy részben erre, részben pedig más kémperek vizsgálati anyagai, kémügy­nökök vallomásai, a hírszerzés tájékoztató jelentései, az ügynöki jelentések és egyéb információk alapján egy átfogó értékelő jelentést készítsenek a Sza­bad Európa Rádió megalakulásáról, szervezetéről, feladatairól valamint munkatársi gárdájának összetételéről. Egy, a SZER-perekkel foglalkozó ál­lambiztonsági összeállítás alapján a8 valószínűsíthető, hogy más vizsgálati dossziékhoz is kapcsolható lett volna az anyag, de Szilárd Sándor vallomá­sának részletessége miatt az ő vizsgálati anyagához csatolták - még ha csak mellékszála is volt ez a kémpernek. Annak, hogy 1956-ot követően visszame­nőleg is mennyire felértékelődött a Belügyminisztérium szemében a Szabad Európa Rádió-vonal hatása, jellemző az az összeállítás is, amelyben azokról 17 A Szilárd Sándor és társai ügyében meghozott ítélet TH V-139 859/1. d. 18. sz. irat 18 A SZER-perek című összeállítás Szilárd Sándor anyagán kívül hat további vizsgálati dosszi­ét említ. TH V-140 799 (Atkáry Arisztid), TH V-140 911 (Sulyánszky Jenő), TH V-142 090 („Klaus"­ügy), TH V-1ll 826 (Bajor Lászlóné), TH V-129 200 (Buda Sándor), TH V-93 057 (Fazekas Lász­ló). A valóságban alig folytattak le az állambiztonsági szervek olyan, az állam belső és külső biz­tonságával kapcsolatos vizsgálatot, ahol - legalábbis közvetve - ne utaltak volna a Szabad Eu­rópa Rádió szerepére. Az eddigiek során 43 olyan vizsgálati dossziéról bizonyosodott be, hogy a Szabad Európa Rádió mint az amerikai hírszerzés intézménye került be valamely, az 50-es évek­ben lefolytatott büntetőeljárás szereplői közé. Lásd Révész Béla: A proletárdiktatúra ideológiai funkciójának kriminalizálása. (Ideológia - politika - jog Magyarországon az ötvenes években). Acta Juridica et Politica, Szeged, 1997.

Next