Lyka Károly szerk.: Művészet 5. évfolyam (Budapest, 1906)
6. szám - Lederer Sándor: A Szépművészeti Múzeum olasz mesterei I. - A velencei festők
A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM OLASZ MESTEREI I. A velencei festők. (Befejezés:)ergamo 1427-től fogva Velencéhez tartozott. Egyetlenegy meghódított tartomány festőire sem gyakorolt az állam metropolisa akkora vonzó erőt, mint erre. Pálmáról, Carianiról, a Liciniókról, a Santa Crocekről, akik munkáik és működésük révén velence-városbeliekké lettek, már volt alkalmunk szólni. De hogy mily hihetetlen tömegben özönlöttek Velencébe az olyan festők, depentorik és figurerek , akikről semmit sem tudunk, arról fogalmat ad nekünk az okirat-közleményeknek egy fejezete, amelyeket Gustav Ludwig dr. gyűjtött össze ily címen: „Bergamaskische Maler in Venedig, von denen Gemälde nicht bekannt sind." Azok sorába, akik szorosabban összeforrtak szülőföldjükkel s nyilván sohasem lépték át e hegyvidéki völgyek szűk határait, tartozik Giov. Battista Moroni is. Valle Serianában született, a terra d'Albinon, hét olasz mérföldnyire Bergamotól. Születési évét következtetések révén 1520—1525 közé helyezhetjük. Tanítómestere Moretto volt, akinek elődei ugyanebből a Valle Serianából valók voltak. A halál 1578-ban érte utól, munka közben, midőn az utolsó ítéletet festette a Bergamo közelében levő Gorlago plébániatemploma számára. Ezt a képet Lottónak tulajdonították, bár gróf Tassi megtalálta s publikálta Moroninak e képre vonatkozó sajátkezűleg írt szerződési okiratát. Neve helyesen Moroni s nem írható egyben Moronenek is. Legkoraibb évjegyes képe 1553-ből való. Már Pasta megjegyezte, mennyire közel áll Moroninak a bergamói dómban levő oltárképe Morettónak ugyanott a S. Andrea-templomban levő Madonnájához.3 Morelli pedig három különböző képpel bizonyítja ezt az iskolás viszonyt. A milanói Brerában most 131. sz. a. kifüggesztett képe, Madonna a gyermek Jézussal, szt. Katalinnal, szt. Ferenccel és az adományozóval, ugyanerről tanúskodik. Három kis képét köszönjük Pulszky vásárlásainak. Az egyik Madonna a gyermek Jézussal és Jánossal mintegy negyed-életnagyságban, 179. sz. a. gyakorlottsággal komponált, jellemzetes, eredeti, jó karban levő kép; a fejek mintázása derekas, a Madonna jobb kezének gesztusa jellemzetesen reá vall, épp úgy sajátos vörös színe is, amely közötte 1 Jahrbuch der kgl. preuss. Kunstsammlungen. 1903. Beiheft zum XX!II. Bd. 1 Franc. Maria Tassi. Vite de pittori, scultori e architetti bexgamaschi. 1793. 1. köt. 162 — 169. 1. 2 Andrea Pasta: Le pitture notabili di Bergamo. 1775. 18. 1. 3 Lermolieff: Kunstkrit. Studien iiber italienische Maierei. II. 84.