Kesztyűs Ferenc művészete (1986)

K­esztyűs Ferenc 1932. október 17-én született Sarkadon. A fővárosban él és alkot. Állandó kiállítása Budapesten a Gambrinus-ban (Teréz krt. 46.sz.), magángalériája pedig Budapesten a VII. kerületben, Damjanich utca 26/a. VI. emelet 11. alatt tekinthető meg. (Telefon: 142-1210) Kesztyűs Ferenc munkásságáról Úgy hisszük: valóban igaz, hogy egy életút alakulásában igen nagy jelentősége van a gyökereknek, az indulásnak, a származásnak. Kesztyűs Ferenc szülővárosa a Körösök vidéki Sarkad, a nevezetes országrész - Féja Géza óta mindenki tudja: Viharsarok - egy hányatott sorsú helyiségének szülötte tehát. Sarkad régi település, de a török megjelenése után vált jelentőssé, nagy várrendszert építettek ki, s a közeli Gyula eleste után még egy évszázadig védte magát, szabadságát e hely lakossága. Ráadásul Sarkad a legdélibb hajdú­ település is volt, korábban hajdúvárosi kiváltságokat is őrzött. S köztudott: a vidék soknemzetiségű. Magyarok, szlovákok, románok régen élnek e vidéken, együtt - békében. S ha már említettük Féja Géza művét, hadd idézzük annak sorai közül­­ milyen szép is a fejezet­ cím, ahol erről beszél: "A népi tehetség sorsa"­, hogy a Tiszántúl, épp ez a vidék három jelentős eszázadi írót is adott nekünk, Veres Péter, Szabó Pál és Sinka István személyében. Mindhármójuk sorsában van olyan elem, melyet festőnk sorsával kapcsolatban is felemlíthetnénk, de most Veres Péter egy fontos naplójegyzetére hívjuk fel a figyelmet: "Ha ésszel nem tudod felfogni a világot, és ésszel nem tudsz eligazodni benne és uralkodni magadon, akkor mivel tudsz? Hittel? De hiszen a hit is az ész műve... De ha nem veszed észre, hogy eszed is csak életösztönödet szolgálja, akkor a másik túlzásba esel, mert ész és ösztön dialektikus egység: együtt az élet." Nos, itt az a pont, ahol végképp megállapodunk Kesztyűs Ferencnél. Mert fontos a hely, ahol született, s meghatározó, hogy milyen is annak történelme, jelene, s nem elhagyható, hogy mely géniuszaink földije, de azok egyike olyan megállapítást tett, mely művészünkre is alapvetően érvényes. Mert Kesztyűs Ferenc - számomra az ész és ösztön alkotója, így együttesen. Hozott otthonról - paraszti, iparos, zenész ősöktől - kézügyességet, érzékenységet, tehetséget, s mindezt - immár több évtizedes pályája során - a ráció adományával is megtetézte: akarattal, képzettséggel, tudással úgy, hogy ezeket a tulajdonságokat máig is személyisége és életműve központi részének tekinthetjük. Életútja, annak eseményei, úgy hisszük alátámasztják állításainkat. Hiszen az ötvenes években a Képzőművészeti Főiskola hallgatója, ahol a tanárképzésben vesz részt. A főiskola szinte mindegyik jeles mestere foglalkozik vele, sokat tanul, de a tanárszak megszűnése után az önálló érvényesülés útját választja. Már intenzíven fest, amikor Szegeden egy idősebb pártfogója kijelenti, hogy "az Isten is jogásznak teremtett!", így hát az egzisztenciális gondok közepette elvégzi ott az egyetemet. Bizonyára meg is állná a helyét e szakmában is, de hajtja tovább a tudásvágy, az akarat. Budapestre kerül, ahol megismerkedik a díszítőfestő, freskófestő, restaurátori munka rejtelmeivel, s egy újabb szakma, ahol tájékozott lesz... Majd tanítani is kezd. Igenám, de pedagógiai sikerek közepette derül ki, a­hogy szükség volna a tanári végzetségre. Nosza: Pécsen neki is rugaszkodik, s meg is szerzi oklevelét. Máig is elkötelezettje a tanításnak, ezért magániskolájában tehetséges tanítványokat tanít, nyaranként több alkotótelepet is vezet. A festés és a tanítás mellett karikatúrákat is készít, cikkeket ír, kiállításokat szervez, nyit, megismerkedik a sajtó munkájával, s kiderül, hogy ehhez is affinitása van. Természetesen képezi magát ezen a téren is és profi újságíró lesz... Több vidéki városban ma már Újságíró Akadémián tipográfia, laptervezés és lapszerkesztés tantárgyat tanít. Ne folytassuk. Kesztyűst olyan sokfelé vitték ambíciói, olyan változatos szellemi eredőkre építette festői munkásságát, hogy ennek ezen a területen is valami eredetit kellett hoznia... Kesztyűs olajképei koloritgazdagok. Egyrészt otthon van az enteriőrökben, de szereti a táj­ábrázolást. Kedveli az alföldi tájat, de a hegyes vidék is elevenen jelenik meg ecsetje alatt. Fest portrékat és csendéleteket, mindkét téma iránt felfokozott az érdeklődése. A sok szellemi eredő, a témák gazdagsága festői felfogását is elevenné teszik. Érezni az erőteljes ecsetvonásokat, a tömör fogalmazást. Természetelvű festő, szuggesztíven hat rá a látvány élménye, de nem Mályvák (50x70 cm, olaj) "pepecseli" el a képet. Lendületesen "teszi oda" a látványt, gyorsan dolgozik. Ám Kesztyűsnek ennyi sem elég. Mivel a kerámia mindig is izgatta, két művésztársával, egy korábbi időszakban folytatott közös kísérlettel kialakít egy új technológiát, melyet később továbbfejleszt. Kerámia alapanyagra, magas tűzön festéket éget rá az ő "titkai" szerint, melyből kialakul az általa tűzzománc-kerámiának nevezett kép. A művek létrehozása azonban a tűzzománc-készítés kockázataival jár együtt, hiszen a színeket porfestékkel viszi fel még hidegen, amikor még csak kiszámíthatóak a későbbi, égetés utáni árnyalatok. E technológiával különböző faktúrájú művek születhetnek. Van amikor fényes annak felülete, van amikor matt, van amikor egyfajta "rátéttel" felerősödik a térhatás, s van,amikor kristályos lesz a felület. Kesztyűs Ferenc ezt az általa kifejlesztett "boszorkánykonyhát" egyelőre többségében saját festői Bujáki lányka (50x70 cm, olaj)

Next