Művelődés, 2021 (74. évfolyam, 1-12. szám)

2021-02-01 / 2. szám

enciklopédia -emi­gráció irodalmának . A mikesi élet­mű művelődéstörténeti vonatkozásban is jelentős: a magyar világi széppróza megszületését jelzi . „A régi és az új ha­tárán áll: betetőzi a múltat, s kaput nyit az újnak, a felvilágosodás korának” – vélekedik Szigeti József (Uo ., 33 . oldal) . Életútja Mikes Kelemen a háromszéki Zágonban született református nemesi családban . Szülei az ősi székely nemesi származá­sú zabolai Mikes Pál és csicsókeresztúri Torma Éva voltak . Fiuk születése után az apát a Thököly-féle kuruc megmozdulá­sokban való részvétel miatt az osztrák parancsnok letartóztatta, majd Fogaras várában különös kegyetlenséggel halál­ra kínozták, és birtokait elkobozták . A kis árva gyermekkorát Zágonban, Abafáján (Maros megye), valamint nagybátyja, gr . Mikes Mihály zabo­lai (Kovászna megye) birtokán töltötte . Özvegy édesanyja hat év után férjhez ment kövesdi Boér Ferenc nemes úrhoz, házasságukból született Kelemen fél­testvére, Boér Huszár József . Édesanyjá­val együtt áttértek a katolikus hitre a nevelőapa hatására, akinek közbenjá­rására Mikes Kelemen visszakapta régi apai birtokait . 1700 és 1707 között a kolozsvári je­zsuita kollégiumban tanult, ahol klasz­szikus latin irodalmi műveltséget szerzett . 1707-ben, amikor II . Rákóczi Ferencet Marosvásárhelyen beiktatták fejedelmi székébe, a nagytekintélyű Mikes Mihály kieszközölte a fejedelem­nél, hogy unokaöccsét vegye fel udva­rába . Néhai apja politikai választását követve (aki Rákóczi mostohaapjának, Thököly Imrének volt a katonája) hosz­szú éveken át apródként szolgálta a fe­jedelmet, tehát ebben a minőségben soha el nem szakadt urától . Mikes Rá­kóczi mellett élte át a győzelmes csaták és lesújtó vereségek napjait, az ország­gyűlések (ónodi és trencséni) viharait és a kuruc szabadságharc hanyatlásá­nak szomorú éveit . Valamivel több mint húsz éves volt, amikor örökre elhagyta Kolozsvárt, s így szeretett szülőhazáját is . 1711 februárjában elkísérte Rákóczit diplomáciai útjára Lengyelországba, ott értesültek az 1711 . májusi szatmári bé­kekötésről . Az osztrákok általános ke­gyelmet ígértek azoknak, akik leteszik a hűségesküt, de Mikes egy pillanatig sem habozott . A fejedelem szolgálata mellett döntött, mert atyjaként szeret­te és tisztelte őt . Másfél évi ott-tartóz­kodás után, 1712 novemberében hajóra szálltak, hogy Franciaországba vitorláz­zanak XIV . Lajos király meghívására . A Porta gondoskodott teljes ellátásukról, és harminc janicsár őrizte biztonságukat. A fejedelemnek külön palotát biztosítottak, Bercsé­nyi Miklósnak pedig egy egész birtokot adtak lakóhelyül. Kis kitérővel 1713 februárjában ér­keztek Párizsba, ahol éveken át XIV . Lajos király vendégszeretetét élvez­hették . Rákóczi állandó vendég volt a versailles-i palotában . Mikes több ifjú nemes társaságában – a fejedelem jó­indulata és anyagi gondoskodása ré­vén – megismerhették Párizs neveze­tességeit, a francia kultúrát, a francia nyelvet és irodalmat . Ezek hatása ké­sőbbi műveiben vált nyilvánvalóvá . Rákóczi és kíséretének lengyelországi, majd franciaországi tartózkodásáról részletesen beszámolt 1717 januárjáig egyik diárium írója, Szathmáry Király Ádám . A kedvezőtlen politikai helyzet alakulása miatt – 1714-ben Franciaor­szág békét kötött Ausztriával, 1715-ben elhunyt a Napkirály, akinek jóindulatát élvezték a bujdosók – arra kényszerült a fejedelem, hogy egész udvartatásával visszavonuljon a grosbois-i kolostorba, ahol kertészkedett és sokat olvasott . Két éven át éltek ott, amikor 1717 őszén III . Ahmed török szultán meghívást inté­zett az emigrációban élő fejedelemhez, megígérve, hogy – az osztrákok elleni bosszúvágytól fűtve – visszasegíti Er­dély fejedelmi székébe . 1717 . október 10-én érkeztek Gallipo­liba . A fejedelem kíséretében ötven-öt­venkét ember volt . Mikes Kelemen hu­szonhét éves volt, amikor a Törökországi levelek megírásába kezdett . Első leve­lének keltezése így szól: „Gallipoliból, Anno 1717 . 10 . Octobris .” További levele­iből nyomon követhetjük gyakori lak­helyváltoztatásaikat: Drinápoly, Bujuk­dere, illetve Jenikő, ahol nagyon rossz körülmények között voltak elszállásol­va, de a fejedelem szállása kivételt ké­pezett . Ugyanakkor nagy örömére szol­gált, hogy Jenikéből bemehetett a közeli Konstantinápolyba, hogy tisztelegjen a francia követnél . Ez életének egyik ritka és kellemes epizódja volt . Mivel jól be­szélt franciául, a követ felesége, M­me Bonnac szívesen látta vendégei között . Mikes örült, hogy kulturális környezet­ben lehet . Így ír róla: „Az asszony olyan, mint egy darab nádméz... olyan az asz­szonyok között, mint a jóféle gyöngy a többi gyöngyök között” (18 . levél) Utalást tesz egyik levelében arra, hogy könyve­ket is kölcsönzött neki . Végül két és fél éves hányódtatás után, 1720 . április 24-én megérkez­tek Tekirdagba, magyarul Rodostóba, amely a Márvány-tenger partján te­rül el . „Mi itt igen szép kies helyt va­gyunk... Lóháton innét Constantiná­polyba két nap el lehet menni, tengeren pedig egy nap .” Ebben a kis városkában, 120 kilométerre a fővárostól, négy nem­zet élt csendben, békében: török, görög, örmény és zsidó . A bujdosóknak lakhe­lyül egy egész utcát jelöltek ki, az örmé­nyek jól gondozott házait bocsátották rendelkezésükre . A Porta gondoskodott teljes ellátásukról, és harminc janicsár őrizte biztonságukat . A fejedelemnek külön palotát biztosítottak, gróf Bercsé­nyi Miklósnak pedig távolabb egy egész birtokot adtak lakóhelyül . 1722-ben édesanyja, Boér Ferencné Torma Éva levelet írt Rodostóba fiá­nak, amely csak egy év múlva jutott el hozzá . Mikes Kelemen boldog megha­tottsággal vette édesanyja keze írását, amelyben ez állt: „Bárcsak az én halá­lom előtt való látásodban örvendeztet­ne meg az én Istenem! Az igaz, hogy jó­szágodat mind másnak adták (...) Jobb a magad hazájában lenned, hogysem az idegenek között .” Kelemen megindult lélekkel írta anyja sorai alá: „Ó édes Jé­zusom, hálákat adok szent felségednek, Mikes Kelemen (1690–1761). Ismeretlen festő, 19. század harmadik negyede, 18. századi ismeretlen mester után. LXXIV. évfolyam 2021. február­­ 13

Next