Múltunk - politikatörténeti folyóirat 61. (Budapest, 2016)
2016 / 2. szám - VILÁGHÁBORÚ - ÁTALAKULÁSOK - F. Dózsa Katalin: Az első világháború hatása a polgári erkölcsök, a női szerepek és az öltözködés érdemi változásaira
F. Dózsa Katalin: Az első világháború hatása a polgári... izzadt arcát egy selyempapírba törölte, ejtette bizonyítékul: „Megkaparintottam egy ilyen kis tisztán maradt papírdarabot, hogy megmutassam a »dicső« udvari társaságnak, akik azt terjesztik: festi magát”18 - írta naplójába. A fiatal lányokat gondosan felkészítették jövendő életükre: leánynevelő intézetekben tanították meg őket rajzolni, franciául, zongorázni, kézimunkázni és háztartási ismeretekre, megóvva őket, hogy a fiúk ismeretei közé tartozó fárasztó tudományokkal - latin, történelem, földrajz, természettudományok stb. - megzavarják bájos fejecskéiket.19 „Azt írja érdekes levelében, asszonyom, hogy zavarban van, mit csináljon a kislányával, ki iskoláit már elvégezte, pompásan fest, zongorázik, varr, hímez, a főzőkanalat is ügyesen forgatja, szóval teljesen elkészült arra, hogy ha jelentkezik egy jó szabású ruhába bújt, megnyerő modorú fiatalember, akit a kislány megszeret (kellemes arc, harmatos szegfű az ifjú dalián feszülő Ferenc József-kabáton, ügyes beszélő-tehetség elegendő a boldogító »igen« kimondására), hát akkor hamarosan nyélbe ütődik a házasság és gyermeke jövője, boldogsága biztosítva van. [...] Hogyan? Hát a gyermeknek is van egyénisége? Hát nem elég az, ha a szülő, az édesanya óvja, védi, becézi gyermekét, eteti, ruházza, gondoskodik szórakoztatásáról, kitaníttatja és férjhez adja egy derék, becsületes, jó állású, vagy jövedelmű fiatalemberhez a leányát? Nem, mindez nem elegendő ahhoz, hogy az a leány boldog, megelégedett legyen [...] És higgye el asszonyom, egy szülői akarat folytán létrejött házasságnál, amelybe a leány szíve sugallata ellenére rábeszélés, és mondjuk, a belé oltott gyermeki enge 18 Tolnayné Kiss Mária (ford. és összeáll.): Egy udvarhölgy naplójából. Festetics Mária grófnő, udvarhölgy naplójának Budán és Gödöllőn papírra vetett részei. Királyi Kastély Múzeum, Gödöllő, 2009. 16. 19 A nők tanulási és munkavállalási kérdéseiről részletesebben lásd A nő és hivatása II. Szemelvények a magyarországi nőkérdés történetéből 1866-1895. Szerkesztette: Fábri Anna, Borbíró Fanni, Szarka Eszter. Kortárs, Budapest, 2006. Nemi Gender: Lic itur ad astra. Fiatal történészek folyóirata 2008. XIX. évf. 58. sz.; Házastárs? Munkatárs? Vetélytárs? A női szerepek változása a 20. századi Magyarországon. Szerkesztette Palasik Mária, Sípos Balázs. Budapest, 2005. A társadalmi nemek oktatása Magyarországon. Szerkesztette Pető Andrea. Budapest, 2006. Köszönöm Kaba Eszternek, hogy felhívta a figyelmemet ezekre a kötetekre, illetve cikkekre. 59