Munka, 1966 (16. évfolyam, 2-12. szám)
1966-02-01 / 2. szám
TÁJÉKOZTATÓ A bér-, nyugdíj- és családipótlékemelésekről, a progresszív nyugdíjjárulék mértékéről A Minisztertanács legutóbbi ülésén meghallgatta a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatását a február 1-én életbelépő bér-, nyugdíj-, családipótlékemeléseknek, valamint a progresszív nyugdíjjárulék bevezetésének előkészítéséről. A kormány a tájékoztatást tudomásul vette és határozatot hozott a vonatkozó jogszabályok módosítására. A SZOT és a Munkaügyi Minisztérium az intézkedésekről az alábbi tájékoztatást adta: A bér- és nyugdíjjellegű intézkedések több mint egymillió dolgozóra, illetve nyugdíjasra terjednek ki. Az intézkedések pénzügyi kihatása évi mintegy kétmilliárd forint. Ezen felül a családi pótlékok emelésére évi 850 millió forintot fordítunk. Az intézkedések megfelelő előkészítése lehetővé teszi, hogy minden területen a kormány által előzetesen meghatározott időpontig megvalósításra kerüljenek. Bérügyi intézkedések A pedagógusok bérrendezése valamennyi alsó- és középfokú oktatási intézménynél mintegy 100 ezer nevelőt érint. Kiterjed az óvónőkre, és az egyes minisztériumok felügyelete alá tartozó intézmények (például középfokú technikumok, iparitanuló-iskolák) pedagógusaira is. A kereset emelkedésének mértéke átlagban 15—16 százalék, havi átlagban mintegy 280—300 forint. Az e célra biztosított évi 350 millió forintos keretből az alapbéreket átlag 13—14 százalékkal, az óradíjakat 30—50 százalékkal emelik, egyes pótlékok mintegy 15—20 százalékkal lesznek magasabbak. A bérrendezéssel egyidejűleg csökkentik a korcsoportok számát, és az eddigi státusgazdálkodás helyett a bérintézkedésben érintett oktatási intézményeknél és munkaköröknél összevont bérkeret-gazdálkodást vezetnek be. Ez lényegesen szélesíti az iskolák vezetőinek hatáskörét, nagyobb lehetőség lesz a lelkiismeretes és színvonalas nevelőmunka fokozottabb anyagi elismerésére. A jelenlegi bérrendszer »végzettségi elve« fő vonatkozásában továbbra is fennmarad. Az egészségügyi dolgozók bérrendezése mintegy 50 000 szakképzett egészségügyi dolgozót, és az egészségügyi intézmények több mint 6000 szakmunkását érinti. A rendelkezésre bocsátott 150 milliós keret háromnegyed részét az alapbérek, egynegyed részét pedig az ügyeleti díjak emelésére fordítják. Az egy dolgozóra jutó havi átlagos alapbéremelés az érintett munkakörökben mintegy 170—180 forint. Ennek felhasználása differenciáltan történik, például a kórházak, a klinikák ápolónői, szülésznői és csecsemőgondozónői kb. 250 forintos, a szociális otthonok ápolónői mintegy 200 forintos, a közvetlen betegápolással nem foglalkozó szakképzett egészségügyi középkáderek kb. 130 forintos átlagos béremelésben részesülnek. Ezeken a kategóriákon belül is tovább differenciálódnak a dolgozók szorgalmától, rátermettségétől, lelkiismeretességétől függően. A gyógyszertárakban dolgozó szakképzett egészségügyi középkáderek fizetését is emelik. Az ügyeleti díjak felemelése orvosokat, egyes középkádereket és gyógyszerészeket érint. A szakorvosi képesítéssel rendelkező orvosok ügyeleti díját 100—130 forint között, a szakképesítéssel nem rendelkező orvosokét 80—100 forint között kell megállapítani. Az ügyeleti díj meghatározásánál figyelembe kell venni az orvosoknak az ügyelet időtartama alatt végzendő munkáját, így például az említett határok között magasabb díjban kell részesíteni azt az orvost, aki az intézet valamelyik felvételre kijelölt osztályán teljesít ügyeleti szolgálatot. A műtős asszisztensek ügyeleti díja 60 forint, egyéb középfokú képesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozóké 50 forint lesz. Ugyancsak 50 forint a műszaki szakképesítéssel rendelkező dolgozók (például főgépészek) esetenkénti ügyeleti díja. A nem szakképzett dolgozók ügyeleti díja valamennyi egészségügyi és szociális intézményben esetenként 40 forint lesz. A belkereskedelmi dolgozóknál a béremelés kiterjed a Belkereskedelmi Minisztérium, a SZÖVOSZ, valamint az olyan szervek felügyelete alá tartozó kis- és nagykereskedelmi, továbbá vendéglátóipari vállalatokra, ahol a kereskedelmi dolgozók száma jelentős (például a KPM felügyelete alá tartozó Utasellátó Vállalatra, a SZOT-üdülők konyhai dolgozóira). Mintegy 300 millió forintos keret felhasználásával a béremelés a hálózatban foglalkoztatott dolgozóknak több mint kétharmadát érinti. Körülbelül 140 ezer dolgozónak a bére átlagosan 8,9 százalékkal lesz magasabb. Az átlagosnál nagyobb béremelést irányoztak elő az élelmiszer-, a vas- és háztartási boltok szakképzett vezetői és eladói, továbbá a vendéglátóipar konyháin dolgozó szakképzett szakácsok, cukrászok, konyhamészárosok, kézilányok, mosogatók és segédmunkások, valamint a nagykereskedelem és az elosztó kereskedelem szakképzett áruátvevői, áruösszeállítói és belső árumozgató segédmunkásai számára. Az átlagosnál kisebb mértékű béremelést kapnak a kiskereskedelemben a viszonylag kedvezőbb munkakörülmények között, és kisebb fizikai erőkifejtést igénylő munkakörökben dolgozók, például a ruházati-, az illatszer- és az ajándékboltok dolgozói stb. Az állami építőipar jelentős területein az Építésügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisz