Muzsika, 1962 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1962-10-01 / 10. szám - TERPILOWSKI, LECH: Zenei élet Lengyelországban

ZENEI ÉLET LENGYELORSZÁGBAN Lengyelország mai zenei életét beszédesen illusztrálják a számok. Tíz filharmóniai tár­saság és kilenc szimfonikus zenekar, évente mintegy harmadfél ezer zenekari hangver­seny — mindez nem mondható csekélység­nek olyan országban, ahol a falusi lakosság gyors társadalmi folyamat eredményeként vá­rosi társadalommá alakul át. Kiváló hazai és külföldi előadóművészek évente több mint 700­1 hangversenyt adnak, ami további, el nem hanyagolható bizonyítéka annak, hogy a­­10 millió lakosú Lengyelország zenei kul­túrája gyorsan fejlődik. Nagy jelentőségű zenei központ például Poznan, amely évek óta a kiváló hegedű­művészeket magához vonzó \\ ieniawski \ CÍ­­MŰM­ székhelye. Méltán szerepel a zenei ese­mények programján a gdanski Haiti Operaház, amelynek balettegy­­ü­lését a múlt esztendőben volt alkalmuk megismerni az európai kriti­kusoknak a varsói modern zenei fesztivál al­kalmával. Meg kell említenünk az eleven és vitára serkentő krakkói zenei központot, ahol fiatal, de a hangverseny­termekben máris jól ismert zeneszerzők tevékenykednek. A nyu­gat-lengyelországi városokban, mint amilyen Wroclaw vagy Szczecin, évente átlagosan 1­0—100 hangversenyt adnak a filharmóniai társaságok és a szimfonikus zenekarok, s a közönség elé vitt repertoár nem sokban külön­bözik a kulturális tekintetben megállapodot­tabb varsói vagy krakkói közönség igényeit kielégítő műsoroktól. Lengyelország zenei életének igazi köz­pontja azonban természetesen Varsó, az or­szág fővárosa. A zenei formák és témák gaz­dag változatosságának mintegy jelképe az évente megrendezésre kerülő Varsói (Ősz ün­nepségsorozata. A Varsói Ősz elnevezésű nemzetközi mo­dern zenei fesztiválok máris fontos szerepet töltenek be a zene népszerűsítésében. Ezek a fesztiválok rendkívül értékes leckét adnak a zenei modernségből a lengyel közönségnek, átfogó képet századunk világzenéjéről (a XX. század klasszikusaitól, a különböző nemze­tek zenéjén keresztül a zenei avantgarde leg­újabb vívmányaiig), valamint módot nyúj­tanak a külföldi együttesek és szólisták elő­adói készségének bemutatására is. Négy esz­tendővel ezelőtt, az első Varsói Á­­sz prog­ramján elsősorban a modern zenei hang­versenyek állandó műsordarabjai szerepeltek — Sztravinszkij, Prokofjev, Bartók, a lengyel szerzők közül pedig Szymanowski, és más élenjáró lengyel zeneszerzők alkotásai. A ké­sőbbi fesztiválok 1958. 10.­)­). 1960) a stí­lusirányzatoknak már jóval szélesebb skálá­ját­ ölelték fel. Az ún. modern klasszikusok továbbra is megtisztelő helyet kaptak a mű­sorban, de párhuzamosan egyre több­, a há­ború utáni időszakban és a legutóbbi évek­ben keletkezett mű került műsorra, amelyek sokoldalúan reprezentálják a zeneszerzői tevé­kenység legújabb irányzatait a világban. Években az években (1958—1960) lényegbe­vágó stílusváltozások rajzolódtak ki a len­gyel zenében (többek között az­ elektronikus zene és a konkrét zenei, amelyek sok alkotó­művész — mint­­Irazyna Bacewicz, Witold Lutoslawski, Tadeusz Baird, Kazim­ierz Sc­rocki, Boleslaw Szabelski, Wodzim­ierz Ko­lowski stb. — zeneszerzői eszközeinek kétség­telen fejlődéséről és gazdagodásáról tanús­kodnak. A mai világ ..zenei földrajzában való bi­zonyos tájékozottság alapján ma már úgy szerkeszthetők meg a Varsói Ősz programjai, hogy az újdonságok iránt érzett éhség ki­elégítése után a zenerajongóknak módjukban áll egybevetni a legkülönbözőbb alkotói né­zeteket, a leghagyományosabb, legkonzerva­tívabb stílusoktól a legszélsőségesebben mo­dern felfogásokig és éppen e gondolat jegyé­ben készült el a tavalyi, immár V . Varsói (­sz programja, amely a hagyományoknak megfelelően az 1961 62-es zenei évad kez­detét jelentette. Az V. Varsói Osz vonzóereje kétségtelenül meghaladta az előző fesztiválok hatását. A modern klasszikusok mellett Berg, Schörn­berg, Bartók, Webern, Sztravinszkij) a 77 esz­tendős újító. Edgar Varése, Nono, Boulez, Berio, Stockhausen, Cage és Klusak művei szerepeltek, végül a lengyel zene, a mai kor lengyel klasszikusától, Karol Szym­anovvskitól kezdve (az­ idén ünnepeltük halálának 25. évfordulóját , a különböző stílusokat képviselő élvonalbeli zeneszerzőkön keresztül, mint ami­lyen Bacewicz, Lutoslawski, Baird, a Párizs­ban élő Spisak, Hudzinski és Szabelski, egé­szen a legfiatalabb nemzedék szélsőségesen ra­dikális alkotóiig. Ugyanakkor olyan nagysá­gok legreprezentatívabb művei is elhangzot­tak, mint Ravel. Debussy, Poulenc. Britten: Sosztakovics. 15

Next