Munkás, 1920 (23. évfolyam, 51-297. szám)
1920-10-20 / 240. szám
XXIII. évf. 240. sz. Egyes szám ára helyben 1.40 K, vidéken 1.50 K. Szerda. 1920 «ywmmmmmmmmmmá •WVJ-³ yvS›t*cai *<**«»at&sx&iz. F*nxrU*iár*h. Helyben: «ST -JW 240 K, félém 12E K, m®fye^ém éilK,»^7 hóra 20 K. Vidéken : Eném 3*1» k, félémlSI E,«egy*révw~ 75 Kftp hóra 25 K. Pockai napilap. A Pécsi Ssociailita Pan Hivatalos lapja.1 T«).rm »i«Ai StoriHkwM*****| VS. ki.dAMivatai: S74. uu lwkM›UM| ›• UtMkiniil ■ ?›1.»5-ote 11. nta alaH. A német proletariátus életében döntő fordulat állott be. Két hosszú esztendő óta vajúdó német munkásmozgalom végre határozottan a forradalom felé fordult. A függetlenek hallei kongresszusa ma a világforradalom legjelentősebb eseménye. A német proletármozgalom nagy lépéssel halad a forradalom felé Két hosszú esztendő óta érik a német proletárforradalom A részekre szakadt német munkásságot az opportunitás, a szavakba tölt forradalmi belső, tisztulási küzdelmek eddig elzárták és eltévesztették a forradalmi cselekvés útjától. A német függetlenek balfelé kanyarodásának tempóját a vezérek bujkáló, hazudkozó megalkuvása sokszor megtörte és elerőtlenítette. A tisztulást azonban nem tudták tovább föltartani. A német proletáriátus forradalmi osztálytudata végre is nyíltan a forradalom mellett döntött. A német függetlenek hallei kongresszusának ez ad fölbecsülhetetlen jelentőséget. A német munkásmozgalomból végre kimarad az a középen ingadozó és minden erősebb osztályharcot felőrlő álforradalmi párt, amelyet a „függetlenek" eddig jelentettek és amely nagy akadálya volt annak, hogy a német munkásság a forradalmi osztályharc fegyvereivel a felszabadulási küzdelmeit megkezdhesse A hallei kongresszuson a függetlenek jobbszárnyát állásfoglalása kényszerítették és leleplezték. Kitűnt, hogy a független vezérek egy része egy csöppet sem különbözik Scheidemann Noske féle renegátoktól, akik éppúgy ellenségei a forradalomnak, az osztályharcnak, mint a többségiek és beigazolódott, hogy amikor nyílt forradalmi cselekvésről van szó épúgy ijedten visszariadnak, mint minden ország kesergő mensevikjei, akik egy miniszteri bársonyszékért elárulják a proletárság harcos, nyomorgó tömegeit. Ezeknek az eddig békésen vezérkedő álforradalmároknak kiküszöbölése és ledegradálása: ez a halléi kongresszus legjelentősebb eseménye. És ezzel a tisztító munkával, a német munkásság forradalmi készségét megrontó vezérek megalkuvásának legyűrésével a német dolgozó tömegek minden akadályt elhárítottak, amely a forradalomba vezető harcokat odáig kifejlődni nem engedték. Aszavakban már nem hisz a német sproletárság. Cselekedni akar. És csak olyan vezéreket enged az élre, akik a forradalmat nemcsak szavakban, de tettekben is készekmagukra vállalni. A német proletáriátus elfogadtaa moszkvai feltételeket. A hallei kongresszus dör-tő tapssal esküdött föl Zinovjev beszéde után a timorradalonára. A megalkuvásnak !s hazárdírozásnak és taktikázásnak vége. A német munkástenyeségek tiszta és világos osztályöntudattal és cselekvési lendülettelparancsot adtak a vezéreknek, a forradalom felé. a magyar kisgazdákat botozzák. Panaszok a falu tájékáról. — Két interpelláció a magyar nemzetgyűlésben. Budapest, okt 18. A nemzetgyűlés pénteken ülést tartott, , amelyen két sürgős interpelláció hangzott el a falu kisgazdáinak sérelmeiről. Előzőleg több apróbb ügyet intéztek el, majd az elnök indítványára a nemzetgyűlés szerdáig ismét elnapolta magát. Az egyik interpellációt Zeöke Antal terjesztette elő, aki kifogásolja, hogy az új közélelmezési miniszter még nagyatádi Szabó rekvirálási rendeletét is szigorította Úgy tudja, hogy faluhelyeken újabb rekvirálás készül, mert az ellátatlanok szükséglete még nincs biztosára. Ha már folyton rekvirálnak legalább állapítsák meg magasabban a kenyérmagvak árát és a különbözetet fizettessék meg a jólkereső polgárokkal. Ez a terv azonban a pénzügyminiszter ellenkezésén megfeneklett. Ezért a legnagyobb mértékben bizalmatlan a pénzügyminiszterrel szemben, akinek minden tevékenysége abban merült ki, hogy elvette a parasztoktól a fehérpénzt és megtérített belőle 20 százalékot, azután, amikor csak kékpénzük volt, abból is elvette a felét. A faluban egyébként nagy az izgalom arra a hírre, hogy újabb, mégpedig katonai rekvirálás lesz. Kérdi, hogy mi az alapja ennek a hírnek? Zeőke interpellációjára Vass József közélelmezési miniszter nyomban válaszolt. Kijelentette, hogy 52.000 vagyon gabonát kell rekvirálni az ellátatlanok és a hadsereg ellátására. Katonai segítséget a rekvirálásnál csak ott vesznek igénybe, ahol a termelők ellenállást tanúsítanak. Egyes nagybirtokosok elrejtik a készleteiket, amit úgy visznek keresztül hogy kétféle könyvelést csinálnak. Ennek véget kell vetni és véget is fognak vetni, ha kell, a bűnösök szigorú megbüntetésével is Azzal végzi, hogy szívesen megnyugtatná a gazdákat, de sajnálja, hogy ez min áll módjában. Ezután Forgács Miklós terjesztette elő interpellációját a falu sérelmei tárgyában, amelyek a tisztviselők, de különösen a jegyzők részéről érik a népet. Akadt jegyző, aki olyan gazdától, akinek hároma mázsa búzája termett, négy mázsát követelt. Amikor pedig az illető gazda kijelentette, hogy többet, mint amennyi a saját termése, nem adhat, a jegyző azt válaszolta:Úgy kell nektek, minek kellett kisgazdapárti képviselő." (Óriási zaj a kisgazdák körében ) Minden rendelet csak az 5 — 10 holdas szegény gazdákat sújtja. Az ő kerületében csendőrök férfiakat és nőket botoztak meg, mert a forradalom alatt elmenekült jegyző szalmáját elvitték. Kéri, szüntessék be a rekvirálásokat vagy pedig rekvirálják az iparcikkeket is és járjanak el erélyesen a visszaélő tisztviselőkkel szemben. Az interpellációt kiadták az illetékes minisztereknek. Ezzel az ülés délután 2 órakor véget ért. A lengyel miniszterelnök a helyzetről. Az oroszok támadnak Ukrajnában. Berlin, okt 18. Varsóból jelentik. Az országgyűlés tegnapi ülésén Vitos minizterelnök nyilatkozott a Risa- ban aláírt békeszerződésről és a vilnai eseményekről. A békéről a miniszterelnök a lobbi között a következőket mondotta: — Az október 12-én aláírt béke nem teljesiti a lengyel nép valamennyi kívánságét. A béke a lengyel határon s ttthagy sok lengyelt. Ez mindezáltal Lengyelorszég mérsékletének és annak a törekvés... k bizonyitéka, hogy a háborút befejezze. Ami azt a biztosítékot illeti, hogy kölcsönösen tartózkodunk a másik állam belő ügyeibe való beavatkozástól, sőt ,11rásunkhoz semmi kétség nem fér. Reméljük, hogy az oroszok is megtartják ezt a kötelezettséget, mint hogy ez a tartós béke fő feltétele. Mindkét párt egy nézetenk van a tekintetben hogy a Lengyelország és Litvánia között vitás terüeti kérdést Lengyelország és Litvánia maga fogja megoldani. E tellen fontos események történtek. Október 18-án egy litván fehérorosz hadosztály Zligovszki tábornok vezetésével megszakította ez érintkezőt a lengyel hadsereggel és október 8-án megszállta Vilnét. Noha a kormány megérti a tisztek és katonák elkesendését, akiket két évig táró súlyos harcokba vezettek azzal, hogy országuk szabadságáért küzdenek és most elzárták az utat a hazai városaik elől, mégis katonai kibereségszegésnek kell tekintenünk . Vilia megszállását, amelynek ügyében vizsgálatot kell folytatni. * A vilnai incidens elsírulására közbelépett az antant is s a francia és az angol követ megjlentek Pilsudskinál, hogy vele tárgyaljanak. Bécsből jelentik: A Neues Wiener Abendblatt jelenti Varsóból. Tegnap ment el a lengyel kormány válasza ez angol-íróeia jegyzékre. Hír szerint ez a következő pontokat foglalja magában : 1. A lengyel kormány sajnálkozásának ad kifejezést Zeligorsky eljárása matt. 2. A lengyel kormány azon az állásponton van,hogy a vilnai kerületben népszavazást kell tartani. 3. Zeligovszky tábornok elleni fegyveres eljárás esetén a tábornok segítségére fog sietni. Varsó, okt. 18. A lengyel főparancsnokság a fegyverszünet határoz Hiányainak végrehajtásaira parlamenterek ntja összeköttetésbe lépett az orosz főparancsnoksággal. Berlin okt. 18. A lengyel kormányban legközelebb részleges átalakuás lesz. Hír szerint Barnei vasútügyi miniszter, Grabiki pénzügyminiszter és Rátas oktatásügyi miniszter lemondanak. Bén, okt. 18. Az ukrán sajtóiroda tegnapi keltezéssel ezt jelenti Stavi slauból. A vörös csapatoknak az ukrán front ellen kedden megkezdett offenzívája tovább folyik. Az ellenség rendkívül szívóssággal támad a Stara Konstantinov,Lettisev-trületen Véres harc folyik Smerinkánál a Bugon való átkelésért. Az ellenség támadásait mindenütt visszavertük. IBI A munkásság szerepe a mai világválságban: 1. A világháború a tőkés termelést csődbe juttatta, melyből nincs menekvés a kapitalizmus számára. Már a háború direkt pusztítása maga is áruhiányt idézett volna, elő, de ezt még fokozta az összes termelő erőknek a háború szolgálatába való állítása. Ha ez magában véve 1s drágaságra vezetett volna, ezt a drágaságot növelte a papírpénz tömeges gyártása a háború alatt és után, mert a pénz így még inkább elértéktelenedett, ínség és drágaság mélyíti már most az ellentétet a szegény és gazdag, a munkás és tőkés között egész a nyílt vagy leplezett polgárháborúig. Ezért a munkás nem akar már dolgozni a tőkésnek, a tőkés profitjáért A régi munkafegyelmet a tőkés rend többé helyreállítani nem bírja. Ma, amikor a réginél is sokkal többet kellene termelni, a termelés mindenütt, a mezei és gyári munkában alatta, marad a háború előttinek. Pedig ma ez se volna elég, mert a háború szenvedései és pénzbősége a tömegek életigényeit fokozták élelemben, ruhában, lakásban, szórakozásban, élvezetekben. A hiány így aránylag még nagyobb, termelni ma még többet kellene, mint a háború előtt. Ezek tények, melyek a munkásnak is nyíltan hirdetik, hogy az eddigi tőkés termelés csődöt mondott Az eddigi termelés pedig árutermelés, melynek alapja és célja nem a közszükség, hanem a tőkés haszna, a profit, melyet a munkás munkájának értékéből tart meg magának a tőkés, mint kamatot a tőkéje után, melyet a termelő eszközökbe és nyersanyagba fektetett. A tőkés nem emberségből termel, sem nem valami ideális célokért, még csak nem is magának a termelés lehetőségének felosztásáért, hanem tisztán csak a profitért. S ha profitot nem hoz, inkább beszünteti a termelést, semhogy ráfizessen. A régi rend szerint ehhez neki természetes joga van. S ha szüksége van a munkásnak munkára, a fogyasztónak árura, hát segítsen magán ahogy tud, vagy forduljon fel, ha nem tud. A tőkés erről nem tehet, ő termelni mégse hajlandó úgy, hogy ráfizessen. Mi jogon követelik ezt tőle? S ki az, aki ezt jogosan követelhetné? Az állam? A köz? Fütyül rá. Adóba úgyis elveszi az állam tőle, amit a háború alatt nyert; azt nem követelheti, hogy még a termelésre is ráfizessen. Inkább becsuk. Az állam gondoskodjék, hogy ő kapjon nyersanyagot, mert ez közérdek, hogy a munkás dolgozzék, ez is közérdek, akkor majd a kés termel, ha kegyes lesz, csekélyebb profitért is. De nélkül, ráfizetéssel ugyanolyan ínség a világon nem A világháború azonban az lám hatalmának élét is kicsorbí