Munkás, 1915 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-11 / 15. szám

1915. április 11. MUNKÁS Követeljük az általános egyenlő és titkos, választói jogot! 5 mindennek ellenére csak a Duklai­­hágótól nyugatra sikerült nekik né­mileg előbbre jutni, amit egyébként nem tartanak jelentékeny sikernek. Keleti-Poroszország legészakibb határánál is voltak harcok a napok­ban. Az oroszok itt is vere­éget szen­vedtek és kénytelenek voltak hát­rálni. Az orosz harctér más részéről nin­csen lényegesebb jelenteni való. Nyugaton a francia-angol—német harctérről, a szárazföldi hadjáratról újabban olyan hírek jönnek, hogy több pon­ton ott is bizonyos élénkség észlel­hető úgy az egyik, mint a másik fél részéről. Francia és német jelentések egyaránt arról szólnak, hogy aligha­nem az egész­­vonalon általános offen­­zíva előtt állnak a felek. A franciák leginkább a német határ felőli részen, a németek meg a flandriai arcvona­lon fejtenek ki élénkebb tevékeny­séget. Lényeges változásról azonban ezúttal sem lehet sehol beszélni. A tengeralattjárók háborújáról is­mét csak az a jelenteni való, hogy az angoloknak újabban is több gőzösük lett a búvárhajók áldozatává. Egy német tengeralattjárónak az ,,U. 29.” jelzésűnek a pusztulásáról jöt­tek hírek, aminek valószínűségében most már a német hadvezetőség sem igen kételkedik, miután az említett tengeralatti naszád már hosszabb idő óta nem ad életjelt magáról. Japán és Kína konfliktusa az utóbbi napok hírei szerint remélhe­tőleg békésen fog elintéződni. A felek kölcsönös engedékenysége hír­­e­­rint erősen csökkentette az össze­tűzés veszedelmét és így állítólag hamarosan tisztázódni fog a helyzet Keleten. A Dardanellák ostroma még mindig nem indult meg rend­szeresen a szövetséges flotta részéről. Néha egy-két csatahajó lövöldözi ugyan a török erődöket, aminek in­kább csak nyugtalanítás a célja, mint komolyabb eredmények elérése. Az ostromló flotta hosszas hallga­tásának okát többféleképpen ma­gyarázzák az utóbbi napokban,­ a valószínű ok azonban alighanem az lehet, hogy a flotta nem érzi magát eléggé megerősítettnek az újabb tá­madáshoz. A szerb harctér eseménytelenségében a héten ismét történt valami változatosság. A had­vezetőség jelentése szerint a szerbek e hó 6-án ismét bombázták Orsová­t, amire válaszul a mi tüzérségünk Belgrádot bombázta rövidebb ideig. Bulgária és Szerbia között az eddigi békés viszony­ alighanem a felborulás felé közeleg, ha hinni lehet az utóbbi napok ily irányú híreinek. A napok­ban a szerb-bolgár határ egy pont­ján bolgár bandák és szerb határ­őrök között véres összeütközés volt. Az összetűzés okát a szerb kegyet­lenkedésekkel magyarázzák, amit azok az újonnan hódított macedóniai területen élő bolgár nemzetiségű la­kossággal szemben véghezvisznek. Bulgáriában ennek következtében mindegyre erősebb mozgalom támad az irányban, hogy Bulgária vessen végett Macedóniában a szerb uralom­nak a tartomány megszállásával. Lehet, hogy rövid időn belül komoly eseményekről hallhatunk híreket in­nen is. HÍREK A fölös liszt bejelentése. A polgár­mester küzhírré teszi, hogy a magyar királyi kormány kötelezővé tette a búzából, rozsból, árpából, valamint az ezekből előállított lisztből meg­lévő fölös készletek bejelentését és az Országos Gazdasági Bizottság ré­szére való átengedését. Ezen kor­mányrendelet, valamint a földmi­­velésügyi m. kir. miniszter 12700 — 1915. évi. számú rendelete alapján felhívom mindazokat, akiknek búzá­ból, rozsból, árpából, vagy az ezek­ből előállított lisztből olyan készle­tük van, amely a­z. évi termésének betakarításáig a saját háztartásuk és gazdaságuk céljára szükséges mennyiséget meghaladja, ezt a kész­letüket a város hatóságánál folyó évi április hó 12-től 14-ig terjedő 3 nap alatt jelentsék be, mert külön­ben azok,­ akik a bejelentést elmu­lasztják, kihágás miatt az 1914. évi 4.. tc. 9. §-a alapján 2 hónapig terjed­­jedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fognak büntettetni és a be nem jelentett, elrejtett vagy eltitkolt készletüknek a házi vagy gazdasági szükségletet meghaladó részét a hatóság a tör­vény értelmében a kihágási eljárás során el fogja kobozni. A fölös kész­letekre vonatkozó bejelentéseket akár szóval, akár írásban Sebestyén László tb. aljegyzőnél, (Városháza I. eme­let, 46. sz. ajtó) kell megtenni. A be­jelentett készletet az Országos Gaz­dasági Bizottság részére zár alá vett­nek kell tekinteni, mihez képest a birtokos azzal a bejelentéstől kezdve nem rendelkezhetik, hanem köteles azt az Or­zágos Gazdasági Bizottság részére megőrizni és felhívására a hatóságilag megállapított legma­gasabb áron, készpénzfizetés ellené­ben a 240—1915. M. E. és a 610-1915 M. E. sz. rendeletek értelmében át­szolgáltatni. Az eltitkolt készleteket a pénzügyőrség nyomozni fo­gja. — Részletesebb felvilágosítással a fal­­ragszok szolgálnak. A drága bus, mint orvosszer. Mi is megírtuk a múltkor, hogy Baranya­­megye főispánja fölterjesztést fog intézni a kormányhoz a vágóállatok­nak a megye területéről való kivitele meggátlása és esetleges rekvirá­lása tárgyában. Most arról tudatják a vármegyeház környékéről a publi­kumot, hogy ez a fölterjesztés el­marad. Elmarad pedig azon oknál fogva, mivel szerintük az említett intézkedésekre nincs szükség, miután hús van bőven mindenfelé. Hogy nagyon drága a hús, ezért nem szük­séges a fenti szerint intézkedni, sőt örülni kell, hogy drága, így legalább a népesség nagyobb része kénytelen lemondani a húsról, aminek viszont az az eredménye, hogy nem kell félni az állatállomány­ kifogyásától. Vagyis hivatalos helyen is helyeslik a mai magas húsárakat, mint hat­hatós orvosszert az állatállomány megóvására. Úgy látszik, hogy bizo­nyos köröknek e tekintetben is fon­tosabb az állatállomány megvédése, mint az ember-állományé, éppen úgy, mint ahogy az agráriusnak fontosabb az igásökre, mint a bérese. Hogy az ember-állomány mivel táplálkozzon, ha mindennemű tápszert elvonnak előle, egyrészt mert „nincsen”, más­részt mert horribilis drága, ezt nem tartják valami fontos kérdésnek. A 38—42 éves népfölkelők szem­léje Pécsett. A 38—42 éves B. osz­tályú népfölkelők szemléje a követ­kező napokon és sorrendben lesz Pécsett; április 29-én a pécsi szüle­tésű és sorozásuk idejéig Pécsett illetőséggel birt 1873—77-ben szü­letettek ; április 30-án a Pécsett jelentkezett vidéki születésű és ille­tőségűek közül az 1875., 76. és 77- ben születettek; május 1-én az 1873.

Next