Munkásélet, 1970 (14. évfolyam, 663-713. szám)

1970-09-18 / 700. szám

A ROMÁNIAI SZAKSZERVEZETEK ÁLTALÁNOS SZÖVETSÉGÉNEK HETILAPJA II. SOROZAT 70. SZÁM • 8 OLDAL ARA 30 BAMI • 1970. szeptember 18. alkalmazottat" Új ötéves tervünk közgyűlésének megvitatása napirendjén ! Még szorgalmasan dolgozunk a jelenlegi ötéves terv maradéktalan valóra váltásán, de már körültekintéssel készülünk az új távlati terv teljesítésére. Miután a minisztériumok kollégiumai, a fővállalatok tanácsai és az üzemek igazgatóbizottságai minden szemszögből behatóan elemezték az iparágakra, a fővállalatokra és egységekre felbontott 1971—1975. évre szóló tervfeladatokat, ezekben a napokban az alkalmazottak közgyűlésein is sor kerül megvitatásukra. Ez alkalommal tehát, a közgyűléseknek az lesz a hivatásuk, hogy a X. pártkongresszus útmutatásainak szellemében, fokozott igényességgel és felelősségérzettel vizsgálják meg a termelő tevékenységet az ötéves terv perspektívájában, hogy megalapozzák a terv valamennyi mutatóját s biztosítsák a legkedvezőbb feltételeket példás teljesítésükre. A jövőbeni teendők ily széles körű megvitatása rendkívül fontos szakasz minden egyes vállalat s következésképpen az egész nemzetgazdaság fejlesztési programjának kidolgozásában és megalapozásában. Köztudomású ugyanis, hogy az alkalmazottak közgyűlései mint jól bevált és egyre inkább meghonosuló hatékony tervezési és vezetési munkamódszer, nagyszerű lehetőséget nyújtanak a dolgozó tömegek bevonására a termelés irányításába és szervezésébe, az egész gazdasági tevékenység tökéletesítését célzó intézkedések meghatározásában. Hogy a dolgozóknak e reprezentatív fóruma elérje célját, az igazgatóbizottságoknak és az üzemi szakszervezeteknek alaposan elő kell készíteniük a közgyűléseket. Gondoskodniuk kell róla, hogy minden alkalmazott idejében és teljes mértékben megismerje a vállalatra háruló feladatokat és a teljesítésük biztosítására foganatosítandó intézkedéseket. Szem előtt tartva alapvető célkitűzésünket, azaz a termelés hatékonyságának fokozását, az egész gazdasági tevékenység minőségi színvonalának emelését, ajánlatos, hogy a közgyűlések részvevői figyelmüket főleg az alábbi kérdésekre irányítsák: újabb belső tartalékok feltárása, a termelés fokozása a gépek és berendezések, valamint a termelőfelületek jobb kihasználása révén, a termékek minőségének szüntelen javítása, a munkatermelékenység fokozása, a termelési és forgalmi költségek csökkentése, az új beruházási munkálatok időbeni elvégzése és önköltségük csökkentése, az export feladatok pontos teljesítése, a távlati gazdasági szerződések mielőbbi megkötése, a kutatások értékesítési tartamának lerövidítése stb. Szakszervezeteink ösztönözzék a dolgozókat, hogy cselekvően részt vegyenek a vitában, vessék fel a vállalat alapvető problémáit, nyíltan mondjanak véleményt a napirenden szereplő kérdésekről s olyan javaslatokat tegyenek, amelyek elősegítik majd az új ötéves terv célkitűzéseinek példás valóra váltását. Megbeszélés a nagyváradi nyomdában Nem egyszer hallottam emlegetni a nagyváradi Crişana nyomdaipari vállalat dolgozóinak ügyességét és hozzáértését. Lelkes munkájuk híre nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is elterjedt. Tudják, hogy ezek a szakmájukat kiválóan értő mesterek kötik csokorba a romániai irodalom számos virágzó hajtását. Egy nemrégi ülésen, ismét alkalmam volt feleleveníteni azt a sok dicséretet, amit róluk hallottam. Deutsch Ernő, a nyomdavállalat igazgatója átfogó jelentés keretében sorakoztatta fel a vállalat dolgozóinak munkási- Al. SILAGHI (Folytatása a 5. oldalon) Új gépek a máramarosszigeti fafeldolgozó üzemben „...Nézzék, mi lett a lányomból!“ A müncheni ,,hippi“-k találkozóhelyeit egy idő óta rendszeresen felkeresi egy idős asszony, aki két fényképet szorongat a kezében.. A felvételek a lányát ábrázolják. Az első hat hónappal ezelőtt készült a második röviddel azután, hogy megkezdte a rendszeres kábítószerfogyasztást. A szerencsétlen asszony, Elisabeth Baumann sorra látogatja a fiatalok tánctermeit, megkerüli az összefonódottan vonalgó táncosokat, felmegy a zenekar emelvényére és erélyes hangon csendet parancsol ! ,,A lányom két fényképét akarom önöknek megmutatni... Az elsőn vidáman mosolyog, örül az életnek. S itt a második fénykép. Ez is a lányomat, Marie-Elisabeth-et ábrázolja, hat hónappal később. A hasis juttatta ebbe (Folytatása a 2. oldalon) Őszelő Predeálon ÖNISMERET Vaskos, mintegy nyolcszáz oldalas könyv fekszik előttem. Nem szépirodalmi alkotás — nagyon távol áll tőle ! — de mégis tele s tele történéssel, mondhatnám izgalmas sztorival. Van benne konfliktus is, hiába na ilyen az élet, és persze a hepiend sem hiányzik. Mert ez is természetes velejárója a mai valóságnak. Szóval könyv a javából, csak túl kevés a próza benne, hiányzik a leírás, de annál több az adat, a rideg szám, a dokumentum. Ugyanis a statisztikai évkönyvről van szó, a múlt esztendő adatait összesítő szelektáló tudományos munkáról, amely nemcsak hű tükre hazánknak, hanem részletező feltárása egy esztendő — sőt több esztendő munkájának. A tizennégy nagy fejezetre osztott statisztikai évkönyv, ezúttal javított, bővített formában foglalja össze az adatok nagy halmazát, sőt egy világstatisztikai táblázattal is megörvendeztette az olvasókat, kutatókat. És én, ebben a nagyon rövid beharangozóban ezzel az utolsó fejezettel szeretnék foglalkozni. Ugyanis épp ez a fejezet könnyíti meg az általános értékelést, biztosítja a reális összehasonlítás lehetőségét a világ többi államaival, megmutatja,hogy a legkülönböző területeken hol állunk, mi a rangunk, így például örömmel fedeztem fel, hogy az ipari termelés dinamikája tekintetében 1066— 68-ban harminc állam között a második helyen szerepelünk Japán mögött. A villamosenergia termelés is olyan jelentősen emelkedett, hogy ugyancsak harminc országból az első tíz közé kerültünk. De erről a szinte ugrásszerű fejlődésről vall a romániai munkásosztály számának a növekedése, a megnőtt életkor impozáns számadata, a textilipar jelentős fejlődése — de minek soroljam, hiszen nem ez a hivatása ennek a jegyzetnek. De annál inkább hivatása felhívni a figyelmet az elmélyülésre, az összehasonlításra, a magunkba nézésre, a valóság megismerésére. Mert nem kell különleges közgazdasági szakismeret ahhoz, hogy a számok nyelvéből megértsük azt is, hogy sok területen, még nagyon sok a teendőnk. Hogy nem egy nemzetközi összehasonlító táblázat alján található hazánk neve, hogy a kor iramához, ritmusához kell igazodnunk nemcsak egy vagy két szakterületen, hanem valamennyi nemzetgazdasági ágazatban. Mert egyetlenegy lemaradás kihat az egészre, hiszen a nemzetgazdaság, épp úgy mint a kultúra összefüggő nagy, élő, szervezet. Nos éppen ebbe az élő szervezetbe nyújt tudományos igényű betekintést a statisztikai évkönyv, a maga sajátos módján , a számok lapidáris nyelvezetén. Ne, ne unjuk, kedves olvasó, kézbe venni, átlapozni és tanulmányozni ezt a munkát. Megéri a fáradtságot. Többet fogunk tudni nemcsak az országról, hanem önmagunkról is. DÁNOS MIKLÓS Huszonhat ország iparának találkozója Október 13-án nyílik az első BNV. Mintha egy nagy ipari üzem, avagy építőtelep lenne ezekben a napokban a fővárosi Scinteia téri kiállítási komplexum. Ácsok, kőművesek, fémszerkezet szerelők, festők s még ki tudja hány szakma képviselői sürögnek-forognak szüntelenül itt. Napról napra változik a kép és egyre inkább hasonlít ahhoz, amit az első Bukaresti Nemzetközi Vásár szervezői megálmodtak, kiterveztek. Mert erre készül itt minden, ezért van a lázas tevékenység. Nem egészen egy hónap múlva, pontosabban október 13-án megnyílik itt az első BNV. És ezzel fővárosunk a vásárvárosok sorába lépve számos fejlett iparral rendelkező ország legkiválóbb termékeit és szakembereit látja vendégül két évenként. Hazánk már eddig is sok külföldön megrendezett nemzetközi vásáron vett részt — csupán tavaly 69 ilyen rendezvényen voltunk jelen — és még több ipari kiállításon, de ettől kezdve mi is rendezünk nemzetközi ipari seregszemlét. Méghozzá nem is akármilyet, hanem a gépgyár- ILLÉS FERENC (Folytatása a 6. oldalon)