Múltunk – politikatörténeti folyóirat 51. (Budapest, 2006)
3. szám - Valóság és tudósítások - Vörös Boldizsár: Illés Béla „Guszev-ügye" - avagy hogyan lett az írói kitalációból történelmi tény 1945 és 1951 között
hogy a minszki per okmányainak kivonatos másolata megtalálható a leningrádi Hadtörténeti Múzeum irattárában." Az író értékelései jól mutatják, hogy a két Illés-cikk - amelyek jelentőségét szerzőjük azzal is hangsúlyozta, hogy 1945-ben újra megjelentette azokat a Fogarasi Bélával közösen kiadott Magyar-orosz történelmi kapcsolatok című kötetben, a Guszev-történetet ismertető szövegének átdolgozott változatát pedig az Igaz Szó március 13-i számában is, fontos aktuálpolitikai célokat szolgált: a II. világháborúban vesztes Magyarországnak a korábbi évtizedekben erőteljes szovjetellenes propagandával megcélzott,s a „felszabadító" szovjet hadsereg atrocitásaitól is szenvedő lakossága számára azt kellett bizonyítaniuk, hogy az oroszok már a múltban is támogatták a magyar szabadságküzdelmeket, a történelmi analógiák segítségével mintegy megalapozandó a kialakuló „szovjet-magyar baráti kapcsolatokat". A kitalált, ám megalkotójuk által valós történelmi személyiségként ábrázolt figurák: Guszev százados és társainak esete 1946-1948-ban ismételten helyet kapott az Új Szó hasábjain. Hegedűs Géza 1946-ban cikket közölt egy ténylegesen élt, Rulikowski nevű tisztről, aki 1849-ben a cári intervenciós hadseregben szolgált, majd a magyar szabadságharc mellé állt és akit ezért ki is végeztek — ugyanakkor megemlítette . ILLÉS Béla: Orosz tisztek Kossuth Lajosért. Uj Szó, 1945. február 10. Illés Béla Guszev-történetével részle tesen foglalkozott Árpád von KLIMÓ: Vom Mars bis an die Donau. Der Rittmeister Alexej Gussew. In: Sozialistische Helden. Eine Kulturgeschichte von Propagandafiguren in Osteuropa und der DDR. Szerk.: Silke SATJUKOW-Rainer GRIES. Ch. Links Verlag, Berlin, 2002.220-234., 293-295. Jelen munkám legkorábbi, de nem publikált változata - amely azt mutatta be, hogy Illés miként igyekezett saját cikkeivel és lábjegyzeteivel hitelesíteni Guszev kapitány és társai történetét - Árpád von Klimónak a fenti kötet alapjául szolgáló konferencián a Guszev-ügyről tartott előadásához kapcsolódó kommentárként hangzott el 2001. szeptember során, Krakkóban. Újabban lásd VÖRÖS Boldizsár: Illés Béla „Guszev-ügye" - avagy történelmi hitelesítés és hiteltelenítés cikkekkel és lábjegyzetekkel (megjelenés alatt). 5 ILLÉS Béla: Rákóczi és az oroszok; uő: Orosz tisztek Kossuth Lajosért. In: FOGARASI Béla—ILLÉS Béla: Magyar-orosz történelmi kapcsolatok. Magyar-Szovjet Művelődési Társaság, Budapest, 1945.25-30., 31-34. /Jószomszédság könyvtára/; uő: Orosz tisztek Kossuth Lajosért. Visszaemlékezés a szabadságharcra. Igaz Szó, 1945. március 13. 6 Lásd ehhez például NAGY Péter Tibor: Az októberi forradalom és a Szovjetunió adaptációja az ellenforradalmi Magyarországon. Eszmélet, 1990-1991/8. 71-80.; Boldizsár VÖRÖS: Die Darstellung der Sowjetu nion an der Budapester antibolschewistischen Ausstellung im Dezember 1941. „Die apokalyptischen Tiefen des russischen Bolschewismus." The European Paradigm. Special edition of Sic Itur ad Astra, [1991 ] 42-54.; SIPOS Balázs: Szovjetbarát és szovjetellenes nyilas propaganda 1939-1941. Múltunk, 1996/2. 113-132.; PIHURIK Judit: Háborús propaganda és a harctéri naplók valósága. A 2. magyar hadsereg katonái a szovjet fronton. Történelmi Szemle, 2005/1-2. 99-127. ; Lásd ehhez például UNGVÁRY Krisztián: Budapest ostroma. Corvina, Budapest, 2005. (5. kiadás.) 267-307., 311-315. /Faktum/. PETŐ Andrea: Női emlékezet és ellenállás. 1944 és 1945 Budapestjének története a társadalmi nemek olvasatában. In: Az elsodort város. Emlékkötet a Budapestért folytatott harcok 60. évfordulójára. 1944-45.1. k. Szerk.: MARKÓ György. PolgART, Budapest, 2005. 351-378.