Muzsika, 1966 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1966-03-01 / 3. szám - SOMOGYI VILMOS: Lajtai Lajos halálára
LAJTAI LAJOS HALÁLÁRA A legnépszerűbb szerzők egyike: Lajtai Lajos, a kiváló operettkomponista, maradandóan beírta nevét a magyar operett történetébe. Huszonhárom éves korában — 1923-ban — a Budai Színkörből indul. Első operettjének címe: Az asszonyok bolondja, öt év múlva A régi nyárral ide tér vissza, s azontúl is még több alkalommal itt kerülnek színre operettjei. A „Budai Színkör dalnoka" lesz s élete végéig, svédországi éveiben sem tud elszakadni a meghitt, őszintén átérzett pest-budai hangulatoktól. 1928. június 15-én a Budai Színkörben Honthy Hanna, Zilahy Irén, Petheő Attila, Sziklai József, Gózon Gyula és A régi nyár szövegkönyvírója, Békeffi István társaságában tapsol a közönség a zeneszerzőnek: ezen az előadáson röppen fel az évtizedek óta hervadhatatlan nagy Lajtai-sláger: „Legyen a Horváth kertben Budán ..." S az operett egy másik, felejthetetlen száma, Honthy Hanna—Petheő Attila kettőse: „Hol van az a nyár, hol a régi szerelem . . ." Csak felsoroljuk néhány operettjének címét: Az ártatlan özvegy, Mesék az írógépről, Párizsi divat, Az okos mama, Őfelsége frakkja, A fekete lány, Amikor a kislányból nagy lény lesz. Mikor a revüoperett tör előre, Lajtai könynyen átvált, a Fővárosi Operettszínházban 1932-ben kerül színre A régi orfeum, Szokolay Olyval, Honthy Hannával, Király Ernővel. Ha megnézzük az egykori színlapot, látjuk, hogy A régi orfeum az operettszínpad legkitűnőbb tehetségeinek valóságos felvonulása volt. Általában Lajtai Lajos nyári operettjeiben is hagyományosan „téli nevek" szerepeltek. A Békeffi—Lajtai operettek a legkiválóbb tehetségeknek adtak alkalmat népszerűségük erősítésére, újabb sikerek kivívására. Elmondhatjuk, hogy Lajtai, aki nemzetközi sikerekre nem törekedett, a budapesti színházi világ egyik legmegbecsültebb komponistája volt és maradt. Mindig célbataláló színpadi ösztönével, minden éppen divatos táncot egyéni tehetségének színeibe tudott öltöztetni. Fel sem lehet sorolni a sok elnyűhetetlen slágert (pl. „Jöjjön ki Óbudára ..."), amely Lajtai-operettekből indult a siker útján. A harmincas években Stockholmba emigrált, de a felszabadulás után többször járt idehaza — valóban hazajárt —, így 1958-as utolsó pesti bemutatója előkészítésében is személyesen részt vett. Ekkor kapott új formát az egykori budai nagy siker: A régi nyár, Zveitér Dezső közreműködésével, Slárom tavasz címmel. Bár tanulmányait Bécsben végezte, ott nem ismerik eléggé (a Theater an der Wien krónikájában legalábbis nem találjuk a nevét), de Lajtai soha nem is akart más lenni, mint pestbudai operettszerző, színészek, szövegírók bizalmas barátja. — Mindig úgy érzem magam — mondotta többször is —, mintha a Horváth kert árnyas fái alatt, régi rivaldája előtt vizsgáznék . . . Itthon halt meg, Budapesten. Somogyi Vilmos Lajtai Lajos és felesége stockholmi otthonában (Bohanek Miklós felv.)