Munkás, 1916 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-08 / 2. szám

1916. január 8. MUNKÁS mutatja, hogy lesz mi körül hada­kozni minden államban a jövőben ! Németországban, ahol a Reichstag márciusi ülésszakában már foglal­kozni fognak új adójavaslatokkal , s ez a kérdés természetszerűleg máris­­a legnagyobb mértékben izgatja és­­érdekli a lelkeket és zsebeket. Hogy némelyek mily szellemű megoldásra gondolnak, arra nézve érdekes a .,,Kölnische Volkszeitung“-nak, a kle­rikális centrum vezető német párt­lapjának következő elmélkedése : „A háború utáni adók megszavazása tisz­tán és kizárólag a polgári pártok hiva­tása lehet... Evégből a polgári pár­tok sohasem egyesülhetnek elég ko­rán és sohasem állapíthatják meg túl korán a jövendő nagy adókérdé­sek alapjait és vezető szempontjait. A polgári pártok a jövendő háború­val összefüggő adók megszavazását épp úgy a nemzeti védelem kérdésé­nek tekintik majd, mint a hadihite­lek vagy a véderőjavaslatok meg­szavazását. A szociáldemokrácia a háború után még kevésbé lesz ve­szedelmes, mint a háború előtt, az esetben, ha a polgári pártok egyet­értenek az államszükségletek meg­szavazására nézve. . . A polgári pár­toknak mindenesetre kötelességük, hogy a jövendő adópolitika kérdé­seire nézve már most megegyezze­nek.“ A vezető centrumlapnak ez a fölfogása nyilván azon a gondolaton alapszik, hogy a háború számlájának fizetésénél a polgári pártok és a mögöttük álló osztályok mentesek legyenek minden tehertől és ezeket a terheket a fogyasztási adók, monopóli­umok, vámok formájában a vagyon­talan és fogyasztó néposztályok visel­jék. A klerikális újság a vagyon koalí­cióját tartja szükségesnek, hogy a vagyon minden formája egységesen lépjen föl akkor, amikor arról lesz szó, hogy ki fizesse a háború költsé­geit ? A háború után a szociáldemok­rata pártok minden országban igen nagy anyagi eszközöket akarnak majd a kormányok rendelkezésére bocsájtani : egyrészt a hadikölcsö­­nök kamatjainak törlesztésére, más­részt a nagyszabású sz­ociálpolitikára, amely szükséges lesz a háború ütő sebek orvoslására. Csakhogy azt fog­ják követelni minden államban, hogy ezeket az anyagi eszközöket azok adják elő, akik anyagi javakban dús­­lakodnak, ne pedig azok, akik ke­serves munkával is csak alig tudják életüket fentarta­ni. Az igazsé­st követeli, hogy a háború költségét a föld és a tőke viseljék. A német kleri­­kálisok csatakiáltása azt jelenti , hogy a háború számláját a munka fizesse meg­. Bizonyos, hogy hasonló pártok és érdekeltségek fognak kialakulni minden államban és a jövendő poli­tika, államélet, gazdasági fejlődés egyik legfőbb kérdése az lesz, ki fi­zesse meg a háború számláját. Ha igaz az a clausewitzi mondás, hogy a háború az állampolitika folytatása, akkor logikus az a követelés, hogy azok fizessenek, akik ezt az állampoli­tikát békében és háborúban egyaránt intézik ! A világháború eseményei. Konzulaink és alattvalóink letartóz­tatása Szalonikiben. — A balkáni harctéren nincs változás.­­— Az oro­szok folytatják támadásaikat Kelet­­galiciában, és a besszarábiai határon — A francia és olasz harctéren nincs különös újság. — A Dardanellák ostroma. A Szalonikinél várható összecsa­pás még nem történt meg, de ez mindegyre közeleg, amint azt több jel is mutatja. Hogy melyik fél lesz a támadó, azt egyelőre nem lehet tudni, annyi azonban bizonyos, hogy elkeseredett küzdelem fog Szaloniki körül kifejlődni. A készülődések mind­két oldalon folynak már hetek óta. Újabb hírek szerint az antantnak most már mintegy 1300-­1400 ágyúja és az angol, francia, olasz és szerb csapatokat egybevéve mintegy fél­millió főnyi katonasága áll szembe a balkánon a központi hatalmak és Bulgária hadseregével. A szalonikit angol parancsnokló tábornok a héten azon indokkal, hogy egy német repülőgép bombá­kat dobott az antant­ hadsereg Sza­loniki körüli hadállásaira, ezt meg­­torlandó, letartóztatta a Szaloniki­­ben lévő osztrák, magyar, német, bol­gár és török konzulokat egész sze­mélyzetükkel együtt és egy angol hadihajón ismeretlen helyre vitette őket. A konzulokon kívül még el­fogatta az összes Szalonikiban élő ellenséges alattvalókat, akik mint­egy ezer főre menő számban éltek ottan. A görög kormány hiába tilta­kozott a nemzetközi jognak eme megsértése ellen. Nem­.használt sem­mit'.' ' _____________ .A Dardanelláknál nem történik lényeges esemény. Hir szerint az antant legközelebb teljesen elvonul onnan és az ottani csapatokat Sza­­lonikibe viszi. A Szuezi-csatorna ellen készült támadásról állandóan vannak kü­lönböző hírek forgalomban. Az orosz harctér. Az oroszok folytatják sikertelen és veszteségteljes támadásaikat Ke­­letgaliciában és a besszarábiai hatá­ron. A szövetségesek frontjának az áttörése itt az orosz hadvezetőség célja, amely azonban eddig még nem sikerült az emberek ezreinek felál­dozása árán sem. Az orosz front többi részéről nem jön különösebb ese­ményről jelentés. Nyugaton aknaharcok és apróbb csatározások folynak még mindig. Lényeges vál­tozás nincsen. Angliában egyre inkább előtérbe jut az általános védkötelezettség meg­valósításának kérdése. A kormány hír szerint már legközelebb benyújtja az erre vonatkozó törvényjavaslatot a parlamentben. Úgy hírlik, hogy a védkötelezettséget csak ezen háború tartamára és csak a nőtlen férfiakra akarják kiterjeszteni. Hogy hogyan fog sikerülni a kormány eme terve, egyelőre nem lehet tudni. Az olasz harctér. A tiroli határon kisebb jelentő­ségű harcok és tüzérségi akciók. Lényeges változás nincsen. Az Isonzó fronton is észlelhető némi megélén­külés, leginkább tüzérharcok. Tejfélék: Kor. Pasteurizált tej literje (kizárólag leplombált vagy lezárt üveg­ben árusítható)...................—.38 Teljes tej literje ...... —.36 Tejfel literje.................................1.20 Tehén túró kgrammja . . . 80—90 Pasteurizált dán vaj kgr.-ja 8.40 rendű szövetkezeti tea vaj kgr.ja 51^606 K. 60 JI-----..........„ teavaj kg 4K. 50,­5K.50 Népparlamentet követelőnk/ tvagy a tiép maga intézesse sorsát ! 3 A piaci árszabály. Tájékozásul közlöm úgy az élelmi­szer árusokkal, mint a vásárló kö­zönséggel, hogy aki folyó évi január hó 8-tól 1916. január 14-ig Pécs város területén egyelőre az alább felso­rolt élelmicikkek árait az ott fel­tüntetett áraknál drágábban szabja meg, az ellen az 5600/1914. számú B. M. rendelet alapján a kihágási eljárást fogom lefolytatni.

Next