Munkásőr, 1981 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1981-03-01 / 3. szám
Emberek a toronydarun Néhány évvel ezelőtt egy tavaszi reggelen, különös jelenség szemtanúi lehettek a Nagyvárad téren tartózkodó emberek. Apró, fekete tárgy lebegett a szélben, magasan a tér fölött. Valamiféle könynyű anyagból készülhetett, mert lassan hullott alá, a légáramlat hatására időnként meg is emelkedett, majd ismét lefelé bukfencezett. Egyre többen kezdték figyelni, mi lehet az ott, fönn a magasban, s miként került oda? Rövidesen kiderült, hogy egy sapka az. S akik tovább folytatták a vizsgálódást, azt is megállapították, honnan röpült a tér közepére. Fővárosunk egyik legmagasabb épülete az Orvostudományi Egyetem tetején ágaskodó toronydaru gémjéről. Aprónak látszó ember gugolt ott, a szédületes magaságban, úgy százharminc méternyire az aszfalttól. Valamit húzott maga után a gém végpontja felé, legalább is ezt lehetett megállapítani a testtartásából. — Hátborzongató ... semmi pénzért nem vállalnám ezt a munkát... mi történne ha leesne onnan? — hangzottak a szörnyülködő megjegyzések. — Én már csak megnézem magamnak, kiféle lehet ez az ember — mondta az az idős férfi, aki kezébe kaparintotta a sapkát. — Megvárom, amíg lejön. Többen is csatlakoztak hozzá, s mintegy harminc tagú csoport megindult az épület főbejárata felé. A 81-es autóbusz megállójában várakozva tanúja voltam a jelenetnek. Sietős utam miatt nem csatlakozhattam a deputációhoz, pedig — mint utóbb kiderült — érdemes lett volna. — Száva Antal volt az — mesélte a közelmúltban Tapodi András munkásőr rajparancsnok, az Építőipari Gépesítő Vállalat kiszálló szerelője. — Ő is munkásőr, szakaszparancsnok-helyettes és szintén kiszálló szerelő. Annak idején elmondta nekünk a történetet. A sapkahozó kisöreg azzal kezdte, hogy „a magáé ez?”, aztán azt kérdezte: „mennyit kap ezért a munkáért?” Anti megválaszolt: „Annyit, amennyit más munkás. Órabérben javítjuk a gépeket.” Ő akkor éppen drótkötelet cserélt. Ez a leggyakoribb meg a beállítás. Hogy veszélyes-e ez a munka? Igen. Annak, aki nem tartja be a biztonsági előírásokat. A váratlan tényezők sem okozhatnak bajt, ha az ember nem veszíti el a fejét. Mindjárt mutatok valamit! Ott az a magas ház balról — a Kerepesi út egyik épületére mutatott. — Ott is szereltünk. A daru alkatrészt emelt a magasba, azon álltunk. A drótkötél ismeretlen okból megcsúszott, de mi jól kapaszkodtunk és baj nélkül hintáztunk el a daru törzse mellett. Szeretem ezt a munkát. Igaz, megvan ennek is a rossz oldala, ólmos esőben, meg hóban is dolgozni kell. A mátyásföldi Centenárium lakótelepre igyekeztünk, László Miklós munkásőr darukezelőhöz, aki szintén a Tapodi András vezette raj be- Tapodi András