A Bánhidai Turul (Tatabánya, 1992)
Péri Benedek: Számos nép történelmében, mitológiájában játszanak fontos szerepet a különféle mitikus vagy valóságos madarak. Gondoljunk csak az indek vagy a perzsák mitikus madaraira, a Garudára és a Szimurgra, vagy akár a közvetlen környezetünkben élő nemzetek történelmi címerállataira, a lengyel sasra, a bizánci birodalmi címerből kifejlődött orosz, szerb, albán kétfejű sasra, vagy az Osztrák Császárság kétfejű sasára. A magyar történelemnek is megvan a maga jelképpé lett madáralakja, a turul, melyet hosszas szunnyadás után a múlt század végén, a honfoglalás közeledő millenneuma hatására megélénkült őstörténeti érdeklődés keltett újra életre. A turul a honfoglalás mondavilágához tartozó, Álmos fejedelem fogantatásának csodálatos körülményeit elbeszélő, ún. Emese álma monda szereplője. A történet szerint a Magóg nemzetségéből származó Ügyek vezér felesége, az áldott állapotban lévő Emese egy éjjel álmot látott, melyben a turul képében megjelenő isteni látomástól gyermeket fogant, s úgy láttta, hogy méhéből forrás fakad, s ágyékából dicső uralkodók származnak, akik azonban nem a saját földjükön sokasodnak. A Turul-mondát középkori krónikáink, Anonymus, Káldy Márk Képes Krónikája, valamint a rájuk támaszkodó későbbi munkák, a Váradi, a Zágrábi, a Budai Krónika, Thuróczy és Bonfini műve őrizte meg számunkra. Krónikáink beszámolói kisebb eltérésektől eltekintve egységesek, s mind tartalmazzák a monda lényeges elemeit, a turul képében megjelenő isteni sugallatot, Álmos fogantatását, és a nemzetsége sorsát megjövendölő jóslatot. A mondát egyedül Kézai gestája nem részletezi, csak annyit említ, hogy Álmos a Turul-nemzetségből származott. Annál érdekesebb viszont az a tudósítása, mely szerint Attila hun fejedelem paj •uuch XX cctiicjup flue cua . tmiattihri? catfvtmti ttf tr wtti* tfítíf zsát is egy turul képe díszítette, s a magyarok is ezt a jelvényt használták egészen Géza fejedelem koráig.3 A tudomány mai állása szerint azonban az a történeti írói hagyomány, mely a hunok és magyarok közötti rokonságról beszél, s mely az Árpád-házat Attila hun fejedelemtől származtatja másodlagos keletkezésű.4 Nemzeti madarunk, a TURUL 1. „Ügyek fia Előd Szittyaföldön Eunodubilla leánytól fiat nemzett, kinek neve Jón Álmos, annak okáért, mert anyjának álmában keselyűforma madár jelent meg, amikor terhes állapotban volt; méhéből rohanó víz fakadt, meggyarapodott, de nem a maga földjén: ebből azt jósolták, hogy ágyékából dicső királyok származnak. Miután a somnium a mi nyelvünkön álom, sama fiú származását álom jövendölte meg, ezért nevezték Álmosnak.” 2...Ezen kapitányok között a leggazdagabb és leghatalmasabb a Turul-nemzetségbeli Ügek fia Előd fia Álmos fia Árpád volt.” (In: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Bp. 1958., p. 145.) 3. .Attila király címere is, melyet tulajdon pajzsán szokott hordani, koronás fejű madarat ábrázolt, melyet magyarul turulnak hívnak, ugyanis a hunok Géza idejéig míg közösen kormányozták magukat, mindig ezt a címert hordták magukkal a hadban. (In: Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia. A hasonmás kiadás függelékei. Bp. 1987.,p. 92.) 4. Győrffy György: István király és műve. Bp. 1977., p. 55. 7