Múltunk - politikatörténeti folyóirat 64. (Budapest, 2019)

2019 / 1. szám - SZEMLE - Csunderlik Péter: Szédület (HATOS Pál: Az elátkozott köztársaság. Az 1918-as összeomlás és forradalom története. Jaffa Kiadó, Budapest, 2018. 486 p.)

Csunderlik Péter - Szédület 229 géseibe helyezte azt.10 Még ha az olvasóközönségnek valóban új­donságként is hathat, hogy a Károlyi-rendszer vidéki „rendcsi­nálásainak” többen estek áldozatul, mint a Tanácsköztársaság terrorjának, hiszen az 1918-1919-es forradalmak emlékeze­te úgy konstruálódott meg az események után, hogy a prole­tárdiktatúrához rendelték az erőszakosságot, míg a Károlyi­rendszerhez a tehetetlenséget, és ebbe a sémába nem fért bele a lázongók legéppuskázása a forradalom „konszolidálása” je­gyében. Ha Hayden White rendszerében 11 helyezem el Hatos szatiri­kus cselekményesítésű könyvét, akkor ideológiája konzervatív, érvelésmódja kontextualista, stílusa pedig kifejezetten ironi­kus, különösen, ha világnézetüket váltogató értelmiségiekről, vagy csak a saját anyagi boldogulásukkal törődő „hazafiakról” kell írnia. Hatos a „nemzeti emlékezet kánonjaival” szemben határozza meg szerzői pozícióját: „A nemzeti emlékezet kánon­jai 1918 őszének eseményeit óhatatlanul Trianon keserű csaló­dásának szemüvegén át láttatják [...] Míg a jobboldali történeti köztudat biztos abban, hogy ha nincs Károlyi és az őszirózsás forradalom, akkor nincs Trianon sem, a baloldali biztosan tud­ja, hogy Károlyi és forradalma nélkül is bekövetkezett volna az ország feldarabolása. Mindkét verzió fikcióra alapoz” (10.) - írja. Ám itt szerintem fontos különbséget kéne tenni, hogy míg az első értelmezést az 1919 utáni pamflet- és memoárirodalom állította (ma pedig főleg politikusok beszédeiben és propagan­dacikkekben található meg), az utóbbit nem csak a forradal­mak egykori résztvevőinek önmentegető visszaemlékezései kép­viselték. Ezt állítja a modern történettudomány is, amelynek termékei közül itt széles nemzetközi horizontjuk és diplomá­ciatörténeti megközelítésük miatt Ormos Mária és Peter Pastor 10 Hajdú Tibor: Közép-Európa forradalma, 1917-1921. Gondolat Kiadó, Budapest, 1989. 100-107. 11 Hayden White 1973-ban megjelent alapművének újabb kiadása: Hayden White: Metahistory. The Historical Imagination in 19th­ Century Europe. Johns Hopkins University Press, Baltimore, 2014.­­ White elméletét és rendszerét összefoglalja: Gyóni Gábor: Történelem: tény vagy fikció? In: Gyáni Gábor: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Napvilág Kiadó, Budapest, 2000. 48-70.

Next