Munka, 1978 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 5. szám
. A jogszabályellenes rendelkezések száma jelentősen csökkent. Jellemző, hogy a nagyvállalatok kollektív szerződéseinek szabályai szakszerűek, közérthetőek, törvénysértő rendelkezések elvétve fordultak elő, az érdekek összehangolását célzó előírások is megfelelőek. A legtöbb kis vállalatnál azonban a kollektív szerződések színvonala még nem kielégítő. DOBROTKA LÁSZLÓ: — A könnyűiparban a gazdasági és a szakszervezeti vezetők közötti vállalati tanácskozások előkészítése a korábbiaknál gondosabban, részletekre terjedőbben történik meg. A korábbinál nagyobb számban kerülnek a döntésre hivatott tanácskozások elé több alternatívát tartalmazó előterjesztések. A bővülő egyetértési jogkör (személyi alapbér megállapításakor, kitüntetési javaslatnál, egyéb, szociálpolitikai lépéseknél) hogyan érvényesül megítélésük szerint a tárca vállalatainál, látnak-e fejlődést, illetve továbblépési lehetőséget? DR. KÁDÁR JÓZSEF: A szakszervezettel együttesen kiadott intézkedéseink szerint minden olyan esetзеп, amikor a bizalmi egyetértési jogkörébe tartozó kérdésekben a döntésre és intézkedésre az alsó és középszintű szervezeti egységek vezetője jogosult, az inézkedést csak a bizalmi előzetes egyetértésével teheti meg. Olyan magasabb vezető (igazgató, igazgató-helyetes, főépítésvezető, gyárvezető stb.) esetében, akinek szakszervezeti partnere nem a bizalmi, hanem magasabb tisztségviselő vagy testület (pl. műhelybizottság, szakszervezeti bizottság, illetőleg e testület titkárai), az itézkedést előkészítő javaslatban a bizalmi véleményét is szerepeltetni kell. Az intézkedés ez esetben az iletékes szakszervezeti tisztségviselő vagy testület bizalmiak véleményének figyelembevételével kialakíott — egyetértésével hozható meg. Ha a döntés eltér a bizalmi és az alsószintű gazdasági vezető véleményéül, akkor erről tájékoztatni kell őket. — Mivel a döntés szintje — különösen a területileg állandóan változó munkahelyekkel rendelkező kivitelző építőiparban — rendkívül differenciált, fontos követelmény a különböző szintű gazdasági vezetők jogköének egyértelmű tisztázása. Ez korábban számos válalatnál hiányos volt, akadályozta a bizalmiak jogkörének érvényesítését. Az elmúlt évben az üzemi demokácia új fórumrendszerének kialakítása során erre — azakszervezettel együtt — fokozott figyelmet fordítotunk. Előírtuk a vállalati ügyrendek, belső szabályzatok újabb felülvizsgálatát és a bizalmiak jogkörével kapsolatos módosítását. Tapasztalataink szerint egyébként a végrehajtás kezdeti problémái a szervezeti és működési szabályzaok és más belső vállalati szabályozások folyamatos korzerűsítésével párhuzamosan csökkentek. A bizalmiak ibővített jogköre — különösen a vállalati szakszerveeti tanács és a bizalmiak együttes tanácskozásának étrehozása óta — egyre hatékonyabban érvényesül. Azén számos vállalatnál vizsgáljuk a demokratikus fóumok eddigi működésének tapasztalatait. Ennek alapén határozzuk meg a továbblépés feladatait. DOBROTKA LÁSZLÓ: — Az, hogy a bizalmi sokkal közelebbről saját tapasztalatai alapján ismeri saját teületén a munka végzésének körülményeit, az egyes olgozók erőfeszítéseit, munkájának minőségét, egyéni idemeit, valamint személyi és családi körülményeit egyre inkább lehetővé teszi, hogy a személyi bér megalapítása, kitüntetések, jutalmazások, segélyek, üdülési lhetőségek, lakástámogatás stb. juttatása oly módonörténjék, hogy a dolgozók igazságérzetének megfelelő lgyen. Ezen a téren a tárca vállalatainál határozottejlődés tapasztalható. Az egyetértési jog gyakorlása óta sokként a bérmegállapítással, a kitüntetésekkel, az dűlési beutalásokkal, a szakszervezeti segélyekkel kapsolatos reklamációk száma. — Továbblépés — megítélésünk szerint — egyrészt ly módon szükséges, hogy a bővült jogkört valóban bizosítsák, annak, akit megillet, másrészt pedig, hogy egyegy olyan bizalmi, aki személyi tulajdonságai folytán kevesebb kezdeményező készséggel, bátorsággal rendelkezik, segítséget kapjon a gazdasági és szakszervezeti vezetéstől ahhoz, hogy jogaival bátran élni tudjon. Különösen fontos, hogy a bizalmiak nagyobb fórumokon, testületi üléseken is ragoztatni merjék a véleményüket. Szokják meg a nyilvános szereplést, hiszen a szakszervezeti életben olyan komoly feladatokat kaptak, hogy nélkülözhetetlenné válik véleményük „nyíltszívű” elmondása. — Miként látják — a gazdaságpolitikai célok teljesítésének tükrében, — a vállalati „hozzáállást” a szakszervezeti jogkörök bővüléséhez? Arra gondolunk, hogy megvan-e mindenütt erre a készség, kell-e minisztériumi segítség az eddigieken kívül, általában: miként kamatozik a gyakorlatban, az emberi közegben, a dolgozók hangulatában a megnövekedett „beleszólási lehetőség”? DR. KADAR JÓZSEF: — Sok pozitív tapasztalatunk van, — de számos hiányosságról is értesültünk. A vállalati gazdasági és szakszervezeti vezetők között a hatáskörök kérdésében, az üzemi demokrácia fejlesztésének szükségességében az intézkedések céljában nincs, vagy ritkán fordul elő véleménykülönbség; ezek is minden esetben rendezhetők. A problémák elsősorban a nem célszerű végrehajtási módszerekből adódnak. Ahol a demokratikus fórumok létrehozását, működtetését jól előkészítették, ahol a vitára bocsátott anyagok átfogó képet adnak a feladatokról, a végrehajtás helyi (termelőegységenkénti) konkrét feltételeiről, követelményeiről, az eredményektől függő kollektív és csoportérdekek alakulásáról, ott a tanácskozások aktívak, a dolgozók alkotó kezdeményezése kibontakoztatható, a döntések megalapozottak, az eredmények pozitívak. Ezt a gazdasági tervek vitái, a kollektív szerződésekről szóló beszámolók és módosítási javaslatok vitái, a szocialista brigádvezetők tanácskozásai számos vállalatnál igazolták is.A vállalatok túlnyomó többsége múlt évi termelésigazdálkodási tervét csökkenő létszámmal is teljesítette, javult a hatékonyság, terven felül növekedett a termelékenység és a dolgozók átlagbére.) Ahol az előkészítés hiányos, ahol a vitaanyag általánosságokat tartalmaz, nem határozza meg a helyi feladatokat, nem tükrözi a kollektíva érdekeltségének az elérhető eredményektől függő alakulását s a fórumok tanácskozásain részt vevőket nem készítik fel megfelelően a vitára, — ott az aktivitás sem megfelelő. Ilyenkor a döntések formálisak, a termelési-gazdasági eredmények sem alakulnak kielégítően. — Figyelembe kell azonban venni, hogy a legdöntőbb demokratikus fórumok — az új követelmények alapján — az elmúlt évben kezdték meg működésüket. A kezdeti tapasztalatokat és a soron levő feladatokat ez év elején négy vállalatcsoportban konzultációkon vitattuk meg, a vállalatok újabb iránymutatásokat is kaptak a fejlesztő munkához. A vállalati gyakorlatot — az érintett ágazati-iparági szakszervezetekkel együtt — folyamatosan figyelemmel kísérjük és a tapasztalatok alapján határozzuk meg az irányítás, a végrehajtás további feladatait. DOBROTKA LÁSZLÓ: — Iparágunkban a vállalatok „hozzáállása” a szakszervezeti jogkörök bővüléséhez — szerintünk — megfelelő. Minisztériumi segítséget, vagy közbelépést nem tartunk szükségesnek, illetve indokoltnak. A beleszólási lehetőségek növekedése jó hatással van a dolgozók hangulatára. A továbbfejlődést néhol még akadályozó tényezők a vállalat belső életében jelentkeznek. Ezeket az ellentmondásokat helyben kell megoldani, a helyi gazdasági és politikai vezetés hatáskörében. Természetes azonban, hogy a minisztérium továbbra is él a felügyeleti ellenőrzés jogával. A hatáskörbe tartozó vezetők munkájának komplex megítélésénél figyelembe vesszük — többek között — a fenti témára vonatkozó tevékenységet is. Azt is, hogy ki-ki milyen feltételeket tudott teremteni a jogkörök gyakorlására. Várkonyi Margit 9