Udvardi Erzsébet (1983)

,,Az üdvösség üzenete és a kultúra között számos kapcso­latot találunk. Isten a különböző korok sajátos kultúrájához igazodva szólott, midőn népérsek kinyilatkoztatta magát, amíg csak teljesen meg nem nyilatkozott testet öltött Fiá­ban. Hasonlóképpen az egyház is, amely változó körülmények között élt és az idők folyamán felhasználta a különféle kul­túrák vívmányait, hogy igehirdetése által minden nép köré­ben terjessze és kifejtse Krisztus üzenetét, tanulmányozza és mélyebben megértse azt, s a liturgiai cselekményekben meg a hívők sokféle közösségének életében jobban szem­lélhesse. Az egyház nincs hozzákötve kizárólagosan és elválasztha­tatlanul egyetlen fajhoz vagy nemzethez, egyetlen sajátos életformához, egyetlen ősi vagy új szokáshoz sem, mint­hogy minden kor és minden földrész valamennyi népéhez szól a küldetése. Ragaszkodik a maga hagyományaihoz, de egyszersmind tudatában van egyetemes küldetésének, egy­be tud fonódni a különféle kultúrákkal, ez pedig mind az egyházat, mind a kultúrákat gazdagítja. A krisztusi örömhír állandóan megújítja a bűnbeesett em­ber életét és kultúráját." Az irodalom és a művészetek a maguk módján szintén so­kat jelentenek az egyház élete számára. Arra törekszenek ugyanis, hogy kifürkésszék, milyen az ember, mik a problé­mái és mit tapasztal, amikor megismeri és tökéletesíteni akarja önmagát és a világot. Igyekeznek feltárni az ember helyzetét a történelemben és a világmindenségben, szem­léltetik szenvedéseit és örömeit, megkötöttségeit és erőit, sőt megálmodják a boldogabb emberi világot is... Arra kell tehát törekedni, hogy a művészek érezzék: az egyház elis­meri munkásságukat és hogy megfelelő szabadságot élvez­ve könnyebben teremthessenek kapcsolatot a keresztény közösséggel. Az egyháznak el kell ismernie az új művészeti irányokat is, amelyek az egyes nemzetek és vidékek sajá­tosságainak megfelelően tolmácsolják kortársaink ízlését. A szent helyen is találjanak otthonukra, ha méltó kifejezés­­módjukkal és a liturgia követelményeinek megfelelően Is­tenhez emelik a lelket. Egy műalkotás többet mondhat Istenről, mint sok elvont is­meret, világosabbá teheti az értelem számára az evangéli­umi tanítást.*1 (VI. Pál pápa Gaudium et spes című enciklikájából.)

Next