Muzsika, 1962 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1962-10-01 / 10. szám - TERPILOWSKI, LECH: Zenei élet Lengyelországban
ZENEI ÉLET LENGYELORSZÁGBAN Lengyelország mai zenei életét beszédesen illusztrálják a számok. Tíz filharmóniai társaság és kilenc szimfonikus zenekar, évente mintegy harmadfél ezer zenekari hangverseny — mindez nem mondható csekélységnek olyan országban, ahol a falusi lakosság gyors társadalmi folyamat eredményeként városi társadalommá alakul át. Kiváló hazai és külföldi előadóművészek évente több mint 7001 hangversenyt adnak, ami további, el nem hanyagolható bizonyítéka annak, hogy a10 millió lakosú Lengyelország zenei kultúrája gyorsan fejlődik. Nagy jelentőségű zenei központ például Poznan, amely évek óta a kiváló hegedűművészeket magához vonzó \\ ieniawski \ CÍMŰM székhelye. Méltán szerepel a zenei események programján a gdanski Haiti Operaház, amelynek balettegyülését a múlt esztendőben volt alkalmuk megismerni az európai kritikusoknak a varsói modern zenei fesztivál alkalmával. Meg kell említenünk az eleven és vitára serkentő krakkói zenei központot, ahol fiatal, de a hangversenytermekben máris jól ismert zeneszerzők tevékenykednek. A nyugat-lengyelországi városokban, mint amilyen Wroclaw vagy Szczecin, évente átlagosan 10—100 hangversenyt adnak a filharmóniai társaságok és a szimfonikus zenekarok, s a közönség elé vitt repertoár nem sokban különbözik a kulturális tekintetben megállapodottabb varsói vagy krakkói közönség igényeit kielégítő műsoroktól. Lengyelország zenei életének igazi központja azonban természetesen Varsó, az ország fővárosa. A zenei formák és témák gazdag változatosságának mintegy jelképe az évente megrendezésre kerülő Varsói (Ősz ünnepségsorozata. A Varsói Ősz elnevezésű nemzetközi modern zenei fesztiválok máris fontos szerepet töltenek be a zene népszerűsítésében. Ezek a fesztiválok rendkívül értékes leckét adnak a zenei modernségből a lengyel közönségnek, átfogó képet századunk világzenéjéről (a XX. század klasszikusaitól, a különböző nemzetek zenéjén keresztül a zenei avantgarde legújabb vívmányaiig), valamint módot nyújtanak a külföldi együttesek és szólisták előadói készségének bemutatására is. Négy esztendővel ezelőtt, az első Varsói Ász programján elsősorban a modern zenei hangversenyek állandó műsordarabjai szerepeltek — Sztravinszkij, Prokofjev, Bartók, a lengyel szerzők közül pedig Szymanowski, és más élenjáró lengyel zeneszerzők alkotásai. A későbbi fesztiválok 1958. 10.)). 1960) a stílusirányzatoknak már jóval szélesebb skáláját ölelték fel. Az ún. modern klasszikusok továbbra is megtisztelő helyet kaptak a műsorban, de párhuzamosan egyre több, a háború utáni időszakban és a legutóbbi években keletkezett mű került műsorra, amelyek sokoldalúan reprezentálják a zeneszerzői tevékenység legújabb irányzatait a világban. Években az években (1958—1960) lényegbevágó stílusváltozások rajzolódtak ki a lengyel zenében (többek között az elektronikus zene és a konkrét zenei, amelyek sok alkotóművész — mintIrazyna Bacewicz, Witold Lutoslawski, Tadeusz Baird, Kazimierz Scrocki, Boleslaw Szabelski, Wodzimierz Kolowski stb. — zeneszerzői eszközeinek kétségtelen fejlődéséről és gazdagodásáról tanúskodnak. A mai világ ..zenei földrajzában való bizonyos tájékozottság alapján ma már úgy szerkeszthetők meg a Varsói Ősz programjai, hogy az újdonságok iránt érzett éhség kielégítése után a zenerajongóknak módjukban áll egybevetni a legkülönbözőbb alkotói nézeteket, a leghagyományosabb, legkonzervatívabb stílusoktól a legszélsőségesebben modern felfogásokig és éppen e gondolat jegyében készült el a tavalyi, immár V . Varsói (sz programja, amely a hagyományoknak megfelelően az 1961 62-es zenei évad kezdetét jelentette. Az V. Varsói Osz vonzóereje kétségtelenül meghaladta az előző fesztiválok hatását. A modern klasszikusok mellett Berg, Schörnberg, Bartók, Webern, Sztravinszkij) a 77 esztendős újító. Edgar Varése, Nono, Boulez, Berio, Stockhausen, Cage és Klusak művei szerepeltek, végül a lengyel zene, a mai kor lengyel klasszikusától, Karol Szymanovvskitól kezdve (az idén ünnepeltük halálának 25. évfordulóját , a különböző stílusokat képviselő élvonalbeli zeneszerzőkön keresztül, mint amilyen Bacewicz, Lutoslawski, Baird, a Párizsban élő Spisak, Hudzinski és Szabelski, egészen a legfiatalabb nemzedék szélsőségesen radikális alkotóiig. Ugyanakkor olyan nagyságok legreprezentatívabb művei is elhangzottak, mint Ravel. Debussy, Poulenc. Britten: Sosztakovics. 15