Tarjáni Antal Élet-Terek (2006)

Életterek „A fényképezés könnyed módja annak, hogy azzal a másik valósággal találkozhatunk”, mondta Jerry N. Uelsmann. Főállásban erdőmérnökként tervezéssel foglalkozom immár 30 éve, s számomra egy út, híd, vagy műtárgy tervezése mindig az alapok, a már meglévő környezet vizsgálatával kezdődik, mert egy mű önmagában hiába felel meg a tervezett funkciónak, hiába szép, ha nem illeszkedik a körülötte lévő világhoz, legyen az akár „érintetlen” természet, akár már emberek által „belakott” tér, „ÉLETTÉR”. Úgy 7-8 éve, egy Esztergomi Biennále kapcsán kerültem közelebbi kapcso­latba a „camera obscuraval”. Az első lyukkameráimat különböző hengeres dobozokból készítettem, s elvarázsolt a hengervetületen felfogott kép síkba terített, torzított varázsa, mellyel átalakult a mások által is látható környezet. Képkereső hiányában kénytelen voltam „megtanulni”, hogyan „lát” az adott kamera, s hogyan tudom a nézőpont távolság, magasság és a képtengely dőlés változtatásával, az általam elképzelt képhatást elérni. A jelenleg is használt, öreg 6*6-os, harmonikás gépből kialakított lyukkamerám „építésekor” tudatosan törekedtem a széleslátószögre, hogy a korábbi tapasztalataim alapján megtanult technikai fogásokat kihasználva, a hagyományosnak tűnő, de nem elsősorban a torzítás „játékán” alapuló felvét

Next