A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei (28. kötet, 2-4. szám)

Tudományos ülésszak Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából - Ortutay Gyula elnöki megnyitója

118 TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK PETŐFI SÁNDOR SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL tematikája is világosabban állna előttünk, ha Petőfi költészetének a népkölté­szetben való megjelenését is, tehát nemcsak a népköltészetnek Petőfire való hatását, de Petőfi költészetének a népköltészetben való megjelenését is jobban figyelőre vennék. Nagyon tanulságos ezzel kapcsolatban Kálmány Lajos balla­dáinak, kiadatlan, kéziratban maradt balladáinak elemzése és kiadása, mikor is kiderült, hogy Petőfi költészete maga is nem jelentéktelenül hatott a nép­költészetünkre, a szóbeli költészetre. De nem erre hívnám föl a figyelmet. 1947-ben és 48-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajzi és Folklór Tanszéke nagy kutatást szervezett. 1848 emlékezetét vizsgáltuk népünk tudatában, a paraszt szóhagyományban. Közel ötszáz önkéntes gyűjtővel és szakemberrel együtt többszázezernyi adatot gyűjtöttünk össze, amelynek csak egy jelentéktelen része került elemzésre. Ennek az anyagnak az ismereté­ben magam a Kossuth-képet próbáltam kibontakoztatni a gyűjtött — ismét­lem, többszázezernyi — adat, anyag alapján. Kiderült, hogy a parasztságunk emlékezetében — néprajzi gyűjtőként ezt a társadalmi osztályt vizsgáltuk, ennek a tudatát vizsgáltuk — valójában a középponti főhős, Kossuth Lajos mellett népünk emlékezetében tisztelettel és szeretettel csak az aradi tizen­három és Petőfi Sándor képe él. Széchenyiről alig szól például emlékezés, a paraszti tudatban szinte semmi sem reflektálódik Széchenyi emlékezetére. Görgey mint áruló szerepel, ez másíthatatlan ítélet, ezen semmiféle történeti kutatás nem változtatott, a paraszti emlékezetben így jelenik meg, és Kossuth Lajos mellett — ismétlem — csak az aradi tizenhárom és Petőfi Sándor képe rajzolódik ki. Ez az a kép, kutatási terület, ami gyümölcsöző lehet még szá­munkra; mondom, a Kossuth-képet magát elemeztem volt. Fölhívnám iro­dalomtörténészeink figyelmét, vagy akár a folkloristákét is, hogy a paraszti emlékezetben meglevő, megőrződött Petőfi-képet érdemes lenne szembesíteni nemcsak az olyan típusú legendákkal, mint amelyeket az Ál-Petőfiben Krúdy Gyula is feldolgozott, hanem egyáltalán a Petőfi-kép kialakulásához, történeti változásainak sorsához érdekes anyagot szolgáltathat ez a Petőfi-kép is, amely nagyobbára ismeretlen a magyar kutatás előtt. Erre az egy mozzanatra sze­rettem volna megnyitóként felhívni a figyelmet. MTA I. oszt. Közi. га, mз

Next