NYELVTUDOMÁNY, 5. KÖTET (1914-1915)
5. kötet / 1. sz. - ZOLNAI GYULA: A nyelvbeli különböztetéshez
2 ZOT,NAT GYULA, pedig a hangbeli elkülönödés sokszor határozottan jelentésbeli különbségtétel czéljából történik, s ennélfogva a hangbeli változás ilyenkor másodlagos, és nem elsődleges tünemény. E véleményre nyelvünknek következő jelenségei vezettek. A magyar nyelvnek vannak némely képzői és ragjai, amelyeknek a nyelvtörténet folyamán különböző alakjai fejlődtek ki. Mármost, ha valamely szónak e képzőkkel, illetőleg ragokkal ellátott alakjai valamely formában és bizonyos jelentésárnyalattal egyszer már megállapodtak, és aztán olyan fogalmaknak, illetőleg jelentésárnyalatoknak kell később kifejezést adnunk, amelyeket ugyanazon képzők vagy ragok fejeznek ki , akkor a szóban levő képzőnek vagy ragnak másik lehetséges formáját alkalmazzuk. Világos ennélfogva, hogy az újonnan fölmerült fogalom, illetőleg jelentésárnyalat végett keresett nyelvösztönünk a régi fogalom, illetőleg jelentésárnyalat kifejezésére használt alaki elemtől eltérő formájú képzőt vagy ragot, vagyis hogy a képzőnek, illetőleg ragnak új hangbeli változatát a jelentésbeli különbségtétel czéljára többé-kevésbé szándékosan, tudatosan alkalmaztuk. Ilyen képzőink a magyarban a nomen caritivum vagy negatívum képzője és a műveltető igeképző , amannak alakjai -talan, -telen vagy -tian, -tien, emezé -at, -et vagy -tat, -tet. Különösen a nomen caritivum vagy negativum képződésében találkozunk igen gyakran a szóban forgó jelenséggel, s úgyszólván szemünk előtt támadnak az irodalmi nyelvben az új formák a jelentésbeli különbségek fedezésére, úgyhogy az alakbeli vagyis hangbeli elkülönödésnek másodlagos voltát egészen kétségtelen tényül állapíthatjuk meg. A nomen caritivum képzője némely szavakban minden jelentésbeli különbségtétel nélkül is lehet kétféle, pl. só-talan és só-tlan, szó-talan—szó-tlan, erö-telen—erő-tlen stb. Ámde ezekkel szemben több olyan nomen caritivumunk van, amelyekben a nyelvszokás vagy a -talan -telen, vagy a -tlan, -tien alakban és természetesen bizonyos jelentéssel megállapodott immár. Ilyen mellékneveink például : álmatlan schlaflos', becstelen 'ehrlos', gyámoltalan 'unbeholfen, ungeschickt', kedvetlen 'übergelaunt', képtelen 'unsinnig, unfähig', lelketlen 'herzlos, gewissenlos', munkátlan 'untätig, müssig', páratlan 'ungerade, unpaar, ungleich, unvergleichlich'. Mármost egyik elbeszélőnk az 'álom nélkül való, álom nélküli' alvás fogalmát akarván kifejezni.