Muzsika, 1966 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1966-03-01 / 3. szám - SOMOGYI VILMOS: Lajtai Lajos halálára

LAJTAI LAJOS HALÁLÁRA A legnépszerűbb szerzők egyike: Lajtai La­jos, a kiváló operettkomponista, maradandóan beírta nevét a magyar operett történetébe. Hu­szonhárom éves korában — 1923-ban — a Budai Színkörből indul. Első operettjének címe: Az asszonyok bolondja, öt év múlva A régi nyárral ide tér vissza, s azontúl is még több alkalommal itt kerülnek színre operettjei. A „Budai Színkör dalnoka" lesz s élete végéig, svédországi éveiben sem tud elszakadni a meg­hitt, őszintén átérzett pest-budai hangulatoktól. 1928. június 15-én a Budai Színkörben Honthy Hanna, Zilahy Irén, Petheő Attila, Sziklai Jó­zsef, Gózon Gyula és A régi nyár szövegkönyv­írója, Békeffi István társaságában tapsol a kö­zönség a zeneszerzőnek: ezen az előadáson röp­pen fel az évtizedek óta hervadhatatlan nagy Lajtai-sláger: „Legyen a Horváth kertben Bu­dán ..." S az operett egy másik, felejthetetlen száma, Honthy Hanna—Petheő Attila kettőse: „Hol van az a nyár, hol a régi szerelem . . ." Csak felsoroljuk néhány operettjének címét: Az ártatlan özvegy, Mesék az írógépről, Párizsi divat, Az okos mama, Őfelsége frakkja, A fe­kete lány, Amikor a kislányból nagy lé­ny lesz. Mikor a revüoperett tör előre, Lajtai köny­nyen átvált, a Fővárosi Operettszínházban 1932-ben kerül színre A régi orfeum, Szokolay Olyval, Honthy Hannával, Király Ernővel. Ha megnézzük az egykori színlapot, látjuk, hogy A régi orfeum az operettszínpad legkitűnőbb tehetségeinek valóságos felvonulása volt. Álta­lában Lajtai Lajos nyári operettjeiben is ha­gyományosan „téli nevek" szerepeltek. A Bé­keffi—Lajtai operettek a legkiválóbb tehetsé­geknek adtak alkalmat népszerűségük erősíté­sére, újabb sikerek kivívására. Elmondhatjuk, hogy Lajtai, aki nemzetközi sikerekre nem törekedett, a budapesti színházi világ egyik legmegbecsültebb komponistája volt és maradt. Mindig célbataláló színpadi ösztö­nével, minden éppen divatos táncot egyéni tehetségének színeibe tudott öltöztetni. Fel sem lehet sorolni a sok elnyűhetetlen slágert (pl. „Jöjjön ki Óbudára ..."), amely Lajtai-operet­tekből indult a siker útján. A harmincas években Stockholmba emigrált, de a felszabadulás után többször járt idehaza — valóban hazajárt —, így 1958-as utolsó pesti bemutatója előkészítésében is személyesen részt vett. Ekkor kapott új formát az egykori budai nagy siker: A régi nyár, Zveitér Dezső közre­működésével, Slárom tavasz címmel. Bár tanulmányait Bécsben végezte, ott nem ismerik eléggé (a Theater an der Wien króni­kájában legalábbis nem találjuk a nevét), de Lajtai soha nem is akart más lenni, mint pest­budai operettszerző, színészek, szövegírók bi­zalmas barátja. — Mindig úgy érzem magam — mondotta többször is —, mintha a Horváth kert árnyas fái alatt, régi rivaldája előtt vizsgáznék . . . Itthon halt meg, Budapesten. Somogyi Vilmos Lajtai Lajos és felesége stockholmi otthonában (Bohanek Miklós felv.)

Next