Oktatási Közlöny, 2001. szeptember-december (45. évfolyam, 24-35. szám)
2001-09-07 / 24. szám
3282 e) félév: 15 hét szorgalmi időszakból és a vizsgaidőszakból álló tanulmányi időszak; f) nem-tanári szakok: azok az egyetemi és főiskolai szintű szakok, amelyeken nem lehet tanári képesítést szerezni; g) tanárképes szakok: azok az egyetemi szintű szakok, amelyeken lehetséges, de nem kötelező a tanári képesítés megszerezése; h) társított szakok: azok az egyetemi és főiskolai szintű szakok, amelyeken első alapképzésben a tanulmányokat egy másik szakkal egyszerre (meghatározott szakokon két félév más szakon folytatott tanulmányok után) kell megkezdeni és befejezni. 2. § A felsőoktatásban a bölcsészettudományi szakokon egyetemi és főiskolai szintű végzettség szerezhető. 3.§ A bölcsészettudományi szakok általános képesítési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete, az egyetemi szintű szakok sajátos képesítési követelményeit a 2. számú melléklete, a főiskolai szintű szakok sajátos képesítési követelményeit a 3. számú melléklete tartalmazza. 4. § A bölcsészettudományi szakokon szerezhető tanári képesítés követelményeit külön jogszabály határozza meg. 5. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg új évfolyam nem indítható a következő egyetemi szintű szakokon: a) általános (és alkalmazott) nyelvészet, b) eszperantó, c) művészettudomány, d) összehasonlító irodalomtörténet, e) pedagógiai szakértő, f) szlavisztika, g) tudomány és technika elmélet és történet, h) világnézetünk alapjai 3 éves tanári kiegészítő szak. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg új évfolyam nem indítható a) a főiskolai szintű, hároméves képzési idejű, egy szakként végezhető angol, francia, német, olasz és spanyol nyelvtanár szakokon, valamint b) a főiskolai szintű latin nyelv és irodalom szakon. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyetemi és főiskolai szintű könyvtáros szak megnevezése informatikus könyvtáros szakra, az egyetemi szintű művelődési (és felnőttképzési) menedzser szak megnevezése művelődésszervező szakra, a főiskolai szintű gyors- és gépírás tanár szak megnevezése ügyviteli szakra változik. (4) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott oklevelek az azokban foglalt végzettség szintjének, illetve szakképzettségnek felelnek meg. 6.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Az e rendelettel meghatározott követelményeket először a 2002/2003. évi tanévben az alapképzésekben tanulmányaikat megkezdő hallgatókra kell alkalmazni. A 2001/2002. évi tanévben hallgatói jogviszonyban álló és tanulmányokat folytató hallgatók 2006. július 31-ig a rendelet hatálybalépésének időpontjában érvényes tanulmányi rend szerint végezhetik tanulmányaikat, és az ennek megfelelő oklevél tanúsítja végzettségüket és szakképzettségüket. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) az egyetemi szintű észt alapképzési szak képesítési követelményeiről szóló 74/1999. (V. 21.) Korm. rendelet, b) az egyetemi szintű filmelmélet és filmtörténet alapképzési szak képesítési követelményeiről szóló 19/2000. (II. 25.) Korm. rendelet, és c) az egyetemi szintű romológia alapképzési szak képesítési követelményeiről szóló 99/2000. (VI. 22.) Korm. rendelet, Orbán Viktor s. k., miniszterelnök 1. számú melléklet a 129/2001. (VII. 13.) Korm. rendelethez A felsőoktatásban a bölcsészettudományi és egyes társadalomtudományi alapképzési szakok általános képesítési követelményei. A képzés célja A bölcsészettudományi képzés célja olyan humán értelmiségi szakemberek képzése, akik ismerik az emberiség történelme során felhalmozott alapvető egyetemes és nemzeti kulturális értékeket, ismerik az ember és a környezet kapcsolatát, képesek és készek közreműködni abban, hogy a múlt és a jelen ismeretében szellemi életünk újabb értékekkel gyarapodjék, hogy az egyetemes magyarság és más nemzetek, nyelvi közösségek szellemi kapcsolata fennmaradjon és erősödjék, valamint képesek Magyarországot, a OKTATÁSI KÖZLÖNY 24. szám