Művelődés, 2021 (74. évfolyam, 1-12. szám)
2021-02-01 / 2. szám
enciklopédia -emigráció irodalmának . A mikesi életmű művelődéstörténeti vonatkozásban is jelentős: a magyar világi széppróza megszületését jelzi . „A régi és az új határán áll: betetőzi a múltat, s kaput nyit az újnak, a felvilágosodás korának” – vélekedik Szigeti József (Uo ., 33 . oldal) . Életútja Mikes Kelemen a háromszéki Zágonban született református nemesi családban . Szülei az ősi székely nemesi származású zabolai Mikes Pál és csicsókeresztúri Torma Éva voltak . Fiuk születése után az apát a Thököly-féle kuruc megmozdulásokban való részvétel miatt az osztrák parancsnok letartóztatta, majd Fogaras várában különös kegyetlenséggel halálra kínozták, és birtokait elkobozták . A kis árva gyermekkorát Zágonban, Abafáján (Maros megye), valamint nagybátyja, gr . Mikes Mihály zabolai (Kovászna megye) birtokán töltötte . Özvegy édesanyja hat év után férjhez ment kövesdi Boér Ferenc nemes úrhoz, házasságukból született Kelemen féltestvére, Boér Huszár József . Édesanyjával együtt áttértek a katolikus hitre a nevelőapa hatására, akinek közbenjárására Mikes Kelemen visszakapta régi apai birtokait . 1700 és 1707 között a kolozsvári jezsuita kollégiumban tanult, ahol klaszszikus latin irodalmi műveltséget szerzett . 1707-ben, amikor II . Rákóczi Ferencet Marosvásárhelyen beiktatták fejedelmi székébe, a nagytekintélyű Mikes Mihály kieszközölte a fejedelemnél, hogy unokaöccsét vegye fel udvarába . Néhai apja politikai választását követve (aki Rákóczi mostohaapjának, Thököly Imrének volt a katonája) hoszszú éveken át apródként szolgálta a fejedelmet, tehát ebben a minőségben soha el nem szakadt urától . Mikes Rákóczi mellett élte át a győzelmes csaták és lesújtó vereségek napjait, az országgyűlések (ónodi és trencséni) viharait és a kuruc szabadságharc hanyatlásának szomorú éveit . Valamivel több mint húsz éves volt, amikor örökre elhagyta Kolozsvárt, s így szeretett szülőhazáját is . 1711 februárjában elkísérte Rákóczit diplomáciai útjára Lengyelországba, ott értesültek az 1711 . májusi szatmári békekötésről . Az osztrákok általános kegyelmet ígértek azoknak, akik leteszik a hűségesküt, de Mikes egy pillanatig sem habozott . A fejedelem szolgálata mellett döntött, mert atyjaként szerette és tisztelte őt . Másfél évi ott-tartózkodás után, 1712 novemberében hajóra szálltak, hogy Franciaországba vitorlázzanak XIV . Lajos király meghívására . A Porta gondoskodott teljes ellátásukról, és harminc janicsár őrizte biztonságukat. A fejedelemnek külön palotát biztosítottak, Bercsényi Miklósnak pedig egy egész birtokot adtak lakóhelyül. Kis kitérővel 1713 februárjában érkeztek Párizsba, ahol éveken át XIV . Lajos király vendégszeretetét élvezhették . Rákóczi állandó vendég volt a versailles-i palotában . Mikes több ifjú nemes társaságában – a fejedelem jóindulata és anyagi gondoskodása révén – megismerhették Párizs nevezetességeit, a francia kultúrát, a francia nyelvet és irodalmat . Ezek hatása későbbi műveiben vált nyilvánvalóvá . Rákóczi és kíséretének lengyelországi, majd franciaországi tartózkodásáról részletesen beszámolt 1717 januárjáig egyik diárium írója, Szathmáry Király Ádám . A kedvezőtlen politikai helyzet alakulása miatt – 1714-ben Franciaország békét kötött Ausztriával, 1715-ben elhunyt a Napkirály, akinek jóindulatát élvezték a bujdosók – arra kényszerült a fejedelem, hogy egész udvartatásával visszavonuljon a grosbois-i kolostorba, ahol kertészkedett és sokat olvasott . Két éven át éltek ott, amikor 1717 őszén III . Ahmed török szultán meghívást intézett az emigrációban élő fejedelemhez, megígérve, hogy – az osztrákok elleni bosszúvágytól fűtve – visszasegíti Erdély fejedelmi székébe . 1717 . október 10-én érkeztek Gallipoliba . A fejedelem kíséretében ötven-ötvenkét ember volt . Mikes Kelemen huszonhét éves volt, amikor a Törökországi levelek megírásába kezdett . Első levelének keltezése így szól: „Gallipoliból, Anno 1717 . 10 . Octobris .” További leveleiből nyomon követhetjük gyakori lakhelyváltoztatásaikat: Drinápoly, Bujukdere, illetve Jenikő, ahol nagyon rossz körülmények között voltak elszállásolva, de a fejedelem szállása kivételt képezett . Ugyanakkor nagy örömére szolgált, hogy Jenikéből bemehetett a közeli Konstantinápolyba, hogy tisztelegjen a francia követnél . Ez életének egyik ritka és kellemes epizódja volt . Mivel jól beszélt franciául, a követ felesége, Mme Bonnac szívesen látta vendégei között . Mikes örült, hogy kulturális környezetben lehet . Így ír róla: „Az asszony olyan, mint egy darab nádméz... olyan az aszszonyok között, mint a jóféle gyöngy a többi gyöngyök között” (18 . levél) Utalást tesz egyik levelében arra, hogy könyveket is kölcsönzött neki . Végül két és fél éves hányódtatás után, 1720 . április 24-én megérkeztek Tekirdagba, magyarul Rodostóba, amely a Márvány-tenger partján terül el . „Mi itt igen szép kies helyt vagyunk... Lóháton innét Constantinápolyba két nap el lehet menni, tengeren pedig egy nap .” Ebben a kis városkában, 120 kilométerre a fővárostól, négy nemzet élt csendben, békében: török, görög, örmény és zsidó . A bujdosóknak lakhelyül egy egész utcát jelöltek ki, az örmények jól gondozott házait bocsátották rendelkezésükre . A Porta gondoskodott teljes ellátásukról, és harminc janicsár őrizte biztonságukat . A fejedelemnek külön palotát biztosítottak, gróf Bercsényi Miklósnak pedig távolabb egy egész birtokot adtak lakóhelyül . 1722-ben édesanyja, Boér Ferencné Torma Éva levelet írt Rodostóba fiának, amely csak egy év múlva jutott el hozzá . Mikes Kelemen boldog meghatottsággal vette édesanyja keze írását, amelyben ez állt: „Bárcsak az én halálom előtt való látásodban örvendeztetne meg az én Istenem! Az igaz, hogy jószágodat mind másnak adták (...) Jobb a magad hazájában lenned, hogysem az idegenek között .” Kelemen megindult lélekkel írta anyja sorai alá: „Ó édes Jézusom, hálákat adok szent felségednek, Mikes Kelemen (1690–1761). Ismeretlen festő, 19. század harmadik negyede, 18. századi ismeretlen mester után. LXXIV. évfolyam 2021. február 13