Muzsika, 2009 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2009-01-01 / 1. szám - RÁCZ JUDIT: Kortárs reneszánsz
zeneélet A Budapest Music Center és a Művészetek Palotája közös szervezésében zajlik az Új Magyar Zenei Fórum 2009 elnevezésű zeneszerzőverseny, melynek döntőjére és gálakoncertjére január 12-én kerül sor a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Az eseményről és a kortárs zene kilátásairól Serei Zsolt karmester, zeneszerző, a verseny zsűrijének tagja, illetve az egyik fő szervező, Gőz László, a Budapest Music Center igazgatója mondja el gondolatait. — Miért kell „ösztönözni és támogatni új magyar zenedarabok megalkotását", ahogyan a versenykiírásban szerepel?Nem születnek művek maguktól? Vagy a versennyel egyszerűen anyagi támogatást akar nyújtani a kiíró? SERES ZSOLT: A díjjal járó pénz hosszú távon nem segít a zeneszerzőkön. A támogatás inkább azt jelenti, hogy egy reflektorfénybe helyezett koncert fel tudja hívni a figyelmet: nem csak kiváló filmeseink, költőink, festőink vannak, hanem sok jó fiatal zeneszerzőnk is. A lényeg a kiemelt nyilvánosság. - 14 kamaramű érkezett a versenyre. Sok ez vagy kevés? - Épp annyi, amennyiből nyugodt szívvel ki lehetett választani négyet. - Mi az általános benyomása a pályaművekről? - Nagy részük gondosan, magas színvonalon megírt munka. Szinte minden kompozícióból kiderült, hogy szerzője komolyan, felelősségteljesen igyekezett művét megvalósítani. - Mik voltak a „minőség" kritériumai? - Nemigen állapodtunk meg kritériumokban. Talán kerültük a kissé mesterkélt vagy túl komplikált megfogalmazású - inkább a szemnek szóló - kompozíciókat, s előnyben részesítettük (amenynyire ebben az életkorban kialakulhat) az önálló zenei nyelven író szerzők darabjait. Nagyon megörültünk, amikor kiderült, hogy zsűritag-kollégáimmal, Pilz Jánossal és Gémesi Gézával ugyanazt a négy művet választottuk. Hármunk közül ketten zeneszerzők vagyunk, viszont mindhárman előadók, s valószínűleg más szempontok alapján jutottunk ugyanoda - de mindenképpen jó dolog, hogy egy idő után kisugárzik a darabokból, hogy érdemes figyelni rájuk. Aki igazán tehetséges, az öntörvényű. Az újszerűség fontos, de lehessen Serei Zsolt élmények, hatások is hiányoznak. A hetvenes években, egy zárt világban lényegében mindenről tudtunk. Ma sok az információ, mégsem könnyű minden lényegesről tudni. Közben a zeneszerzés iparággá vált, s túlkínálat keletkezett. Engem nagyon érdekelne, hogy mi van külföldön, de eddig, ha fölmerült egy név és meghallgattam a műveit, többnyire elkeseredtem. Kutatni kell az igazán érdekesek után. A zeneszerzők és műveik impresszálása, menedzselése itthon még nem alakult ki. Kevés nemzet büszkélkedhet el azzal, hogy három kortárs szerzője is nemzetközileg elismert, kiváló alkotó (Kurtág, Ligeti, Eötvös). De az utánuk (mellettük) következő generációk is nagyobb külföldi érdeklődést érdemelnének. Minden figyelemfelhívás fontos lehet itthon és külföldön egyaránt. Ez a verseny talán segíthet csökkenteni a lemaradást. - Létezik-e ma globális zenei nyelv, vagy érezhetők a nemzeti sajátosságok? - Igen, van az egyes zenei gondolkodásmódokban valami, amit csak egy amerikai tud, vagy csak egy francia. De a nemzeti sajátosságok is mindig változnak. A nyelvi átjárhatóság nem nagy baj. Engem nem zavar, ha egy francia stílusjegynek vélt elem más zenében is előfordul. - A magyar kortárs zenében van magyar hang stílus, hangzáskép, nyelv? - Lehet, hogy alkati kérdés, de engem inkább az egyedi dolgok érdekelnek. Amit leírunk, az biztos, hogy magyar, hiszen itt születik. Kortárs reneszánsz Zeneszerzőverseny fiatal komponisták számára látni, hogy nagy muzikalitással gondolták ki a darabot, amely akár egyszerű is lehet. Sáry Bánkét például nem kell napokon keresztül gyakorolni, viszont szép, minőségi hang kell hozzá. Nem mondanám, hogy Dinyés Dániel, Dargay Marcell és Bella Máté könnyű darabokat írtak, de megszólaltatásuk nem lehetetlen. Az előadhatóság fontos szempont volt - leírni bármit lehet, de ha nincs, aki lejátssza, akkor a legeredetibb gondolat sem jut el a közönséghez. Gyakran hallani a zenei élet szereplőitől, hogy a magyar zeneszerzők nem néznek ki a világba, így fontos informa- 2009 JANUÁR • muzsika 3 11