Művelt Nép, 1955 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1955-01-23 / 4. szám

A BÉKE VILÁGTANÁCS Titkársá­gjának felkérésére az Országos Béke­­anács felszólította a magyar képző­művészeket, hogy készítsenek terv­vázlatokat a BVT tavasszal megrende­zendő világtalálkozójának emblémá-jára, amely alkalmas arra, hogy pla­­kátokon, rsipiratokon, jelvényeken nép­szerűsítse a Béke Világtalálkozó cél­kitűzését, a béke megőrzésének gon­dolatát. Mintegy húsz művész 110 tervvázlatot készített, amelyek közül Borsos Miklós, Mihályfi Ernőné, Ká­dár György, Szilvásy Nándor, Czig­­lényi Ádám, Végh Gusztáv, Kass Já­nos, Wigner Judith, Ék Sándor, Dom­ján József, Hincz Gyula, Szabó Endre, Pap Gábor terveit továbbították a Béke Világtanácshoz. A fenti rajzok Hincz Gyula terv­vázlatai. * GOLDMARK KÁROLY, a nagy magyar zeneszerző negy­ven évvel ezelőtt halt meg. Keszthelyen, ahol Goldmark Károly született, a városi nép­fronttá zottság programja ér­telmében ebből az alkalomból megü­n­nepl a város szülöttjét. A Helikon-műemlékkönyvtár Goldmark-emlékki­állítást ren­dez, amelyhez az Országos Szé­chenyi -könyvtár szolgáltat bő­séges anyagot. A város zene­kedvelői hangversenyt is ter­veznek a nagy zeneszerző mű­veiből. * A MAZOWSZE lengyel ének- és táncegyüttest a Mun­ka Zászló érdemérem második osztályával és elsőfokú állam­­díjjal tüntették ki abból az al­kalomból, hogy 1954 decembe­rében ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját. * A VITNYEDI népi együttes új műsorral készül a­ felszaba­dulási ünnepségekre — a me­gye felszabadulásának tizedik évfordulóján mutatja be a »Vitnyédi lakodalmas« című népjátékot. * PETŐFISZOBROT leplez­nek le Győrött, a város felsza­badulásának tizedik évforduló­ján. A kétméteres bronzszobor a városi Tanácsháza előtti te­ret díszíti majd. A KÉPZŐMŰVÉSZE­I­ ALAP Kiadóvállalata 1954-ben huszonhárom művet adott ki. 1955. évi tervükben 32 mű ki­adása szerepel. A nagy népsze­rűségnek örvendő »Magyar műemlékek« sorozatban Cse­­megi József a »Budavári fő­templom­« című műve és Ba­logh Jolán egyetemi tanár könyve jelenik meg, amely egyetlen épségben maradt re­neszánsz építészeti emlékün­ket, az esztergomi Rákócz-ká­­polnát ismerteti. A »Magyar mesterek« című sorozatban Bodnár Éva Tornyai Jánosról, az Alföld nagy festőjéről, Vég­vári Lajosáé pedig Strobl Ala­josról írt monográfiát. »A rea­lizmus nagy mesterei« című sorozatban Fenyő Iván »Dü­rer« és Pogány G. Gábor »Ve­lazquez« című művei jelen­nek meg. »A magyar múzeu­mok­« című sorzatban a Szép­­művészeti Múzeum XIX. szá­zadi magyar képtárának leg­jelentősebb anyagából repre­zentatív albumot jelentetnek meg. Az említett sorozatokon és albumokon kívül a Képző­művészeti Alap Kiadóvállala­ta az 1955-ös évben több mű­­vészetelméleti, népművészeti és iparművészeti művet ad ki. * KÉPZŐMŰ­VÉSZETI KI­ÁLLÍTÁST rendeznek a Pe­tőfi Kultúrotthonban a Száza­dos úti művészi terep lakói, h­ogy megünnepeljék a VIII. kerület felszabadulásának tizedik év­fordulóját. A kiállítók között szerepelnek a Kossuth-díjas Meggyesi Ferenc és Mikus Sándor, a Mun­kácsy-díjas An­tal Károly szobrászművészek, Edvi-Ilés Jenő és Burghardt Rezső Munkácsy-díjas festőmű­vész­ek. * A VÁCI JÁRÁSI kultúrott­hon művészegyüttese eddig huszonháromszor játszotta a »Pygmalion«-t, tizenhatszor a »Mézeskalács«-ot és nyolc eset­ben a »Gül Babá«-t. Ezzel párhuzamosan most tanulják Sólyom »Holnapra kiderül« című vígjátékát és Csizmarek »Bújócska« című darabját. * BANYASZ-RADIÓT kap Oroszlány. Az oroszlányi stú­dió janu­ár­ 26-án kezdi meg adásait. Az első hetekben na­ponta egyórás műsort közvetít. * A NYUGAT-BERLINI Opera két neves művésze, Margareta Klose és Joseph Heinz az idei évadra a kelet-berlini állami operához szerződött. A VILÁG MINDEN TÁJÁ­RÓL sokezer színes fa- és li­nóleum-metszet érkezett a lon­doni »Victoria and Albert« múzeum hagyományos kiállítá­sára. A bírálóbizottság a be­küldött művekből 146 művész alkotását találta kiállításra al­kalmasnak, köztük a magyar Demján József két színes fa­metszetét, a »Pipacsok«-at és a »Lánchíd romjai«-t. Az angol sajtó — a szaksajtót is bele­értve — nagy dicsérettel emlé­kezik meg a magyar művész munkáiról. A múzeum igazga­tósága meleghangú levelet in­tézett Demján Józsefhez, mely­ben közölte, hogy a kiállítás anyagát rövidesen Glasgowban, majd Manchesterben, az év második negyedében a konti­nens nagyvárosaiban is bemu­tatják. Demján József: A Lánchíd romjai. (Fametszet) TANULNI SZERETNEK, FERTŐ­­SZENTMIKLÓS. Nem írta meg, hogy évekkel ezelőtt milyen iskolai tanul­mányait fejezte be és érettségit tett-e? A szakérettségi tanfolyam ez évben megszűnik, újabb hallgatókat már nem vesznek fel. Amennyiben közép­iskolai tanulmányait nem végezte el, beiratkozhat a Dolgozók Gimnáziu­mába szeptemberben. Az Elvtárs lak­helyéhez legközelebb a soproni Dol­gozók Gimnáziuma van. Ha érett­ségizett, a magyar nyelv és Irodalmi szakra a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen jelentkezhet. KORONGI MIKLÓS, Bp. Guszev u. 27. és BRONDELNÉ Bp. Serleg u. 6. Nincs azon mit csodálkozni, hogy az új könyvek jórészét rövid­del a megjelenésük után, esetleg egy nap alatt szétkapkodják. Népürk so­hasem olvasott annyit, mint ma és hiába adják ki a klasszikusokat 12— 25.000, az Olcsó Könyvtár köteteit 50.000 példányban, a szükséglethez képest ez is kevés. Éppen azért vezet­ték be egyes könyvsorozatoknál az előjegyzések illetve az Olcsó Könyv­tárnál az előfizetéses rendszert, hogy az olvasók előre biztosíthassák ma­guknak az őket érdeklő könyveket. Olvasóközönségünk a felszabadulás előttinek többszörösére növekedett, új életünk tíz esztendeje alatt a Jó könyv közszükségleti cikké vált. Ezt könyv­kiadásunk figyelembe is vette, amit az egyre emelkedő példányszámok bizonyítanak. Ennek ellenére sem sokat javult a helyzet, mert a könyvek iránt! Igényesség és vásárlási kedv a példányszámoknál is nagyobb mér­tékben növekedett. Az olvasási igény kielégítését célozzák a sikeres mű­vek újabb­ és újabb kiadásai. Hogy sok keresett könyv mégsem kapható ezt papírbeszerzési nehézségeink okozzák. S ezért sok könyvet nem százezres, hanem »csak« huszonöt­­ezres példányszámban adhatunk ki. B.-né másik kérdésére levélben válaszolunk. A RADIO SZILVESZTERI MŰSORÁ­VAL foglalkozó múlt heti cikkünkben megemlékeztünk a Hacsek—Sajó­­tréfáról is. A műsorban eljátszott Hacsek és Sajót nem a tréfák állandó szerzője, Vadnál Endre írta, miután az, mint ahogy azt a konferanszié is közölte, Hacsek-Sajónak paródiája volt. AZ ÚJ MAGYAR KÖNYV­KIADÓ ezekben a napokban jelenteti meg Evernburg mű­vét, a »Vihar«-t, mely most negyedük kiadásában, a Szovjet Írók Válogatott Műve­ sorozat­ban kerül az olvasóközönség kezébe * KAJÁN KARIKATÚRA SOROZATA: ■pAfrAmv mester wra ! A karikatúrák zsűrizése.­­ Vigyázz! Elkészülni! Rajta! — A regényhőseid sematikusak! Miért nem mész ki az életbe, hogy húsból és vérből való alakot láss... A HAZAFIAS NÉPFRONT, az Ismeretterjesztő Társulat, a Magyar Írók Szövetsége és a Magyar Irodalomtörténeti Tár­saság Csokonai Vitéz Mihály halálának 150. évfordulója al­kalmából január 27-én este 7 órai kezdettel emlékünnepélyt rendez a Zeneakadémia Nagy­termében. Ünnepi beszédet mond Juhász Gyula egyetemi tanár. * ORSZÁGOS ZENEMŰVÉ­­SZETI értekezletet rendeznek február elején Debrecenben Az értekezlet első napi prog­ramján a Csokonai Színház operaelőadásának megtekintése szerepel. Másnap egy Chop­in­­hangversenyen vesznek részt az ország különböző vidékei­ről összegyűlt szakemberek A hangversenyen a varsói sze­replésre induló Vásáry Tamás és Frenkl Péter működik közre. * HÍRADÓ- ÉS DOKUMEN­TUMFILMJEINK külföld­i nagy népszerűségnek örvende­nek. A magyar—osztrák lab­­darúgómérkőzésről készült ri­portfilmet bemutatták a Ro­mán Népköztársaságban, Jugo­szláviában, Belgiumban, Ang­liában, ahol a televíziós adás­ban is szerepelt. Kanadában sikerrel játszották a »Bajno­kaink a víz alatt« című színes dokumentfilmet. A román mo­zik híradóikban bemutatták a rizsaratásról készített híradó­­riportot. A francia híradóban a kalocsai paprikaszüret, a belga híradóban pedig a Zeneművé­szeti Főiskola nagyorgonájáról készített híradó-riport szere­pel. * ISMERETLEN ADY-CIKK­­RE, levelekre és fényképekre bukkantak az Irodalomtörté­neti Társaság Ady-munkakö­­zösségének kutatói. A cikk, amely nyomtatásiban sehol sem jelent meg, 1908-b­an íródott és az arisztokráciát majmoló úr­hatnám pesti polgárságot lep­lezi le vitriolos tollal. Az 1955- ben meginduló, tudományos alapossággal előkészített teljes Ady-sorozat — hála a kutatók szorgos munkájának — számos új dokumentummal gazdagítja Adyról szóló ismereteinket. * GYŐRFFY ISTVÁNNAK, a magyar néprajzkutatás nagy úttörőjének, hátrahagyott kéz­iratait felhasználva, a közel­jövőben érdekes könyv jelenik meg a matyó népviseletről Kosztolányi Dezső: Ábránd egy szóról (Pesti Napló, 1918. január 1.) Arra gondolok, hányszor mondják­­ki most na­ponta, minden órában, m­indén percben, széles e világon ezt a szót: béke. A német az sóhajtja: Friede, a ifirancia: paix, az olasz: pace, az angol: peace, az oncxsz: pokol, a török, szaalem. A különböző szavak ibeltűi mögött pedig egy végtelen egységes Válgy lüktet. Most, mikor van egy kis esély, hogy ezekből a betűkből valóság is vá­lik, egy hiszékeny negyedórában, sokszor egymás után kimondom, magam elé, a bűvös Imagyar szót, hogy el­­zsomguljon az értelmem é­s megfeledkezve a jelentésé­ről, semmi mást ne érezzék, mint a hangzók érzéki ha­tását. Földobom a szobámban, hogy világítson, untat egy szalonnaf­éta és illattal szórja tele a levegőt. Egy egész ívet telerajzolok vele, hogy megfájduljon a kezem és a szemem. Úgy érzem, ezt kellene tenni most min­denkinek. Az emberiségnek, akárcsa­k a vásott tanulók­nak, büntetésből, százezerszer, mildiószor kellene le­­írnia ,és nek­ is lenne szabad mást gondolnia, hosszú ideig, mint ezt, mindig és mindig csak ezt: béke, béke, békéi (A Budapesti Varieté műsora) Varietéink az utolsó hóna­pokban egyre inkább arra töre­kednek, hogy az artistaszá­mok alkossák a műsor gerin­cét. Ennek a törekvésnek he­lyességét bizonyítja a Buda­pest Varieté új műsorának si­kere, — a közönség a művészi artistaszámokat legnagyobb tetszéssel fogadja, jóllehet rendkívül szórakoztató párjele­netek, rövid tréfák is szerepel­nek a műsorban. A Budapest Varietében sze­replő artisták jó része m­eg is érdemli az elismerést. A két Carlos egyensúlyozó mutatvá­nyait szinte elhinni is nehéz: a Carlos-pár férfitagja egy ujjam egyensúlyozza magát, — s ez az egy ujj csupán partnernőjének mutatóujján nyugszik. Vagy: görgőre helyezett táblán, két boton egyensúlyozva, végez káprázatos zsonglőrmu­tatvá­­nyokat. S ami nagyon lényeges,­­ a mutatványok az erő és ügyesség mellett a szépséget sem nélkülözik. A két Nagy humoros zene­számai is megérdemelten arat­nak sikert. Produkciójukban, bár nincsen semmi rendkívüli, groteszk mozdulataik, s a leg­­mulatságosabb helyzetekben is megőrzött komolyságuk a leg­jobb zenebdhócs,hagyományo­kat eleveníti fel. Szellemes, humoros ötletekkel vívják ki a közönség tetszését. Igen jók Gazdag Géza zsonglőrmutat­­ványai és a két sztróki lendü­letes akrobattaszámai. A legjob­ * 1­2 bak között érdemel említést a négy Bartonelli is, nyújtómu­­t­atványaikon látszik m­eg leg­jobban, hogy a magyar artis­ták sokat tanulta­k a kitűnő szovjet cirkuszfilknekből A három Joker és a négy Szilvássy is jólképzett, ügyes artisták, egy lépéssel azonban elmaradnék a többiek mögött. Nem ügyességük, vagy képes­ségeik hiánya miatt, hanem a számok beállításá­ban sok a brutalitás és a parlagi humor. A szöveges részekben Ke­leti László, Marietta, Csonka Endre és Kardos Magda sze­rez sok derűs percet a közön­ségnek. A műsor második ré­sze Hajdú Péter és zeneikará­nak szereplésére épül; számai­kat méltán éri a dicséret. Külön kell foglalkozni Vaj­da Albert konferanszával. Vaj­dának a skomferálás egy sajátos válfaját sikerült meghonosíta­nia: a varieté-konferanszot. Az igények itt mások, mint a kar­báréban. Vajda lényegében, ténylegesen­­kapcsolódik az egyes műsorszámokhoz, konfe­­ranszai nemcsak összekötik az egyes műsorszámokat, hanem keretet is adnak. Hibája, hogy túlzottan tisztában van vele, min nevet a közönség. Sokszor minden különösebb ok nélkül vet be egy-egy szót — KIK társbérlet stb. — melyről tud­ja, hogy a közönség mindjárt nevetni fog. Sikerültek­­az egyszerű és ízléses díszletek. Hajdú Ferenc A PÉTERVÁRI VÉRES VASÁRNAP Ötven esztendővel ezelőtt, január 22-án (január 5-én) munkások vére áztatta Pétervár utcáit. A cári kor­mány azt remélte, hogy ha belelővet e fegyvertelen munkásokba, nőkbe, gyermekekbe, megállíthatja a forra­dalmat. A vszsz. 35. sz. sor az önkényura­lom szolgáinak cinikus véleményét közli. A vízsz. S., függ. 1. és vízsz. 6. sz. sorok pedig Leninnek erre adott válaszát tartalmazzák. VÍZSZINTES: 1. Irtke­i környéki kisközség, a csur­gói járásban. 13. Rajzolóművészünk. 14. Nélkülözhetetlen annak, akinek nincsen öngyújtója. II. Óráig iker­szava. 16. Puskagolyó anyaga. 18. Szovjet város. (19. Két betűvel: tova.) 21. Becézett női név, idegenesen írva. 22. Ollós állat. 23. Egy tekla gyöngy, amelynek végéből kis darabka »le­törött«! 25. Kazuárszerű futómadarak. 27. EUL. 28. Szovjet folyó. 30. Han­gos nevetések. 33. Tiltó szócska. 34. [Rettősibetf]. 36. Aase anyó­tóénak egyik neve. 37. Más sorrendben be­csen!! 38. Mezőgazdasági eszközök. 39.­­Eső után keletkezik. 40. Egy — németül. 41. Bőségesen adagolva. 44. Ilyen a kalauz által kilyukasztott vil­lamosjegy. 46. Például a szív. 49. Izzó, folyékony kőzet. 50. Illatszer Kereskedelmi Osztály rövidítése lehet. 51. Nem ragaszkodik tovább a szóhoz. 53.­­Fogd! 56. Fegyelmezés szigorú formája. FÜGGŐLEGES. 2. Rendszerint kilátszik ... 3. A lé­lek mérnökei. 4. Behozatali, kivitel illeték. 6. Köttetesen juttat. 6. Jól hangzik, de ilyen jármű még sincsen. 7. A 32. sz. visszája. 9. G. I. 10. Férfinév. HI. iránnyal kapcsolatos megtiltás. 12. Egyiptom folyója. 17. Ruházati cikk. 20. Mai nerve: Feng­­tien. Itt zajlott le fél­­évszázaddal ez­előtt az orosz—Japán háború döntő ütközete. 24. Szárnyasok. 26. A ber­lini »Markó« neve. (Berlin egyik ke­­rülete.) 29. Jókai másik neve. 31. A­ÉN. 32. Párizsi utca. 35. Egy intésre számit. 42. Személyénél. 43. Becézett női név. 46. Zala ’kétbetűs névjele. (egy kockában.) 47. Veszprém megyei község. 48. Felerősítő, közvetítő rádió­állomás. 52. Éneklő hang. 63. N. A. 54. E. A. 55. Ellentétes kötőszó. A megfejtés értéke: 10 pont. Beküldendő a bevezetésben meg­jelölt sorok­ megfejtése és a »Rejt­vényszelvény« legkésőbb január 31-ig. A dm mellé írjuk: »Rejtvény«. Január 9-i rejtvényünk megfejtése: Földiekkel játszó égi tünemény; Habozás; Amyntas; Ön idő,­futás idő; E hely poétának való; Felvidu­­lás; Dorottya; Szerettem. Könyvet nyertek: Dalos Vilmos, Rákosszentmihály; In­­czédy Gyuláné, Bpest; Krakker György, Bpest; Remonár Etel, Bpest; Szilágyi I­lona, Bpest. A nyereményeket postán küldjük el. A szerkesztőbizottság elnöke: DARVAS JÓZSEF A kiadásért felel: a Lapkiadó Vállalat igazgatója. Szerkesztő­ség: Budapest, VII., Lenin-krt. 9—11., I. emelet. Telefon: 421-779, 220- 893, 221-285. Kiadóhivatal: Budapest, Lenin-körút 9—11. Tel.: 221- 285, 221-293. Terjeszti: Posta Központi Hírlap Iroda V. Buda­pest, V., József nádor-tér 1., **• Telefon: 180-850. Személyes ügy­félszolgálat: V., József nádor-tér 1. Telefon: 183-022. Egyéni elő­fizetők csekkszámlaszáma: 61.088. Közületi előfizetők csekkszámla­száma: 81.066. Előfizetési ár: egy évre 48.—, fél évre 24.—, negyed évre 12.— egy hóra 4.— Ft 2­550080. Athenaeum mélynyomása ( F. v. Soproni Béla) REDVÉNYSZELVÉNY MŰVELT NÉP 4. szám

Next