A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei (10. kötet, 1-2. szám)

Németh Gyula: Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához

2 NÉMETH GYULA Rendszeresen próbált foglalkozni Bulgária török nyelvjárásaival D. G. GADŽANOV, aki a bécsi akadémiának küldött két rövid tudósításban — kevéssé megfogható formában — a mássalhangzó előtti r eltűnése és a yor-praesens alakváltozatai alapján megpróbálta Bulgária északkeleti török nyelvjárásait felosztani.­ Az első tudományos török szövegközlést Bulgáriából ST. MLADENOVnak egy cikkében találjuk, mely a ZDMG LXVIII. kötetében (687—694. 1.) „Ein Beitrag zum türkischen Sprichwörter­schätz" címen jelent meg. E közlemény különösen folklorisztikai szempontból értékes . MLADENOV kimutatja, hogy a közölt közmondások — néha bizonyos eltérésekkel — a bolgárban is meg­vannak. Ami az anyag dialektológiai használhatóságát illeti, a szövegek átírása fonetikus ugyan, de a közlők nem törökök, hanem bolgárok voltak, és a gyűjteményben képviselt nyelvjárások jellemző tulajdonságai nem tűnnek elő világosan, mert nem vagyunk tisztában azzal, hogy bizonyos közlők miféle nyelvjárást beszéltek, így pl. a közlők egyike, Bončev, aki Razgradban született és Vidinben működött, a vidini galpag'ima 'kalapomnak' (45. sz.) alak mellett a dodum­a pišman olmuš 'megbánta, hogy született' (19. sz.) közmondást Razgrad nyelvén adja. Egy másik közlő, Ivancev, aki „Drinápoly környékén született és ma a Karnobati kerületben Dél-Bulgáriá­ban lakik", a bürek 'egy leveles sült tészta­ alakot használja (26. sz.). Karno­balban — és Dél-Bulgáriában mindenütt, ahol feljegyzéseket készítettünk — bőr­ele a szó alakja. Drinápolyi alak volna a bürek ? Kern valószínű. Vidinben burele-nek hangzik (1. értekezésemet : Roczn. Or. XVII, 115), Vracában bürek­nek. Ezek ellenére MLADENOV közleménye bizonyos kérdésekben dia­lektológiai célokra is használható. KOWALSKI az oszmán-török dialektológia problémáinak áttekintésében (Enzisl. IV, „Türken" címszó, 1931—32) a „Nyelvi feljegyzések az egyes területekről" c. részben a „3. Bulgária" bekezdésben egyedül S. CILINGIROV cikkét említi, melynek címe : Turski poslovici, pogovorki i charakterni izrazi (Bulletin du Musée National­e Ethnographie de Sofia, II, 157—71 ; III, 59— 65, Sofia, 1922—23). Ebben a szólásgyűjteményben a szövegek, 455 mondás, bolgár írással, de fonetikusan vannak közölve. Ez tehát nagyjában rendben volna. Ami azonban nagyon lecsökkenti a gyűjtemény használhatóságát, sőt egyenesen­ ­ Vorläufiger Bericht über eine im Auftrag der Balkan-Kommission der Kais. Akademie der Wissenschaften in Wien durch Nordost-Bulgarien unternommene Reise zum Zwecke von türkischen Dialektstudien. Unternommen von D. G. GADZAVOW [olv. GADŽANOW]. Aus dem Anzeiger der philos.-hist. Kl. der k. Ak. d. W. vom 8. Febr. (Jahr­gang 1911, Nr. V.). Balkan-Kommission der k. Ak. d. W. in Wien. 15 1. — Zweiter vorl. Ber. über die ergänzende Untersuchung der türkischen Elemente im nordöstlichen Bulgarien in sprachlicher, kultureller und ethnographischer Beziehung. Unternommen im Jahre 1911 von D. G. GADŽANOW. AUS dem Anz. d. ph.-h. Kl. d. k. Ak. d. W. vom 24. Jan. (Jahrg. 1912, Nr. III). Wien (Balkan-Komm. der k. Ak. d. W.) 1912. 8 1.

Next