Lyka Károly szerk.: Művészet 5. évfolyam (Budapest, 1906)

3. szám - Lederer Sándor: A Szépművészeti Múzeum olasz mesterei I.: A velencei festők

A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM OLASZ MESTEREI I. A velencei festők. | [túlnyomón velencei eredetűek azok az ^ ^ olasz képek, amelyek Szépművészeti Múzeumunkba a Pyrker László-féle l . hagyaték révén kerültek. Nem egy kiváló velencei festményt rejtett ma­gában az Esterházy herceg-féle gyűjtemény is. Talán azért, mert Velence főúri gyűjtőink köré­ben szinte divatban volt, vagy talán, mert a lagú­nák városával politikai közösség kötött össze minket. Pulszky Károlynak, az Országos Képtár egykori igazgatójának Olaszországban szer­zett képei lényeges részükben szintén jelen­tékenyen kiegészítették és meggazdagították a mi velencei osztályunkat. Velence alatt itt természetesen nem csupán magát a lagúnák városát értjük, hanem a hozzá tartozó egész terra fermát, Bergamótól Friaulig. Úgy, hogy ezt az iskolát a többinél jóval gazdagabb soro­zat képviseli, amely alkalmat ad arra, hogy nemcsak az időrendbeli kapcsolat, hanem oly­kor az egymástól való szerves függés szem­pontjából is tanulmányozzuk ezt az anyagot. S ez magában véve is igazolja, hogy épp a velencei mestereket helyezzük e tanulmány­sorozatunk élére.* * A szíves olvasó figyelmébe ajánljuk azt a körül­ményt, hogy e tanulmány megírása és nyomása egybe­esett az új katalógus megjelenésével, miért is ez utóbbinak adatai nem voltak tekintetbe vehetők. A képek számo­zása azonban már az új katalógus nyomán történt. 13 Vasari, akinek könyve hiányosságai és tévedései ellenére is bizonyára felülmúlhatat­lanul kitűnő magyarázója és krónikása kora művészetének, s akinek korszak-beosztása, a trecento, quattrocento, cinquecento ma is szél­tében használatos, azt állítja, hogy Cimabueval kezdődik az új művészet, amelynek gyakorlói addig a festészet terén görög művészek sorából kerültek ki. 1 Az új művészet hajnalhasadása tehát már 1300 előtt derengett. De a színhely Firenze. Ámde a lagúnák városában a renaissance festészetének első pirkadása — amidőn először rezdül meg szépség és élet, mint Burckhardt mondja — nem csak későbbre esik, mint Tos­canában, Sienában és Umbriában, hanem még azoknál a városoknál is későbben, amelyek Velence terra fermájának körébe tartoztak vagy nemsokára hozzá csatoltattak. Már 1303-ban megfesti a huszonnyolc éves Giotto ifjú korának csodaművét az Annunziatának szentelt páduai Arénában Enrico Scroregni számára: harminc­nyolc falmező nagy freskói mondják el a Szűz­anya és a Megváltó történetét, e freskók egy­úttal csodaművei a monumentális képírásnak. Ugyancsak Paduában dolgozik később Paolo Uccello és Fra Filippo Lippi. Veronában fest Cangrande számára Altichiero Altichieri, a nagy­1 Köztudomásúnak vehetjük, hogy ez az állítás nem fogadható el szószerint. Levéltári s egyéb okmányok korrigálják Vasari véleményét. 177

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék