Múltunk – politikatörténeti folyóirat 53. (Budapest, 2008)

2. szám - A nő és a politikai - Tóth Vásárhelyi Éva: Gróf Andrássy Klára, a szociális legitimista

részt gyermekkórház alapítója is volt. Aztán 1918 őszén „megingott", már-már Károlyi Mihály politikáját látszott támogatni, de ez részéről pillanatnyi reménykedés volt csupán: abban bízott, hogy a háború nyo­morúságából így lehet kilábalni.­ Vélekedése a politikai helyzetről a következő levélből egyértelműen kiolvasható (a levelet 1918. november 5-én Zichy Jacqlinnak­ írta): „Olyan furcsa világ van itt, hogy kell, hogy ezt leírjam valakinek. Reggel óta talpon vagyunk, és az utolsó óránk jöt­tét várjuk. Két nap óta, vagyis inkább talán 4 nap óta lassan, de bizto­san kezd forrongni a vidék. Először is Kapuváron állítólag papok biz­tatták a népet, hogy rabolják ki és kergessék el a zsidókat. Ez egy szép napon meg is történik. Az összes zsidókat elkergették, holmijaikat szét­hányták, a náluk talált lisztet beledöntötték a sárba. A zsidók az ideges­ség közt nyomtalanul eltűntek, azóta talán már kevesebb agresszióval bíró vidéket boldogítanak. Másnap már nemcsak zsidókat, hanem tör­vényszéki bírókat kergettek el, nem tudom, hogy a papok segédkeztek-e ebben is. Mindez történt Kapuváron talán 3 napja. Erre Győrből kivo­nult pár katona rendet csinálni! Azok mindjárt a nép pártjára álltak, és folytatódott a rablás. Erre aztán mégis megijedtek a győriek, és küldtek egy szakasz katonát. Ezek aztán végre Kapuváron rendet csináltak. De a példa tetszett a vidéken. Elkezdték ugyanazt Csornán, Beledben, Czirá­kon (utóbbi 10 percre van innen kocsin). Tegnap éjjel mindenütt kifosz­tottak minden vagyonos embert, a plébánosokat, a jegyzőket, a bérlőket. Reggel lóhalálában érkezett Józsihoz a főbaromfi mestere, egy bizonyos félkarú Marci nevű fiatalember. Beledben volt a vásáron. »Ma estére jönnek hozzánk. Végünk van!« Erre az egész cselédség közt nagy lett a készület. Mindenki fegyverkezett, parancsokat osztogatott, hencegett. Marci meséli, hogy ő beállt a nép közé, és mikor kérdezték, hogy ő is bolseviki-e, azt válaszolta, hogy természetesen. Erre kipakolták előtte teljes haditervüket, hogy ma éjjel jönnek Dénesfára, és elszedik a gró­foktól az ő hadinyereségüket. Ha ő nem ad oda mindjárt mindent, ak­kor meglásd mi lesz! Beledben körülbelül 150 katona van, akik most hazaérkeztek - teljesen be vannak rúgva­­, páran bele is fulladtak a szesz­be. Az asszonyok is teljesen meg vannak vadulva, a gyermekek a legva­ baktériumokról, orvosi műszerekről, s mindenki az orvosi könyveket bújta. A nők már nem voltak elegán­sak többé, de e helyett sterilnek kellett lenniük, és a párizsi parfümök illata helyett éter és kloroform sza­ga volt divatos." KÁROLYI Mihályné: Együtt a forradalomban. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1967.170-171. 2 „Férjem nemcsak anyám szívét hódította meg: két nővéremet, Ilonát és Káját is megnyerte a maga poli­tikai eszméinek, legalábbis időlegesen." Uo. 241. 3 Andrássy Klára édesanyja Zichy Eleonóra volt. A rokoni kapcsolat innen eredeztethető.

Next