Múltunk - politikatörténeti folyóirat 64. (Budapest, 2019)

2019 / 2. szám - A TÖRTÉNELEM TERHE AZ 1960-AS ÉVEKBEN - Scheibner Tamás - Zombory Máté: Holokauszt és államszocializmus. A történelem terhe a hatvanas években

Múltunk 2019/2 | 4-135 előtérbe került a múlttal való társadalmi szembenézés igénye.­ Nyugaton ekkor kezdődött az a máig ható és intenzitásában egyre jelentősebb folyamat, amely során a holokauszt emléke­zete a háborús kontextusból kilépve a múlttal fenntartott tár­sadalmi viszony új normarendjét alapozta meg.­ A társadalom- és bölcsészettudomány, mely a holokauszt emlékezetén és történetén keresztül vetette fel a közelmúlt problémájának kérdéseit, a hidegháborús Nyugaton intézmé­nyesült. A történetiség átalakulására adott kelet-európai vá­laszok általában feledésbe merültek, ahogy a második világ társadalmai reintegrálódtak a világkapitalista rendszerbe a hidegháború után. Bár újabban történnek kísérletek a szoci­alista társadalmak emlékezettörténeti vizsgálatára is,­ ezek túlnyomórészt a nyugati világban intézményesült tudományos paradigma előfeltevéseivel közelítenek a rendszerváltozás előt­ti szocialista országokhoz. A társadalmi önismeret egyetemes mércéjévé az euroatlanti térségben bevett (elsősorban a német emlékezetformálási modellt példaként állító) megközelítések váltak,­ és a közelmúlt emlékezetének megformálása annak függvényében számított sikeresnek vagy kevésbé sikeresnek, hogy az így létrejött sztenderdekhez milyen mértékben igazo­dik a számvetés. A kétezres években az Európai Unió bővítése nyomán az európai emlékezeti tér kialakítására irányuló törek­vések is ezt a tendenciát erősítették: kevés példát láthattunk a sajátos posztszocialista történeti tapasztalat értő integrálá­sára, amely természetesen nem illeszthető szépen „vissza” az 2 Donald Bloxham: Genocide on Trial: War Crimes Trials and the Formation of Holocaust History and Memory. Oxford UP, Oxford, 2001; Lawrence Douglas: The Memory of Judgement: Making Law and History in the TYials of the Holocaust. Yale UP, New Haven, 2001. 3 Szász Anna Lujza-ZOMBORY Máté (szerk.): Transznacionális politika és a holokauszt emlékezettörténete. Befejezetlen Múlt Alapítvány, Budapest, 2014. 4 Lásd például John-Paul HiMKA-Joanna B. Michlic (eds.): Bringing the Dark Past to Light: The Reception of the Holocaust in Postcommunist Europe. University of Nebraska Press, Lincoln, 2013; Matgorzata PAKiER-Joanna Wawrzyniak (eds.): Memory and Change in Europe: Eastern Perspectives. Berghahn, London, 2015. 5 Ezekről lásd Laczó Ferenc: A német múltfeldolgozás. Beszélgetések törté­nészekkel a huszadik század kulcskérdéseiről. Kijárat, Budapest, 2016; továb­bá: Braun Róbert: Holocaust, elbeszélés, történelem. Osiris, Budapest, 1995.

Next