Múltunk - politikatörténeti folyóirat 56. (Budapest, 2011)
2011 / 4. szám - JOGTÖRTÉNET - Németh László Sándor - Tóth Eszter Zsófia: A görög géplakatos, a Mercedes hátsó ülése és a szürke játékmackó. Perek Magyarországon NDK- és NSZK-állampolgárok tiltott határátlépései miatt az 1960-as évek második felében
Németh László Sándor—Tóth Eszter Zsófia SA görög géplakatos, a Mercedes hátsó ülése... körükkel is - ahogy azt az első és a második esetben látni fogjuk. Jogtörténeti szempontból ezek a momentumok érdekesek. A mellékszereplők cselekedetei - amelyeket jelen tanulmány keretei között nem elemzőnk részletesen - bepillantást engednek a korabeli hétköznapokba. A periratok alapján megismertetjük az olvasóval a történeteket, amelyek érzelmi hatást válthatnak ki: rácsodálkozhatunk egy olyan letűnt világra, amelyben országhatárok választhattak el véglegesen szerelmeseket egymástól. Tisztelettel adózhatunk ezen emberek bátorságának, akik megpróbálták a lehetetlent is, hogy együtt élhessenek azzal, akit szeretnek. Ezek a történetek azonban kudarctörténetek is. Olyan határátlépési kísérletek, amelyek nem sikerültek, ezért keletkezett róluk írásos anyag. Azok, akiknek az illegális határátlépés sikerült, magukban tartották az események mikéntjét, esetleg visszaemlékezéseikben vetik papírra. Úgy tűnik, a történészek érdeklődése a Magyarországon át nyugatra igyekvő NDK-sokkal kapcsolatban főleg az 1989-es eseményekre, a tömeges határátlépési kísérletekre, a szimbolikusnak tartott eseményekre irányul: a „vasfüggöny” megnyitására (Horn Gyula és Alois Mock osztrák külügyminiszter által) 1989. június 27-én és az 1989. augusztus 17-i páneurópai piknik alkalmával megnyitott határra. Ennek a megnövekedett érdeklődésnek az apropója volt a rendszerváltás huszadik évfordulója is. Izgalmas kérdésnek tűnt a Stasi balatoni tevékenysége, az NDK-s nyaralók évtizedeken át tartó megfigyelése is. Kevés munka foglalkozik viszont a szocialista időszak tiltott határátlépési kísérleteinek pereivel. Tanulmányunkban három konkrét pert elemzünk egyrészt jogtörténeti szempontból, másrészt úgy, hogy a narratív megközelítés szempontjait szem előtt tartva újrakonstruáljuk azokat a történeteket, amelyek a szereplők elbeszéléseiből saját élettörténetükre vonatkozóan megismerhetők. Fontos hangsúlyozni, hogy a szövegeket a szereplők hatósági alkalmazottak (nyomozók, ügyészek, ügyvédek, bírák) számára fogalmazták meg. Érdekes lenne kideríteni, hogyan alakult főhőseink sorsa, ám ez mindmáig nem sikerült. Tanulmányunkat gondolatébresztőnek szánjuk. Például a hároméves NDK-s kisfiút fél éven át gondozó idős asszony a kisfiú távozása után ruhacsomagot kapott Hamburgból. A holmit eladta szomszédasszonyának, mivel nem volt rá szüksége. Vagy a periratok által embercsempésznek aposztrofált Rudi hálójába került egy budapesti gimnazista lány, aki szerelmet remélt édesapja üzlettársától. Egy sikertörténet, melyet internetes fórumon osztott meg egy sikeresen kicsempészett gyermek: Indigoblue hozzászólása. http://de.answers.yahoo.com/question/index?qid=20070826151212AAGG8HC. Utolsó letöltés: 2011. június 26. 7 Gyarmati György (szerk.): A Páneurópai Piknik és határáttörés húsz év távlatából. L' Harmattan Kiadó, Sopron-Budapest, 2010. Lobenwein Norbert: A rendszerváltás pillanatai. Volt Produkció, Budapest, 2009.