Múltunk – politikatörténeti folyóirat 52. (Budapest, 2007)

3. szám - Tanulmányok - Csatári Bence: A KISZ könnyűzenei politikája

A KISZ alapításától 1963-ig A párt Intéző Bizottságának ülésén 1957. január 25-én határoztak a KISZ megalapításáról, amelyhez a Komszomol segítségét és tanácsait kérték. Reálisan látták a helyzetet, miszerint a fiatalok ekkor még nem álltak a Kádár-kormány mellett. Földes László szólalt fel először az if­júság szórakoztatása érdekében; ezen az ülésen lényegében a KISZ lét­rehozása mellett is azért döntöttek, hogy segítségével megnyerjék a rend­szernek a fiatalokat.­ A KISZ-nek már csak azért is nagy volt a felelőssége, mert a már idő­södő pártvezetés egyre kevésbé érezte át a fiatalok napi problémáit, így a szórakozás utáni vágyukat sem értette. Legalábbis - az MSZMP Buda­pesti Bizottságának 1957. szeptember 26-i ülésén - így érvelt Kelen Béla, a fővárosi pártbizottság titkára, aki a Rákosi-érához képest önkritikus hangot ütött meg a párt ifjúságpolitikájával kapcsolatban. Mint mondot­ta, az MSZMP aktivistái - szemben a Szovjetunió bolsevik pártjának már akkor is közel negyven éves múltjával - nem értettek megfelelőkép­pen a fiatalok neveléséhez. Ezt azzal magyarázta, hogy a magyar kom­munista politikusoknak nem voltak ifjúsági tapasztalataik; ez érthető is, hiszen a Horthy-korszakban csak illegálisan tevékenykedhettek, a szó hagyományos értelmében tehát aktív pártélet nem is folyhatott, követ­kezésképpen a fiatalok problémái az 1945-öt megelőző időszakban eléggé háttérbe szorultak.­ Az MSZMP Központi Bizottságának delegáltjaként és a Kádár-rend­szer kulturális életének egyik irányítójaként szólalt fel az ülésen Aczél György, aki szintén a szovjet mintát említette, mint amely üdvözítő le­het a magyar kommunista párt számára is az ifjúsági kérdésben. Aczél mondanivalóját átjárták a Szovjetunióhoz fűződő szervilis magyar párt­vezetés szólamai, ugyanakkor érdemi változtatásokat is sürgetett a nyu­gati szubkultúra elleni küzdelemben. Szerinte egyrészt a közfelfogást kell megváltoztatni, másrészt a Kommunista Ifjúsági Szövetségre kell na­gyobb súlyt helyezni, hogy a politikailag közömbös fiatalokat a szocia­lista célokhoz közelítse. „Menjenek táncolni fiataljaink, ha ezt szeretik, de ne tűrjük a jampeceket. A Szovjetunióban is vannak jampecek, de sokkal kisebb számban, mint nálunk, azért, mert ott színházban, dir- 5 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) M­KL 288. f. 5/1957 12. é. e. (MSZMP PB-iratok.) - Az MSZMP PB funkcióját megalakítása előtt az Intéző Bizottság töltötte be. 6 Budapest Fővárosi Levéltár (a továbbiakban: BFL) XXXV. 1. a/3. Az MSZMP Budapesti Bizottsága Pártbi­zottságának iratai. 1957. szeptember 26.­­ Az alábbi idézetek a következő jegyzetig mind innen valók.

Next